László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN va mindenkit arról, hogy mindez nem fogja érinteni a vallásoktatást.* 8 82 * n óra után néhány perccel Vajda Imre referátumával folytatódott a konferencia. Bevezetőjében minden jelenlévőt megnyugtatott, hogy a XXXVI. Szociáldemokrata Kongresszus által választott új vezetőség olyan irányvonalat képvisel, amely mentes minden jobboldali befolyástól.88 Ezt követően hosszasan és részletesen elemezte a Szociáldemokrata Párt baloldala által képviselt politikát, amelynek eredményeképpen a két párt egyesülése megtörténhetett. Kitért továbbá a parlamenti kulisszatitkok eddig ismeretlen részleteinek, a szovjetek által képviselt politikának, a munkaversenyek, valamint az államosítások eredményeinek, illetve a tízéves villamosítási és öntözési tervek ismertetésére. Éles hangon szólt Mindszenty körleveléről, amely az egyházi tanítóknak megtiltotta a szakszervezeti értekezleten való részvételt. Az életszínvonal látványos emelkedésének zálogaként pedig a társadalmi és a kulturális fejlődést jelölte meg.84 Végezetül leszögezte, hogy „minden téren érvényesülni fog a dolgozó nép akarata és célkitűzése. S ebben a harcban előnnyel indulunk, mert kezünkben van az államhatalom. Olyan államhatalom, amely mindenkor kész a nép ellenségeivel szemben felvenni a harcot. Kezünkben vannak a gazdasági élet kulcsai: a föld, a nagy bankok, a bányák, az iparvállalatok, a nagykereskedelem igen jelentős része, tehát kezünkben van az ipar és a kenyér is. Ennyi eszközzel és ennyi lehetőséggel rendelkezve harcunk kimenetele nem lehet kétséges és ma már senki előtt sem kétséges az a tény, hogy ebben az országban a munkásosztály útja a teljes magvalósulás, a szocializmus útja lesz.”85 A politikai beszámolókat követően a hozzászólásokra került sor. Magyar Józsefné az MNDSZ nevében üdvözölte a konferenciát, majd hangsúlyozta, hogy az egységes munkáspártban az eddigieknél is nagyobb szükség lesz a nőkre.86 Bőhm József a rendőrség, Földes Mártonné a bánhidai dolgozók, Kamarás Rezső a komáromi pártszervezet, Ferenczi Anna igazgatónő pedig a nyergesújfalui Viscosa-gyár dolgozóinak üdvözletét adta át a konferenciának.8 Fekete Gyula tatabányai iskolaigazgató és Sulyok Ferencné hozzászólásaikban a felekezeti iskolák mielőbbi államosítását követelték.88 Dr. Hatos György tisztiorvos ugyancsak az egyházi iskolákat vette górMNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/1.39-40. 8i MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/1.40. 84 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 41-42. 85 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV 23/3/I. 42. MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 42. cső alá. Megállapította, „hogy számtalan helyen tűrhetetlen az egészségügyi állapot. Az árnyékszékek ajtó nélkül vannak, a mosdási lehetőséget még most sem teremtették meg; színtelen táblákon a gyermekek szemei rosszakká válnak. Az egyházi iskolákban az ülő székeket magukkal kell hogy hozzák a gyermekek. A takarítást is nekik kell vállalni. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a demokrácia nagyon is türelmes. Ezeket a tényeket közölni kell az iskolák államosításával kapcsolatban és rá kell mutatni különösen a falusi dolgozóknak arra, hogy az iskolák államosítása a tanulók egészségügyi és szociális helyzetének megjavítását is célozza.”89 Ez utóbbi megállapítás kapcsán vissza kell utalnunk a földosztásra és a végrehajtása során az egyházat ért veszteségek elemzésére. Hiszen annak során nemcsak az egyház birtokában lévő vagyonduzzasztó, illetve a kihasználatlan földeket sajátították ki, hanem az oktatási intézmények fenntartására szolgáló célvagyonokat is. Nem meglepő tehát, hogy majd három évvel később komoly intézményfenntartási nehézségek álltak elő, amit a kommunisták természetesen az államosítások előmozdítására használtak fel. A17 hozzászólást követően Bottyán István a konferencia elé terjesztette az új vármegyei választmány névsorát, amelyet a konferencia résztvevői egyhangúlag jóváhagytak.4" Az újonnan megalakított politikai párt, a Magyar Dolgozók Pártjának Komárom-Esztergom vármegyei választmányának névsorát elemezve elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy a kommunista választmányokhoz képest az abban részt vevő 41 fő nemek szerinti összetétele jelentős változáson ment keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a 34 férfi (83%) mellett 7 nő (17%) is bekerült a testületbe. Ami egyáltalán nem változott, az Tatabánya hegemón helyzetének megmaradása. Emellett Dorog, Esztergom, Komárom, Lábatlan és Oroszlány településekből érkezett még egynél több tag. Azt, hogy a választmányból mennyien voltak korábban az Magyar Kommunista Párt, illetve a Szociáldemokrata Párt tagjai, rendkívül nehéz megállapítani. Amit jelenleg biztosan tudunk, hogy az MKP harmadik vármegyei konferenciáján megválasztott választmányból összesen 22-en (20 férfi és 2 nő) szerepelnek a névsorban. A foglalkozások arányában is változás következett be, hiszen jelentősen megnövekedett a lakatosok és a földműve-87 Komárom-Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapja 3. évf. 1948. május 23.1. 88 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 42-43. 89 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 44. 90 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 44-45. 271
