László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
WENCZ BALÁZS lentése a május 9-én a tatabányai SZÍT nagytermében megtartott konferenciáról,72 amelyről a következőképpen számolt be: „Az ünnepi előadók Apró Antal és Nyers elvtársak voltak. Az egész konferencia lelkes, ünnepélyes hangulatban folyt le. Délután nagy népünnepélyt rendeztünk a tatabányai „Szabadság” parkban műsorral egybekötve. A parkot szépen dekoráltuk, a tó közepére cölöpökön felszereltünk egy emelvényt, ahol a zenekar és az énekesek helyezkedtek el és onnan adtuk a műsort. Ezen az ünnepélyen mintegy 7-9 ezer ember vett részt. A hatásra jellemző, hogy még ma is élénken tárgyalják a konferencia jelentőségét és az utána lefolyt szép ünnepélyt. De felhasználtuk sportvonalon is az alkalmat és a sportpályán a konferencia jelentőségét ismertettük. A mérkőzések után mindegyik győztes csapatnak rövid beszéd keretében kihangsúlyoztuk a konferencia jelentőségét, virágcsokrot nyújtottunk át a Dolgozók Pártja nevében.”7' Az egyesítő taggyűlések összegzését tartalmazó beszámolók tanúsága szerint vármegyei viszonylatban azok az előírt munkaterv szerint mindenütt befejeződtek. Az egyesülés általában mindenféle bonyodalom nélkül lezajlottak, csupán egy-két helyen voltak apróbb problémák. Bajóton például a szociáldemokrata titkár próbálkozott meg zavart kelteni, amelyet az egységbizottság azonnal megoldott: egyszerűen kizárta a pártból a renitenskedőt. Dágon pedig a nagyszámú, kizárásra javasolt szociáldemokrata személy visszavételével hárították el az akadályokat.74 75 * A jelentés végén Soós Sándor azt is örömmel állapította meg, hogy a két párt egybeolvadása a vármegyében végleg megtörtént. Véleménye szerint a szociáldemokratákon a felszabadultság érzése lett úrrá, ami elsősorban a pártélet fellendülésén látszott meg.77 AZ 1948. MÁJUS 17-I VÁRMEGYEI EGYESÍTŐ KONFERENCIA A két munkáspárt egyesítésének folyamata formálisan 1948. május 17-én a tatabányai 7 SZÍT helyiségében a Komárom-Esztergom vármegye Egység Bizottsága által rendezett konferenciával ért véget, amelyen a részt vevő 320 küldött (220 fő MKP és 100 fő SZDP) 84 pártszervezetet képviselt:7 A küldöttek közül 125 fő (71 MKP és 54 SZDP) tanácskozási joggal, míg 195 fő (149 MKP és 46 SZDP) szavazati joggal rendelkezett. 8 Csetneki Mihály javaslatára a díszelnöki tisztségre egyhangúlag megválasztották Rákosi Mátyást, Rajk Lászlót és Szakasits Árpádot, majd ezt követően a konferencia résztvevői a napirendi pontokat is jóváhagyták.9 Az első napirendi pont előadója Orbán László bevezetőjében rámutatott arra, hogy ezen a napon végérvényesen lezárult az a három évtizedes szakadás, amely a két munkáspárt között fennállt. Mindez elsősorban azoknak a kommunistáknak és baloldali szociáldemokratáknak köszönhető, akik már az illegális mozgalomban felvetették az egységes munkáspárt kérdését és annak szükségét. Kitért az államosítások eredményeire, illetve arra, hogy az egyesülés eredményeképpen most már napirendjükre tűzhetik a klerikális reakció megsemmisítését is.80 Arra a kér72 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 28/2.1-12. MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Varmegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/23. 67. 74 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20.150. 75 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20.151. 7b A vármegye székhelye ekkor még Esztergom városa volt. désre pedig, hogy miért marxista-leninista alapon egyesült a két párt, a következő választ adta: „Mert marxista és leninista alapon lehet csak a magyar munkásosztály harcát és ügyét győzelemre vinni. Erről a magyar munkásosztály meg is van győződve az eddigi eredmények alapján, tehát az egész munkásosztály egységes akaratának következtében történik meg ezen a napon a két munkáspárt egyesülése. Nemcsak a saját tapasztalataink győztek meg bennünket erről, hanem országunk felszabadulásának sajátságos körülményei is. Mert országunkat a marxizmus és leninizmus alapján s az orosz bolsevik párt vezetése alatt álló vörös hadsereg szabadította fel. Nekik köszönhetjük, hogy Magyarországon népi demokráciát teremthettünk és békés feltételek s körülmények között tudtunk haladni a szocializmus felé vezető úton.”8' Előadásának záró szakaszában nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a Magyar Dolgozók Pártja csak a nevében lesz új párt, a következő években azonban tovább folytatja majd a Magyar Kommunista Párt által eddig képviselt politikát. Az „egyházi reakcióval” kapcsolatban pedig szólt az iskolák mielőbbi államosításának szükségességéről, biztosít-77 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/1.38. 78 GECSÉNYI1975, 61. 79 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 38. 0 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I.38-39. MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I.39. 270
