László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN Ezt követően a pártközi viszony ismertetésének keretében a Szociáldemokrata Párthoz fűződő kapcsolataikról beszélt. Kitért arra, hogy folyamatos munkájuk eredményeképpen sikerült rendszeresíteniük az összekötő bizottsági üléseket. Ennek legfőbb folyománya az volt, hogy kiküszöbölték a vitákat generáló nézetkülönbségeket, továbbá az együttműködésük alapelveiben is sikerült konszenzusra jutniuk, amely elsősorban a sajtóban megjelenő közös nyilatkozataikban mutatkozott meg.34 A Nemzeti Parasztpárttal is zökkenőmentesen működő kapcsolatot alakítottak ki, illetve tartottak fenn, velük szemben egyedül az adott aggodalomra okot, hogy meglátásuk szerint a párt hivatalos lapjának az irányítása teljesen kicsúszott a kezükből.35 36 37 Az előbbi pártokkal ellentétben - hozzátesszük: egyáltalán nem meglepő módon - a Független Kisgazdapárttal és a Keresztény Női Táborral semmiféle együttműködést nem alakítottak ki, ezen pártok ugyanis velük homlokegyenest ellentétes politikai irányvonalat képviseltek. Előadásának további részében felhívta a hallgatóság figyelmét a vármegye egyes üzemeiben jelenlévő szabotázsakciókra, a hároméves terv fontosságára, az ellátási nehézségekre, a szövetkezetek megerősítésére, a pártiskolai oktatásra és a tömegszervezetek (UFOSZ, FÉKOSZ, MNDSZ) működésének jelentőségére.3 Zárásként pedig nyomatékosította a jelenlévők számára, hogy „erősítsük, fejlesszük a demokráciánk fő erejét, a Magyar Kommunista Pártot. Ezt a célt szolgálja a tagsági könyvcsere amelyet pártunkban nagy eseménnyé kell tenni. A tagkönyvcsere végrehajtását úgy intézzük, hogy pártunk megerősödjön, hogy pártunk még jobban tudja szolgálni a magyar dolgozókat, hogy tagjaink még sokkal hűbb védelmezői legyenek a munkásosztálynak, a népi demokráciánknak.”38 Magát a tagkönyvcserét is jól kidolgozott koreográfia szerint kellett majd végrehajtaniuk. Először is 10-es csoportokat hoztak létre, amelyek a pártalapszervezeteken belül működtek.39 Ezekhez a csoportokhoz egy-egy önálló, általuk pártbizalminak nevezett párttagot is kijelölt a szervezet. Az így kialakított rendszer elsődleges célja az volt, hogy a tagságot sokkal jobban összefogják, illetve a tömegbefolyást növeljék.40 Soós figyelmeztetett a tagkönyvcsere veszélyeire is, éspedig arra, „hogy sokan azt hi34 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/L 45-46. 35 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/L 46-47. 36 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV 23/3/I. 47. 37 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 47-49. 38 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 49. 39 Mindez nem jelentette azt, hogy az alapszervezeteket még kisebb egységekre bontották volna, ugyanis a vászik, ez általános párttisztítást von maga után. Nem szabad előfordulni annak, hogy párttagjainkat tömegesen hagyjanak ki a sorainkból. Mindenkit öszsze kell írni, majd a központ előtt kell a kihagyásra javaslatot tenni. (...) A másik veszély pedig az, hogy korrupt, népellenes, karrierista párttagok bennmaradnak pártunkban. Az olyan emberek, akik jobban szeretik önmagukat, mint a pártjukat, azon fognak dolgozni, hogy megkapják az új tagkönyvet és esetleg ők fognak fellépni, hogy mennél több becsületes embert kiszorítsanak a pártunkból.”41 Az illegális kommunistákat pedig megnyugtatta, hogy az újonnan keltezett tagságukba beleszámítják majd a mozgalmi időket is. Ugyanez vonatkozott a hazai szociáldemokratákra is, ellenben az, aki 1945 előtt külföldön volt szociáldemokrata párttag, annak nem számították be az ott eltöltött éveket, mondván lehetősége lett volna a kommunista pártba is belépni.42 A szervezeti beszámolót követő hozzászólások egyebek mellett a falusi szövetkezetek kérdését, a munkaverseny és a munkafegyelem kérdéskörét, továbbá a görög szabadságharcosok támogatásának ügyét érintették. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány konkrét hozzászólást is. Mázi István nagyigmándi lakos példának okáért igen éles kirohanást intézett az egyház ellen, hangsúlyozva, hogy a demokrácia legfőbb ellensége a klérus. Éppen ezért szerinte hagyjon fel mindenki az egyházadó fizetésével. Hauer István a tagkönyvcsere kapcsán azon meggyőződésének adott hangot, hogy az a jó kommunista, aki a tagdíjat rendszeresen fizeti, és ezen kívül a pártnapokra is rendszeresen eljár. Tuba József gyermelyi lakos éles hangon követelte az iskolák államosítását.43 Rendkívül érdekesnek tűnik Nógrádi Sándor véleménye az egyházellenes felszólalásokról, amelyet az 1948. január 20-án kelt jelentése tartalmaz. Szerinte ugyanis „egészségtelen jelenség volt néhány túlságosan éles, köztük egy demagógikus felszólalás az egyház ellen. (...) Meg lett mondva, hogy a legsúlyosabb politikai hiba volna, ha a pártszervezetek általános támadást intéznének az egyház ellen. Ez nem a tömegbefolyás kiszélesítését eredményezné, ami a legfőbb feladatunk, ami az Országos Konferencia középpontjában állott, hanem ellenkezőleg, annak leszűkítését. Néró si, községi, tanyai és üzemi szervezetek továbbra is változatlan formában működtek. 40 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 49. 41 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 49. 42 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 49. 43 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 50-52. 265
