László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
WENCZ BALÁZS járási titkárnak volt köszönhető.20 * * * 24 * A fentiekben már szó esett a kiválóan működő komáromi kapcsolatokról, amelyről Kamarás Rezső, az MKP komáromi városi titkára az 1947. december 1-jén kelt bizalmas jelentésében arról tudósított, hogy a szeptemberi átszervezések után még úgy tűnt, a vezetőségen belül a baloldalnak sikerült többségbe kerülnie. A kéthónapos munka és a legális együttműködés után azonban azzal kellett szembesülniük, hogy számításaik nem váltak be, s rövid idő leforgása alatt a vezetőségen belül különböző irányzatok alakultak ki. Voltak persze, akik továbbra is baloldali politikát folytattak, igyekeztek a bizalmas jegyzőkönyveket és határozatokat eljuttatni nekik, továbbá tájékoztatták őket a szervezetükben folyó legális és illegális kommunistaellenes munkáról. Emellett létezett még a középen lévők csoportja is, akik teljes mértékben ugyan nem támogatták az együttműködést, mégis kitartó munkával balra fordíthatók voltak. Rajtuk kívül természetesen voltak még az abszolút jobboldaliak, akiknek az eltávolítását a kommunisták mielőbb szerették volna elérni.27 1947 decemberére Tatabányán is kedvező irányt vett a két párt közötti együttműködés. Ennek fenntartása érdekében elhatározták, hogy a pártközi értekezleteken közös akcióprogramok kidolgozásáról is tárgyalnak. Alacsony számban ugyan, de megkezdődött a régi szociáldemokraták átlépése a kommunista pártba. A tisztújítások alkalmával pedig előtérbe került az illegális kommunisták vezető pozíciókba juttatása. A „javulás” ellenére az SZDP még mindig nem rendelkezett komoly és számottevő baloldallal.28 AZ MKP HARMADIK VÁRMEGYEI KONFERENCIÁJA 1948. JANUÁR 18-ÁN A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei Bizottságának harmadik és egyben utolsó konferenciájára 1948. január 18-án délelőtt 9 órai kezdettel került sor a tatabányai MADISZ dísztermében, 85 önálló szervezet 692 küldöttjének részvételével. Napirendjén Nógrádi Sándor politikai beszámolója, Soós Sándor vármegyei titkár szervezeti kérdésekkel kapcsolatos referátuma, hozzászólások és az új választmány megválasztása szerepelt.29 Soós Sándor konferenciát megnyitó beszédében emlékeztetett a második vármegyei konferenciára, amelyet szerinte a legélesebb politikai küzdelem idején tartottak meg, ezzel szemben a mostani „sok sikeres harc befejezésével és az elkövetkező idő irányának kidolgozására ült össze. Ma megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt év alatt az összeesküvés felszámolásával, a bankok államosításával, a munkásbíróságok megalakításával a demokráciánk lényegesen megerősödött. Ma a magyar demokráciáról elmondhatjuk azt, hogy végérvényesen a népi demokráciába fejlődött, amely a szocializmushoz vezet.”30 Bottyán István elnökségi tag az öttagú Mandátumvizsgáló Bizottság megválasztása után felkérte Nógrádi Sándort politikai beszámolójának a megtartására. Nógrádi a felszólalásában visszatekintett az MKP III. Országos Konferenciájára és annak jelentőségére, továbbá világossá tette a hallgatósága számára, hogy Magyarországon nem a polgári demokrácia útját járPSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-16/179. 86. 27 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/211. 96. PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/211. 102. 24 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 42. ják, hanem a népi demokráciáét. A gazdaságpolitika kérdését érintve kitért az államosítások eredményeire, amelyet a szocialista társadalom megteremtése szempontjából elengedhetetlen lépésnek tartott. Ezt követően rátért a munkafegyelem megszilárdításának a kérdésére, a munkaszervezés és a munkaversenyek fontosságára, a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztésére és az egyházhoz fűződő viszonyuk elemzésére.31 Ez utóbbival kapcsolatban leszögezte, „a felső papság nem tud belenyugodni a földosztásba. Ők még ma a reakció védőbástyái, de azért nagyon nagy hiba volna az egyház és a reakció közé egy egyenlőségi jelet tenni. Az egyházon belül is vannak ellentétek az alsó papság körében, akik nem értenek egyet mondjuk Mindszentyvel, annak politikájával.”32 Beszédének egyik legfontosabb aspektusát a munkásegység kérdése jelentette, amelyről úgy vélekedett, hogy annak Magyarországon és ezzel együtt Komárom-Esztergom vármegyében is a legfőbb akadályozói a jobboldali szociáldemokraták.33 A második napirendi pont tárgyának megfelelően Soós Sándor vármegyei titkár beszámolójával folytatódott a konferencia. Először is hosszasan és elégedetten elemezte a párt taglétszámának az emelkedését és az alsóbb pártszervezetek számának örvendetes szaporodását. A párttagok szociális összetételében is jelentős változások következtek be, ugyanis az értelmiségi és a mezőgazdasági dolgozók száma 1946 februárjához képest jelentős mértékben emelkedett. 30 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 42. 31 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 43-45. 32 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 45. 33 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/3/I. 45. 264
