László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)

A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN vetően hamarosan „feléledtek”, amit elsőként a rém­hírterjesztőkkel szembeni egyre erélyesebb fellépés is bizonyít, hiszen ez okból kifolyólag a baji főjegy­ző és a községi bíró is az internálás sorsára jutott. Az egyház és ezzel együtt a Slachta Margit vezette Ke­resztény Női Tábor (KNT) elleni durvuló küzdelemre az volt a jellemző, hogy a felmerülő és szerintük ki­bontakozó feketegazdaság kapcsán igyekeztek a KNT egyik legjobb aktívájának vezetőjét, történetesen a mocsai plébánost is ellehetetleníteni 27 mázsa ga­bona eladásának vádjával.15 * * * Az év végére az is pozití­vumként jelentkezett - bár számszerűleg sajnos nem sikerült pontos adatsorokkal kimutatnunk -, a jelen­tések tartalma mégis arra enged következetni, lassú emelkedésnek indult a párt taglétszáma. Ezzel együtt bizonyos, hogy a fizető tagok száma is szaporodott, amit az eladott bélyegek mennyiségéből következet­tek ki a vezetőség tagjai.1 Fontos változást jelentett a vármegyei választmány átszervezése is, amelyet a ta­gok számának 31-ről 46-ra emelése jelentett.1’ A kö­vetkező hetek feladatait is kijelölték, méghozzá a 3 éves terv ismertetését, népszerűsítését, az agitátor gárdák újbóli aktivizálását, a szakszervezetekben és a tömegszervezetekben végzendő munka intenzitásá­nak növelését, valamint a szociáldemokrata tagság­gal való jó viszony kialakítását.19 A MUNKÁSPÁRTOK EGYESÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE 1947. szeptember 18-án az MKP PB már megala­kított egy öttagú bizottságot20, amelynek feladata el­sősorban a baloldal megszervezése volt az SZDP-ben, az egyesülés végrehajtásának legelső mozzanataként. Az ötfős bizottság egyrészt a Szociáldemokrata Pár­ton belül megalakított Baloldali Munkaközösség egy­két vezetőjének tudtával és közreműködésével hozzá­fogott az egész országban a szociáldemokrata moz­galom minden szervezetében és szintjén a baloldali­ak titkos, bizalmas csoportjainak kiépítéséhez, más­részt pedig a Baloldali Munkaközösségen belül létre­hozott nyolcfős operatív csoport hathatós segítségét igénybe vette a fúziós törekvések végrehajtásához.21 Magának a szociáldemokrata balszárnynak a meg­szervezését természetesen központi utasítás szerint kellett végrehajtani. Az ebben a tárgyban keletkezett iratok tanúsága szerint mindezt az alsóbb pártszer­vezetekben sokkal könnyebb volt végrehajtani, ott ugyanis a szovjetekkel szembeni szimpátia „őszin­tébb”, jóval kisebb a pozícióharc, ráadásul a korrup­ció mértéke is alacsonyabb. A szervező munkát a le­bukás és a provokáció elkerülése érdekében legális eszközökkel kellett végrehajtani.22 Szeptember legelején Soós Sándor vármegyei tit­kár meglehetősen pesszimista álláspontot képviselt, hiszen ekkor még úgy vélte, hogy a szervezett balol­dal kiépítésének lehetősége egyedül Komáromban és a Gesztesi járás községeiben lesz végrehajtható.23 Számukra tökéletes időpontban, szeptember és októ­ber hónapban megindultak a Szociáldemokrata Pár-MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV 23/20. 84-85. 1 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20. go. MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20. 91. 19 MNL KEML Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának iratai, XXXV. 23/20. 91. 20 Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Farkas Mi­hály és Kádár János részvételével. ton belül a vezetőségválasztások, amelyek arra vol­tak hivatottak, hogy a szociáldemokraták balolda­lának képviselőit kedvező pozícióba juttassák. Min­den ez irányban táplált reményük ellenére az 1947. október 27-én kelt titkári jelentésből az olvasható ki, hogy nemcsak Dorogon, hanem Esztergomban is jobboldali többségű vezetőséget választottak meg. Ez azonban csak csepp volt a tengerben, ugyanis az előbb említett kudarcuk ellensúlyozásaként Komá­romban sikerült a megfelelő kapcsolatokat kiépíte­niük, amelynek eredményeképpen a járási vezetőség hathatós segítségével megválasztották a baloldali ve­zetőséget.24 Rostás István 1947 októberének legelején erről a következőképpen számolt be: „A volt Komá­rom (Gesztes) járási szociáldemokrata titkárt, kivel már a választás alatt jól dolgoztak össze és aki egy legjobb aktívájával együtt át akart lépni hozzánk si­került meggyőzni arról, hogy maradjanak bent és építsék ki az ő területükön a baloldalt. Eredmény: a járási titkárból sikerült Komárom városi titkárt csinálni, a legjobb aktívából pedig járási titkárt, s most közös erővel az egész járásban és városban megkezdték a vezetőségek átszervezését.”25 A válasz­tást ráadásul a kommunisták is „segítették”, méghoz­zá úgy, hogy a Magyar Kommunista Pártba belépni szándékozó szociáldemokratáknak a szavazás erejéig visszaadták a tagkönyvüket. A Gesztesi járáshoz ha­sonlóan a Tatai járásban - Tatát és Tatabányát kivéve - is a kommunisták számára megfelelően alakultak az események, ami elsősorban a szociáldemokrata 21 STRASSENREITER 2000, 248-249. PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/211. 3-4-23 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/211. 83-24 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-16/179. 86. 25 PSZL A Magyar Kommunista Párt iratai, 274-7/211.54. 263

Next

/
Thumbnails
Contents