László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
KÖVESDI MÓNIKA A Vaszary-villa legkorábbi ábrázolása a Hímes udvarban jelent meg. Itt látjuk a tatai ház saját rajzú távlati képét délkelet felől nézve, a tervezett földszinti alaprajzot (kis eltéréssel a megvalósult épülethez képest) és fényképfelvételeket a déli és a keleti homlokzatról.14 Eszerint ebben az évben, 1916- ban a ház már biztosan ugyanúgy nézett ki, mint ahogyan ma is, teljesen be volt fejezve, talán csak az udvar volt kopárabb, mint ma. A hátsó homlokzaton utólag kialakított pincelépcső helyén itt csak egy pinceablakot látunk, és - nem elhanyagolható körülmény - már ott van a fényképen egy macska is, amely elmaradhatatlan Vaszary környezetéből, festményeiről és a tatai fotókról. (6. kép) A már sokat emlegetett Hímes udvar ábrázolásán (az alaprajzon) további részletek is feltűnnek. Az ebédlőből jobbra ablak és ajtó nyílik az úgynevezett pergolára (ez a veranda a keleti homlokzaton). Toroczkai az ablak belső oldalát kibélelő pad s a kívül elhelyezendő lóca helyét is berajzolta. Az ovális ebédlő bal oldali végén látjuk az étellift nyílását. A szögletes hall és az ovális ebédlő falánál jelentkező ívháromszög sarkok esetében érzékelünk egyedül eltérést az alaprajzon szereplő és a megvalósult épület között. A nyugati homlokzaton alkalmazott nagyárkádos beugrás miatt az ebédlő oválisát a megvalósult épületen mintegy beljebb tolta a tervező. A másik ívháromszög sarokba került a festményen megörökített (lebontott állapotában meglévő) kék kályha. Az 1920-as, 1930-as évekből való Vaszary-festmények és fotók teljes pompájában mutatják a házat. (12. kép) A falak fehérek, a tető kiugró orommezői zöldeskékek. A ház körül dús kert látható, gesztenyefákkal, közvetlenül a ház körül kerek csoportokba rendezett virágos táblákkal, a ház előtt szökőkúttal. (13. kép) Toroczkai a kertet ugyanúgy otthonnak tekintette, mint a házat.* 2" Műteremházai (a tatai ház különösen) úgy néznek ki, hogy a ház védett szíve, a műterem fokozatosan nyílik ki először a belső tér felé, majd az erkélyekre, végül a kertre. A kert tehát egy Toroczkaiféle ház szerves része, mintegy kiterjesztése. „A ház köré egykor hatalmas kertet tervezett, de ennek mára, a kútházon kívül, kevés nyoma maradt. így nem azonosíthatjuk kerttípusai (sátoroskert, rózsatemplom, pávakert, violapászmáskert) egyikével sem.” — írta Keserű Katalin.21 A Vaszary-festményeken mindig társaságot látunk. (14. kép) Csak feltételezzük, hogy Vaszaryt Tatán - akárcsak Kernstok Károlyt Nyergesújfalun - meglátogatták művészbarátai, tanítványai is. Erről a 9 TOROCZKAI-WIGAND1916,19. 20 KESERŰ 2007,191. 21 KESERŰ2007,80. 22 KÖVESDI 2004, 84. 23 A végrendelet azóta elkallódott. Az alapítványt a 785. sz. tulajdoni lap bejegyzése örökíti meg. 1943. szeptember 25. (Tata, Földhivatal.) művésztársaságról semmiféle feldolgozás nem született, egyetlen adat (visszaemlékezés, életrajzi adat más művészek biográfiáiból) sem áll rendelkezésünkre. Annyi elmondható, hogy az 1930-as években olyan országos kiállításokat rendeztek Tatán Vaszary János részvételével és közreműködésével, amelyek az ő kapcsolatai nélkül nem jöhettek volna létre.22 Talán csak szerencsétlen véletlen, hogy ő volt az egyetlen nagyformátumú művész, aki otthonául választotta a várost. Akármilyen kedvelt és népszerű hely volt is Tata, más számottevő művész tartós jelenlétével ekkor nem számolhatunk. 1939-ben Budapesten meghalt Vaszary János. Felesége Tatán temette el, és méltóságteljes síremléket állíttatott neki. Figyelmet érdemel ez a körülmény is, hogy a sírhely nem Budapesten, nem a családi sírboltokban, hanem egy olyan helyen áll, amely kedves volt a szívüknek, visszavonulást, csendet és megnyugvást jelentett nekik. 1942-ben Rosenbach Mária is elhunyt, és végrendeletet hagyott hátra. A ház a „Vaszary János festőművészeti jutalomdíj alapítvány” tulajdonába került.23 A végrendelet kikötötte, hogy személyzetüket, a szuterénban lakó Rusznyák házaspárt a villából kitenni nem lehetett. A ház használatára is vonatkoztak kikötések, miszerint művészek lakásául kellett azt fenntartani. Ennek szellemében került ide már 1942-ben Felsőgalláról Dobroszláv Lajos festőművész, tanár és családja. Miután Dobroszlávék új lakásba költöztek, a kezelő (1954-től a Képzőművészeti Alap, 1960-tól Tata városa) alkotóházat működtetett benne; több művész is megfordult ekkor Tatán. A másik művészcsalád, aki hosszú ideig lakott itt, az 1957- ben Orosházáról idekerült Kerti Károly festőművész családja. 1968-ban tulajdonjogilag a magyar államra szállt a ház. A kert nyomait keresve a korábbi lakók visszaemlékezései segítenek.24 Keserű Katalin említette a nyergesi Ridly-villával kapcsolatban, hogy önálló vízellátó rendszere volt. így volt ez Tatán is. A víz a ház mögötti kútról érkezett, a pincében volt a szivattyú, amelyet üzembe helyezve a padlástérben, az emeleti erkély fölött elhelyezett tartály megtelt vízzel. Ettől kezdve aztán addig lehetett a földszinti és emeleti mosdók és a szuterénbeli konyha csapján a vizet engedni, míg a tartály ki nem ürült. A házi vízrendszer a kertet is ellátta vízzel. A virágos parferre-eket a földben vezetett csöveken keresztül érte el az öntözővíz. Ugyanez a rendszer táplálta a lépcsős főbejárat előtti szökőkutat is, amelyből bő sugárban fröcskölt a víz. 24 A házzal kapcsolatban megkérdeztem az 1942 után ott lakó Dobroszláv- és az 1957-ben odaérkező Kerti-családot, pontosabban az ifjabb Dobroszláv Lajost és Kerti Károly Györgyöt. Szíves segítségüket ezúton köszönöm. 25О
