László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Kövesdi Mónika: Vaszary kertje (Vaszary János festőművész tatai háza)
VASZARY KERTJE (VASZARY JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ TATAI HÁZA) Vaszary Tatán készült festményei közül nem egy ábrázolja az angolkertet. Valószínűleg ez volt az a helyszín, amely a döntést: a Tatára költözést, a Cseke-tó környékén való telekvásárlást befolyásolta. A festői életműben megörökített kertábrázolások köre - először a gróf kertjének, majd tulajdon kertjének képe - arra mutat, hogy Tata kapcsán a kert fogalma különös jelentőségre tett szert, nemcsak a Tatára költözéskor, de a későbbiek során is. A körülmények áttekintése után ismerkedjünk meg a házzal. Nem hétköznapi munka és alkotás, hanem kivételes épület. A mester Toroczkai Wigand Ede. Miért bízta otthonának építését Vaszary János éppen őrá? Az építtető és az építész, Vaszary János és Toroczkai Wigand Ede közti kapcsolatról nem sokat tudunk. Toroczkai lentebb idézett hitvallása azonban arra utal, hogy mindig jól ismerte megbízóját - így lehetett ez a tatai ház esetében is. AZ ÉPÍTŐMESTER „Hogy a ház egyéniségünk kifejezője, az nem az idealisták állítása. A legreálisabb tudomány, a természetrajz is tanít erre, mikor elmondja, hogy minden állat másféle vackot készít magának aszerint, melyik micsodás, az ő odúja, fészke egy más állatnak nem volna jó. Pedig az állatok nincsenek anynyira házukra utalva, mint az emberek, kik életünk nagyobbik részét lakásunkban töltjük. Milyen volna az a ház, mely egyéniségünkkel és lelki életünkkel szoros összefüggésben van? Embere válogatja, tehát ismernünk kell azt az embert. Mivel kinek-kinek más a hivatása, más az egyénisége, azért másmás a háza is. Más az orvosé, a kereskedőé, a lelkészé, tisztviselőé, gazdaemberé, tanáré, stb. így feladatunk az, hogy az egyén igényeinek megfelelően és pszichologice építsük fel házát, a gazda szellemi követeléseinek, kívánságainak tiszteletével. Ha az emberek igazán emberhez méltóan élnének, lakóhelyük valóságos szentéllyé válnék.” Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) a magyar szecesszió legnagyobb, iránymutató, mintaadó építészegyéniségei közé tartozott.s Nevét Kós Károlylyal szokták együtt emlegetni, közös munkáik és az erdélyi Kalotaszegre, Torockóra vetett tekintetük, a hagyományos népi építészetben gyökerező stílusorientációjuk okán. Toroczkai Wigand Ede festőművésznek tanult. Építészként nem volt képzett, a belsőépítészet és a bútortervezés felől érkezett meg erre a területre. Schikedanz Albert és Steindl Imre mellett tanulta és gyakorolta az iparművészetet és az építészetet. A gödöllői művésztelep tagja volt, 1904 és 1907 között tartózkodott ott. A paraszti építészet iránti érdeklődése is ebben a műhelyben erősödött meg. 1902-től kutatta a paraszti életmódot, mérte fel és gyűjtötte annak emlékeit Erdélyben, 1907-től 1914-ig Marosvásárhelyen élt. Terveinek és megvalósult munkáinak nagy része ahhoz a vidékhez kötődött. Ott fejlesztette ki és építette fel már az erdélyi népi építészetre támaszkodó, sajátos formavilágának teljes fegyvertárával például a népház és az iskolatemplom közösségi épülettípusait. Munkáiban egy új szemléletű funkcionalizmus volt érzékelhető, egy praktikus, elméletben is kidolgozott téralakítás, amely a modern életmódnak és társadalmi, felhasználói igényeknek megfelelő, új épülettípusokat eredményezett. Marosvásárhelyi villái, népiskolái, az ipartestületi székházak, gazdasági épületek mellett fő művei a határon innen: Mátyásföld-öccse háza, Budapest-Minich-ház (1906), Tata-Vaszary János műteremháza (1911), Nyergesújfalu-dr. Ridly István villája (1914), Tatabánya-bányatiszti kaszinó épülete (1922), Mosonmagyaróvár-Csiszár-ház (1929), Gödöllő—Napiskola (erdei iskola tüdőbeteg gyerekeknek) (1933). Meg nem valósult tervei között a munkáskolóniától a templomig sokféle épülettípus megjelent. Lakberendezéssel is foglalkozott. Akárcsak Kós Károlynak, Toroczkainak is gazdag irodalmi munkássága volt: szépirodalmi nyelven írt építészetelméleti esszék és tanulmányok sora. Grafikai, iparművészeti és építészeti munkáit rendszeresen közölte a hazai és külföldi szakfolyóiratokban, a saját maga által tervezett, gyönyörűen illusztrált könyvekben.9 A tatai villa esetében egy igazi otthont, hajlékot, menedéket alkotott. Amennyiben van elképzelésünk arról, hogy egy otthon, az abba való megérkezés és ott-tartózkodás milyen érzést kell, hogy jelentsen, úgy azt a tatai ház maradéktalanul megvalósítja. A belépőt - még az üres, használaton kívüli lakásba lépőt is - azonnal hatalmába keríti az a melengető, biztonságot adó érzés, amit egy otthon, egy hajlék nyújt. A műteremépítészet virágkora a 19-20. század fordulója. William Morris Red House-a (1859, Bexleyheath) lehetett az egyik ismert mintakép a műteremházak, művészházak előtt. A művészi tevékenységet ekkor az emberi kultúrát megnemesí-7 TOROCZKAI 1910,315. 8 Toroczkai munkásságát foglalja össze a nemrég megjelent monográfia: KESERŰ200y. 9 TOROCZKAI-VIGAND 1911; TOROCZKAI-WIGAND 1916; THOROCZKAI1921; VIGAND 1936. (A Hímes udvar illusztrációi között megtaláljuk Toroczkai rajzát a tataiműteremlakásról. (TOROCZKAI-WIGAND 1916,18.) 245
