László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Perger Gyula: Régi tatai harangok
PERGER GYULA szerént, ekkép áll a pénzbeli állapota: (...) A kápolna belseje csinos, látogatói Mocsáról számosak, hajdan búcsú napján nagy vásárok tartattak, de az előfordult vissza élések és verekedések miatt eltöröltettek. (...) 6. A toronyban levő harang 6 fontos.’’57 58 Az 1873-as Canonica Visitatióból is csak annyi tudható, hogy „in filiali Billeg adest capella penes vitám publicam ad Assum(p)tionem Beatae Maiae Virginis (...) In turri est campanula 6,”э8 vagyis Billeg leányegyházban az országút mentén van a Boldogságos Szűzanya mennybevételének tiszteletére szentelt kápolna, tornyában 6 (...) súlyú harangocskával. E harang szerepel az 1904-es leltárban is: „10. Harang 100 kgm 1 darab.”59 60 Az 1911. február 10-én kelt billegpusztai rendtartás azt is rögzítette, hogy „regg.(el) 8 órakor van az í-ső harangozás, félóra múlva a második, mikor a pap miséhez öltözik beharangoznak. A harangozást az iskolás fiúk sorjában végzik. Temetésnél a harangozás rendje meg ez: körülbelül 6-szor harangoznak. Az 5-ik harangszó akkor csendül, mikor a halottat a kápolna elé hozzák. Nem szoktunk a ház-Perger Gyula Кипу Domokos Múzeum Tata E-mail: pergergyula61@gmail.com hoz menni, a kápolnánál van a halott beszentelése. A 6-ikat akkor húzzák, mikor a holtat a temetőbe viszik. Az 5-. és 6. harangozásnál minden körülmény közt csak 1-1 verset, a többinél felnőtt férfira 3 hoszszabb verset, felnőtt nőre 2 hosszabb verset szokás harangozni. Gyermekeknél nemük szerint ugyanúgy, de a versek rövidek. Ezt a harangozást is iskolások végzik. Egy halálesetnél egyszerre 2, de ezért kapnak az illető családjától együtt és összesen 40 fillért.”50 Az 1915-ben felvett leltár már bizonytalannak tartotta a harang súlyát: „8. Harang 100 kgm? 1 darab.”61 Nem véletlen, hogy a fenti leltárba felvett harang súlyát csak megbecsülni tudták, hiszen azt a következő esztendőben — a harangrekvirálás kapcsán - lemérve Weisz Oszkár hadnagy 62 kilogrammosként igazolta.62 A világháború utáni időszakról csupán annyit tudunk, hogy pótolták a harangot. 1930-ban a kápolnában - más berendezési tárgyak mellett „csengetyű, (és) harang”63 is volt. IRODALOM FÉNYES 1848 Fényes E.: A Magyar Birodalom statistical, geographiai és történeti tekintetben részletes és kimerítő leírása. Első kötet. Komárom vármegye. Pest 1848. KÖRMENDI 2014 Körmendi G.: Tatai és tóvárosi kápolnák, templomok harangjainak története. (Tatai Patrióta 6.) Tata 2014. MOHL 1909 Mohi A.: Tata plébánia története. Győr 1909. MOHL 1916 Mohi A.: Szenthelyek a tatai plébánia területén. Győr 1916. 57 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. 1861-es leltár. 58 GyEL PL Visitationes Canonicae 39/21. Districtus Tata, parochia Tata 1873. 59 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. A tatai plébániához tartozó Billeghi kápolna leltára az 1904-ik évre. 60 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. Rendtartás a billegpusztai kápolnában. PERGER 2014a Perger, Gy.: „Verstummte Glocken”. Einsammlung der Glocken für militärische Zwecke in der Diözese Raab/Györ (1916-1918). In: (Hrsg. Kropf, R.) Der erste Weltkrieg an der „Heimatfont”. Schlaininger Gespräche 2013. Eisenstadt 2014,95-109. PERGER 2014b Perger Gy.: Tatai harangláb (Dokumentumok a tóvárosi harangláb történetének két fejezetéhez). KDMK19 (2013) 117—126. 1 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. A tatai plébániához tartozó billegpusztai kápolna Leltára az 1915. évre GyEL PL Egyházkormányzati Iratok 4540/1916. A harangot 5176. sorszám alatt vették fel a listára. 63 GyEL Tata (I.) Plébánia Iratai. A tatai plébániához tartozó billegpusztai kápolna Leltára az 1930. évre 24О
