László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
1 TÁMLAP NÉLKÜLI EGYGOMBOS, ERŐSPROFILÚ FIBULÁK ÉSZAKKELET-PANNONIÁBÓL ban pontos párhuzamot egyik csoporthoz sem találtunk, így az első csoport kengyelgombjának tagolása és a láb végét lezáró gomb alakítása egyelőre északkelet-/észak-pannoniai sajátosságnak tekinthető. A másik népes változat (3. változat=i8-36) Almgren 84-es formájának felel meg, amely felépítése alapján (keskenyebb, kevésbé ívelt, díszítetlen fibulatest, tagolatlan, korongszerű kengyelgomb, egyszerűbb lábvégi gomb, magasabb és keskenyebb tűtartó) az előző forma egyszerűbb változataként is értelmezhető. Elterjedési területe az előző változathoz képest még Alsó-Moesiával és Thraciával egészíthető ki. A Közép-Duna vidéki eredet ellenére mindkét forma legnagyobb számban Daciából ismert. Ennek oka minden bizonnyal Dacia sokszor sajátos fibulafejlődésében keresendő, amely számos olyan vonással rendelkezik, ami nem magyarázható noricumipannoniai-felső moesiai térségből érkező hatásokkal. Almgren 83-as és 84-es formái Pannónián belül elsősorban a határvidéken terjedtek el. Az előző változattal összevetve minden területen az egyszerűbb, Almgren 84-es forma tekinthető népszerűbbnek. Tagolt kengyelgombja alapján az Almgren 83-as formára lehet visszavezetni a 2. változatot (15-17). Az ide sorolható fibuláknál a félköríves keresztmetszetű fejrészt erősen beívelő oldalai fordított T alakhoz teszik hasonlatossá. A lábrész V alakú barázdákkal díszített, a láb végén lévő (rövid, hengeres nyélen ülő, félgömb alakú) gomb alakítása az 1. változatéval azonos módon történt. Az eddig közzétett leletanyagból nem ismert, így egyelőre északkelet-pannoniai változatnak lehet tekinteni. A 4. változat fibuláját (37) tagolt kengyelgombja alapján ugyancsak Almgren 83-as formájával lehet párhuzamba állítani, de ezt az 1. változattól az ívelt vonalú lábrész és a széles, mindkét oldalán ívelt tűtartó különíti el. Noha mindössze egy morvaországi lelet állítható vele párhuzamba, ezt a fibulát is provinciális készítménynek tarthatjuk, amit megerősít az is, hogy ilyen alakítású tútartó ritkán 1. századi, támlapos, Almgren 68-as formával azonosított fibuláknál is megfigyelhető. Az Almgren 83-as forma magasabban boltozott változataként értelmezhető az 5. változat (38), amely Merczi Mónika MNM Balassa Bálint Múzeuma Esztergom E-mail: moni.merczi@gmail.com önálló csoportként Felső-Moesiából ismert, de jelen van Dalmatiában is. Az északkelet-panonniai fibula esetében - a hosszabb fej- és feltűnően rövid lábrész ellenére - feltételezzük, hogy az említett déli területek egyikéről jutott el térségünkbe. A 6. változatba sorolt fibulák (39-40) legfőbb sajátossága - a fibulatest félköríves keresztmetszete mellett - az egyes alkotóelemek (fejrész alsó pereme, kengyelgomb, lábvégi gomb) többszörös tagolása, amely ilyen mértékben egyik változatnál sem fordult elő. Önálló változatként a daciai leletanyagban jelenik meg, de a változat képviselői Dalmatiából, Észak- Italiából és Pannónia déli részéből is ismertek, és feltűnnek a Barbaricumban is. Tipológiai sajátosságok (kéttagúság, illetve a tűtartó alakítása/mérete) alapján egyik támlap nélküli változat kezdete sem tehető a 2. századnál korábbi időszakra. Almgren 83-as formája (1. változat) esetében a szerzők egyetértenek abban, hogy használata nem nyúlik át a 3. századra. Vele azonos időben lehetett használatban a 2. és az 5. változat is. Tűtartója alapján egészen korai (2. század eleji) a 4. változat, a 6. változatot pedig főként a 2. század 3. negyedében viselték. Almgren 84-es formája (3. változat) esetében viszont a szerzők többsége feltételezi, hogy még a 3. század elején/i. felében is használatban voltak. Szerkezeti sajátosságok (tűfészek alakítása) alapján azonban nem zárható ki annak lehetősége, hogy ezek használata a daciai leletekre megadott időpontig, vagyis a 2. század utolsó harmadáig terjed. Pannónia területéről nagyobb számban mindeddig csak az egyszerűbb felépítésű Almgren 84-es forma (3. változat) volt ismert. Ennek példányai az északkelet-pannoniai leletanyag bemutatásával tovább gyarapodtak, de kiderült az is, hogy a térségben a kevésbé egyszerű felépítésű és valamivel robusztusabb Almgren 83-as forma (1. változat) is csaknem ugyanolyan elterjedt volt. Mellettük azonban szórványosan daciai (6. változat), illetve moesiai eredetű változatok (5. változat) darabjai is megjelentek. Egyelőre csak Északkelet-Panonniából ismert a 2. változat, de az 1. változaton belül elkülöníthetők olyan csoportok, amelyek eddigi ismereteink alapján térségünkből eredeztethetők, és itt is terjedtek el. 23
