László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években
A VÉRTESI VÁRAK „VALÓDI” URAI AZ 1440-ES ÉVEKBEN ben a János-fiak szeptember folyamán beiktattatták magukat Tata és tartozékai felébe,216 valamint Apostol birtokba.217 218 Ezek során ellentmondás nem történt. Azonban amikor az egyezségben kitűzött pontokkal ellentétben Csókakő vára, valamint a hozzá tartozó birtokok, továbbá Szentlászló és Bicske felébe is be akarták vezettetni magukat a János-fiak, akkor ifjabb János ezt megakadályozta,216 ahogyan később Vitányvár, Szár, Gerencsér, Árki és Mur birtokainak felébe sem engedte őket beiktatni.219 Ifjabb János felesége, Erzsébet az ősz folyamán a váci káptalan előtt tiltakozott az ellen, hogy ifjabb János a korábbi megállapodásának megfelelően a János-fiakkal bármely birtokát megfelezze.220 Októberben megérkezett Hunyadi rigómezei vereségének híre is. Komárom várának ura, Szécsi Tamás holtan maradt a csatatéren, míg Rozgonyi Sebestyén a törökök fogságába esett. Kiváltása a pozsonyi ág egyedüliként „talpon maradt” tagja, Rozgonyi György összes erejét és figyelmét lekötötte, így érdeklődését elveszítette a vértesi birtokok iránt. így ismét későn reagált: csupán 1449 áprilisában tiltakozott a korábbi évben történt egyezség ellen. Ebben ifjabb János felesége, fiuk - szintén György - nevében is támogatta. A tiltakozásban már mind a négy vár - Gesztes, Vitány, Csókakő és Tata - és uradalmaik szerepeltek, azonban csak a János-fiakat tiltották azok megszerzésétől, Újlakit nem.221 Úgy tűnik, a volt országbíró nem állt a helyzet magaslatán, unokaöccse augusztusban a szemére is vetette, hogy sokadszori késlekedései miatt a család több kárt szenvedett.222 Az információk alapján ifjabb János az év folyamán is bírta Csókakő várát,223 s megakadályozta azt, hogy itteni birtokainak a felébe beiktassák a Jánosfiakat, valamint megtarthatta Vitány várát és Gerencsért. Gesztes várát Újlaki „kezelte”, az év folymán átadta Vitányi is. Erre utalhat, hogy ősszel a Jánosfiak csupán Bicske és Szentlászló birtokokba próbálták beiktatni magukat. A fivérek számára igen fontos szerepet kapott Tata, ez több egyezményükben is meglátszik, mert még a vár elidegenítésének lehetőségét is elvetették.224 A nyári megállapodást sem tartották be, hiszen — ifjabb János szerint - nem adták át az okleveleket.225 A JÁNOS-FIAK DE IURE MEGSZERZIK A VÉRTESI JAVAKAT 1449. márciusban a János-fiak végleg elhatározták, hogy a vértesi birtokokat fortéllyal szerzik meg ifjabb Jánostól. Id. János megjelent az országbíró előtt, s bejelentette, hogy több figyelmeztetés után ifjabb János kiadta a hozzá került oklevelek egy részének másolatát, azonban többet, amelyeket egy regesztrumba rögzítettek, nem kapott meg. Kérte az országbírót, hogy ezt kényszerítse ki ifjabb Jánostól, akit figyelmeztettek vállalásának betartására.226 Ugyanekkor azt is el akarták érni, hogy korábbi egyezségük alapján ifjabb János vitányi és csókakői várnagyai tegyenek esküt, amely szerint uruk halála esetén nem zárják ki a János-fiakat a várakból.22" Ifjabb János nem várt módon került szorult helyzetbe, mivel az egy évvel korábban tett kötelezvényének nem tudott maradéktalanul eleget tenni. 2161448. szeptember 20. (DL 14197.) A beiktatásra október 7-én került sor. 2171448. szeptember 20. (DL 14198.) A beiktatásra október 14-én került sor. 218 1448. szeptember 20. (DL 88232.) A beiktatásra október 7-én került volna sor. 2,9 1449. április 10. (DL 14249.) Az ellentmondás ügyét, amelyet vízkeresztkor kellett volna tárgyalniuk, augusztusra halasztották. 2201448. október 16. (DL 88233.) 2211449. április 4. (DL 14245.) Az egész folyamatban furcsa benyomásunk támad, hiszen a bejelentést Keresztúri Benedek tette, aki több esetben képviselte ifjabb János ügyeit, akár familiárisa is lehetett. Igaz, if-Bár számos oklevelet átadott, azonban néhány oklevél nem olyan anyagon volt (!), mint amilyet korábban, ahogy azt a sebtében készített regesztrumban rögzítettek. A másolatok kiállításáról az országbíró igazolást is állított ki ifjabb Jánosnak.228 A János-fiak azonban ezt nem hagyták annyiban: kérték az országbírót, hogy ifjabb János kötelezvénye alapján - mivel az nem tudta maradéktalanul bemutatni a nála levő okleveleket - várait és birtokait ítélje meg nekik. Az így megszületett ítélet alapján ifjabb János elvesztette Tata, Vitány, Gesztes, Csókakő várait, valamint másutt fekvő jószágait, és azokat de iure a János-fiak szerezték meg.229 Id. János nem lehetett maradéktalanul elégedett, mert az ítélet csak arra volt elég, hogy jogot formáljon testvéreivel az uradalmakra, de még több léjabb János fia, György nevében néhány héttel korábban tiltakozott Rozgonyi György Döbrököz várának elzálogosítása miatt: 1449. március 18. (DL 14235.) 222 PÁLOSFALVI 2004,200. 223 Ifjabb János oklevelet keltezett a vár falai között: 1448. augusztus 1. (DL 14188.) 2241449. március 4. (DL 14231.) 2251449. január 31. (DL 14219.) 2261449. március 6. (DL 14232.) 22 1449. március 8. (DL 14233.) 1449. április 18. (DL 14253.) Problémás oklevél Erzsébet hiányzó eredeti adomány levele, a birtokok statuálása, valamint Mur és Gerencsér curiákra vonatkozó oklevél. 2241449. április 18. (DL 14252.) 215
