László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években
SCHMIDTMAYER RICHÁRD Márciusban már többek között Tata várából is zaklatták Ulászló csapatait Buda és Fehérvár körzetében Erzsébet hívei.9 E katonai akciókra ifjabb János birtokainak felügyelete nélkül nem kerülhetett volna sor. Nem véletlen, hogy Ulászló az eseményekért személyesen is felelőssé tette ifjabb Jánost.79 80 A nyár elején újabb kísérlet történt a békeközvetítésre a két fél, ezúttal a Szécsi fivérek és Rozgonyi Simon között.81 Ifjabb János júliustól szerepelt újra a fúrásokban, amikor is familiárisainak különböző adományt szerzett a királynétól.82 Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Gesztes várának tartozékaiból is Sárás, Tarján és Szalántelke birtokokat Erzsébettel eladományoztatja csókakői várnagyainak és azok rokonainak. Ezek ifjabb Jánosnál zálogban voltak, de ő átadta várnagyainak, amelyet új királyi adományra bővített a királyné.83 Az esztergomi káptalannak a birtokba iktatását azonban csak decemberben rendelte el.84 Ugyanebben az időszakban Ulászló és Erzsébet között tárgyalások folytak, amely során egy mindkét fél számára elfogadható béke körvonalazódott.85 86 87 Az egyeztetésen jelen volt a királynő támogatói közül az esztergomi érsek és Szécsi Tamás,8*’ legkésőbb december végére id. Rozgonyi János is megérkezett.8 Elképzelhető, hogy ifjabb János is ott volt, s ez nemcsak győri ispáni tisztségéből következhetett.88 Ulászló mellett többek között Újlaki Miklós,89 vélhetően Simon püspök90 és Julianus Cesarini pápai követ91 vett részt a tárgyalásokon. A tárgyalások befejeztével Ulászló Budára indult, azonban nem a legrövidebb utat választotta: a vértesi birtokokat kikerülve, Nyalka és Mór érintésével vonult Budára.92 A kerülőre okot adhatott, hogy az utazás során értesülhetett Erzsébet váratlan haláláról, és nem kívánt ellenséges területen végigvonulni, lehet, egyszerűen Székesfehérvár volt utazásának célja. Mór ifjabb János birtoka volt, de arra nem maradt fenn semmilyen utalás, hogy élve a kínálkozó lehetőséggel nagybátjával vagy Ulászlóval találkozott volna. A CSÓKAKŐI VÁRNAGYOK: AZ ESEMÉNYEK KULCSFIGURÁI A forrásokat végigtekintve megakadhat a szemünk azon, hogy ifjabb Jánosnak két csókakői várnagya volt: Bödögei vagy Bedegei Benedek és Gergelylaki Sandrin. Ez mindenképpen magyarázatot igényel, de egyelőre nem lehet pontos választ adni erre. A legvalószínűbb az, hogy legkésőbb 1442 nyarán felosztották az uradalmakat.93 így az egyik várnagy ifjabb János érdekeit képviselte, a másik pedig az uradalmak másik felének birtokosát. Kivel osztozhatott ifjabb János? Erre az okleveles adatok hiánya miatt nem egyértelmű a válasz, de az események számbavétele során lehetőségként több személy 79 1442. március 20. (DL 80763.) Hibás dátummal átírva: ZICHYIX, 40-41. “ Ulászló híveinek birtokait tűzzel-vassal pusztította: 1443. január 25. (DL 50131.; TÓTH-SZABÓ1917,381.) 1 1442. június 6. (DL 48969,) Például Báboni János nevű familiárisának: 1442. július 18. (DL 107531. - az oklevél másolatban maradt fent.) Mesterfalva később is a család birtokában maradt: 1455. december 2. (DF 207898.) 83 1442. augusztus 12. (DL 13685.) 84 1442. december 13. (DL 13697.) 83 Ulászló tartózkodási helyei: Buda 1442. november 10., Győr november 25-december 14. (SROKA 1995, 34.) Erzsébet királyné útvonala: Pozsony 1442. szeptember 14. (DF 213082,(-szeptember 18. (DF 213081.), Köpcsény szeptember 27. (DF 213084.), Győr október 86 4■ (DF 213085.) h 1442. október 11. (DF 258350.) 87 CHMEL1838, LXXVII. is szóba jöhet: a Simon-fiak, akiket osztályos testvérének tekintett; a Szécsi fivérek, akik az új szövetségben támogatták; de akár Újlaki Miklós is, aki Székesfehérvárra támaszkodva építette saját birodalmát. Amennyiben a várnagyok személyét vizsgáljuk, akkor sem jutunk sokkal közelebb a megoldáshoz. Bedegei Benedekről az oklevélben csupán annyi derül ki, hogy Bedegei Balázs fia volt, és két anyai fivére (Tamás és Albert)94 is jogot szerzett az adományaira. A tanulmányban később bemutatott adatokon kívül nem találtunk Benedek személyéhez köthető eseményeket, 1447 után nyoma veszett a for-A birtokba iktatás elrendelése miatt lehetett jelen: 1442. december. 13. (DL 13697.) 89 Győr: 1442. december 17. (DL 80771., DL 80772., DL o 80773.) 90 Budán kiadott királyi oklevélen „domino summo cancellario referente”: 1442. november 10. (DL 13694.) 91 Győr: 1442.december 2. (DF 272712., DF 272782.) 92 Győr: 1442. december 14., Nolka (Nyalka): december 17., Mór: december 18., Buda: december 21. (SROKA 1995,34-) 93 Ezt erősítheti, hogy Báboni János, aki ifjabb János kérésére kapott birtokot, később János-fiakkal kapcsolatos oklevélben bukkant fel, királyi emberként nevezték meg: 1448. szeptember 20. (DL 14198.) Feltételezhető, hogy Báboni már korábban is a János-fiak embere volt. 94 „Benedicto filio Blasii et per eum Thome et Alberto fratribus suis uterinis” 1442. augusztus 12. (DL 13685.) 202
