László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években

SCHMIDTMAYER RICHÁRD zsoldosokat fogadott fel.57 Újlaki Miklós itt hagyta el végleg Erzsébetet, mert az nem volt hajlandó a titkos tanácsába bevenni őt, és ekkor vált Ulászló egyik leg­megbízhatóbb hadvezérévé.58 Győrben érte a király­nét az a békeajánlat is, amelyet többek között ifjabb Rozgonyi István közvetített.59 A béketárgyalások helyszínéül Tatát jelölték vol­na ki, amelyből arra következtethetünk, hogy a vár és város Erzsébet és Ulászló befolyási övezetének ha­tárára esett. A választásban talán közrejátszott az is, hogy ifjabb István részben birtokosa lehetett már ekkor is Tatának. A békeajánlat elutasítását követő­en az események egyre súlyosabbá fordulása miatt Erzsébet és a csecsemő V. László különböző helyek­re távozott Győrből.60 A királyné Pozsony városából folytatta az ellenállását. Mellette maradt id. Rozgo­nyi János és Szécsi Tamás is.61 ULÁSZLÓ TÁBORÁBAN Az ifjú Ulászló Budára érkezését követően az őt támogató főurak úgy döntöttek, hogy Győr elfogla­lásával próbálják meg a Szent Koronát megszerez­ni. Mindezzel demonstrálni tudták volna erőfölényü­ket. Az ostrom csak félig járt sikerrel, hiszen a fő célt nem érték el, csupán Erzsébet vezérét, Ciliéi Ulrikot tudták fogságba ejteni. A Vértes a katonai akció fel­vonulási területének számított, így annak biztosítá­sa nélkül nem vállalkozhattak volna a művelet végre­hajtására. Emiatt is elképzelhető, hogy ifjabb János valóban szembehelyezkedett Erzsébet elképzelései­vel. Mindenesetre jelen volt június 29-én azon a bu­dai gyűlésen, ahol érvénytelenítették V. László meg­koronázását, és hűséget esküdtek Ulászlónak.62 Júli­us 17-én koronázták meg Ulászlót Székesfehérváron, majd ezt követően, az év folyamán ifjabb János min­den nehézség ellenére kitartott mellette.63 A két tábor közötti front továbbra is ifjabb János birtokain keresztül húzódott, ami minden bizonnyal megnehezítette a várak irányítását. A Veszprém me­gyei Essegvárat el is foglalták tőle.64 Talán hűséges szolgálatai megerősítésére az év végén Ulászló ifjabb Jánosnak immár élethossziglan adományozta Vitány várát. A vár kevésbé jelentős, ám birtokai több vá­mos helyet is magukba foglaltak, így mindenképpen 57 TELEKI1,201. Kottannerné is megemlékezett a csehek­­ről. (MOLLAY1965, 276; MOLLAY1979, 58.) Czeczko Henrik győri kapitány („hauptman von Raab”): 1440. október 23. (DF 287150.), győri kapitányként kimutat­ható 1446-ig. (ENGEL 1996,323.) 58 MOLLAY 1965, 276; MOLLAY 1979, 58. Mollay Ká­roly szerint erre csak június 12-ét követően került sor. (MOLLAY 1965,138. j.; MOLLAY 1979, 54 j.) 59 A békeajánlatra és körülményeire: PÁLOSFALVI 2003, 907. Ifjabb István Győrben: 1440. június 7. (DF 241810.) Erzsébet 1440. június 7-én még Győrött tartózkodott („comissio propria”). (DL 80724.) 1440. június 13-án már Pozsonyból írt levelet („comissio propria”). (DF 289246.) Idősebb Rozgonyi János jelenlétére többek között egy adománylevél utal: 1440. augusztus 8. (DL 13576.) 62 MÁLYUSZ1957,76,128. j. 63 Ulászló hívének nevezte és az ifjabb Jánosnál zálogban levő Zánka birtokot másnak adományozta a zálog­jó bevételi forrásnak számíthattak. Az eddig az okle­velekből kirajzolódó kép alapján az ifjabb Jánosnak voltak veszteségei, de 1440 végére sikerült minden vértesi várat megőriznie. A következő évben folytatódtak az összecsapá­sok a két fél között. Szécsi Tamás budai támadását65 maga után vonta Esztergom ostroma. Ez utóbbit je­lentősen felértékelte, hogy Erzsébet is a térségben tartózkodott,66 ami a katonai cselekmények nagyfo­kú intenzitását jelenthette. Ifjabb János több fami­liárisát elveszítve vett részt a küzdelmekben.6" El­keseredése azonban annál is nagyobb lehetett, mert ugyan januárban beiktatták Vitány várának tartozé­kaiba ellentmondás nélkül,68 azok azonban ismét fel­vonulási területbe estek, hiszen Ulászló Esztergom sikertelen ostroma után Réde felé haladt, s onnan folytatta - immár több sikerrel - a dunántúli had­járatát.69 Ifjabb János a hadjárat végén, a szombathelyi ka­tonai táborban úgy vélhette, hogy birtokainak meg­őrzésére és gyarapítására folytatott stratégiája jó irányba halad, hiszen a győztesnek tűnő fél mellett állt, aki vértesi birtokai mellett újabb birtokokkal is jutalmazta hűségét. Azonban ezekben az adomá­nyokban - Vitány várát kivéve - nem egyedül szere­összeg megfizetéséért: 1440. szeptember 4. (ZALA II, 500-501.) Közben ismeretlen okból összeveszett Roz­gonyi Rénold lengyel familiárisával, Precopius-szal. Perhalasztásuk: 1440. november 11. (DL 13592.) 64 PÁLOSFALVI 2003, 912. Essegvár 15. századi változa­tos történetének összefoglalása: HORVÁTH 2002, 15- . 24-5 REISZIG1942, 65. Erzsébet Sopronból érkezett, Pozsony: 1440. december 25. (DF239768.); Esztergom („comissio propia”): 1441. január 5. (DF 239772.), január 7. (DF 241826.), január 11. (DF 249993.); Komárom: január 14. (DF 239774.), január 22. (DF289251.); Óvár: február 5. (DF226044.) 67 1441. január 17. (DL 13605.) 6 1441. január 24. (DL 24732.) 69 Ulászló itineráriuma alapján 1441. január 27. Vise- grád, február 2-6. Esztergom, február 12. Réde („in villa Rede, in descensu nostro exercituali”) (DL 13610., DL 25961.), február 19-március 2. Pápa. (SROKA 1995, 26.) 200

Next

/
Thumbnails
Contents