László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
László János: Fejezetek a Bakonyalja régészeti-történeti múltjából. I.: Súr
LÁSZLÓ JÁNOS társaskáptalan birtokai között tartották számon, ю évvel később, 1546-ban Choron András is birtokolt itt, ekkor már pusztaként említették. 1557-ből az itteni birtokosok között Farkas János nevét ismerjük.71 * 73 Csatár hosszú ideig nem is népesült be újra. Mint egyházi birtokot Palota várához csatolták a 16. század közepén, s azzal együtt jutott a Zichy-család ke/ 72 zere. Répce Valamivel kevesebb adattal rendelkezünk Répce faluról, lokalizálása a terepbejáráson megtörtént. Legkorábbi birtokosai nem ismertek, valószínűsíthető, hogy a település területe Csatáréhoz hasonlóan - szomszédos településekről van szó - a bakonyi erdőispánság része, így királyi tulajdon lehetett. A 14. század közepén Újlaki Kont Miklós nádor birtokolt részt Répcén. Közvetett adatunk utal arra, hogy a csatkai pálosok kolostoruk felszentelése után közvetlenül birtokot kaptak Újlakitól.' * Mivel a monostor alapítása 1361-ben történt, az ajándékozás is ez idő tájt lehetett. 1390-ben a kolostoralapító utódai, Bertalan nevű fiának kivételével a Répce faluban levő birtokot fel akarták osztani egymás között, és használni szerették volna, megfosztva a pálosokat jogos tulajdonuktól.74 Ekkortól folyamatos volt a jogi huzavona a répcei birtokrész körül. Az egész ügy lezárásaként 1393 augusztusában egy adománymegerősítés keretében Bertalan fia László és Imre megerősítették a pálosoknak tett adományt.75 Egy 1417. november 9-én kelt okirat tanúsága szerint a faluban levő tulajdonrészük birtoklását újból elvitatták a pálosoktól, ezúttal Némái Kolos (dictus) Jakab fiai Ambrus és Jeromos.76 Még 1422 decemberében is arról kellett intézkednie Zsigmond királynak, hogy a pálosok visszatérhessenek Répce birtokába örök jogon, a falu minden haszonvételével és tartozékával, a birtokba iktatás során a szomszédoknak és határosoknak is meg kellett jelenniük.77 Utána sokáig nincs információnk a településről, egészen 1488-ig, amikor összeírták az itteni adóbevételeket is. 12 adóköteles jobbágyportát rögzítettek, s megtudható az adólajstromból az is, hogy a csatkai pálosok birtoka volt,78 te71 PÁKAY1942, 83. ILA-KOVACSICS1964,154. Arra nem ismerünk jelenleg adatot, hogy ekkorra már a székesfehérvári káptalan maradt-e az egyetlen földbirtokos itt, vagy a korábban ismertetett személyek rendelkeztek-e birtokrészekkel a faluban. 73 ZsO 1,164; DL 7582. Azt viszont nem tudjuk, Kont Miklós nádor mikor vált birtokossá a faluban. 74 ZsO 1,164; DL 7582. 75 ZsO I, 334; DL 7886. („Repche non longe a dicto claustro.”) 76 ZsO VI, 315; DL 10631. 77 ZsO IX, 393; DL 11277. hát a 15. század elejei birtokviták kimenetele rendeződött a szerzetesek javára. Ők birtokolták még 1536- ban is, az akkori összeírás szerint 7 adófizető jobbágytelek volt a faluban, mellette 4 lakatlan porta, sőt megemlítettek még 7 szegény jobbágyot. A hátralékjegyzékben sorolták fel a falut, tehát nem fizették meg az adót.79 Ez is arra utal, hogy lakói hamarosan teljesen elszegényedhettek, s a törökök támadásának egyébként is kitett falut a jobbágyok elhagyták. Utána sokáig nem is népesült be, s amikor ez pár száz évvel később megtörtént, már kevesen költöztek az egykori Répcébe. Csép A súri határban létezett egykori falvakkal kapcsolatban ki kell térnünk Csép falu kérdésére is. Csánki Dezső feltételezi azt, hogy mivel Szántói Kolos fia Jakab 1386-os birtokba iktatási eljárása során Dolosddal együtt Csép falut is megemlítették,80 a Csatkától keletre levő hasonló nevű pusztát kell értenünk alatta.81 A ma használatos térképeken nem találunk ilyen elnevezést. Csupán a 19. század második feléből származó kataszteri térképek jeleznek Súr közvetlen szomszédságában, a falutól közvetlenül keletre, délkeletre Csép nevű határrészt. (12. kép) Ennek az egykori településsel való azonosítása kapcsán azonban óvatosságra int bennünket az a tény, hogy ezeken a területeken semmiféle középkori régészeti lelőhely nincs. Márpedig egy középkori falu a felszínen egészen jól felismerhető nyomokat hagy, mind régészeti leletek, mind objektumok vonatkozásában.82 Súr A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az elnevezés eredete vitatott. Lehet akár török eredetű, ebben az esetben méltóságnévből származik, vagy talán lehet szlávból átvett is, ekkor pedig ’sógor’jelentésű.8* A falu kialakulásának idejére nincsenek írásos adatok. Valószínűsíthető, mint a fentebb tárgyalt települések esetén is, hogy területe a bakonyi erdőis-78 SOLYMOSI1984,182; DL 28340. 9 PÁKÁI 1942,133. „Item Chep, Dolosd et Woryad appellatas in Wesprimiensi comitatibus existentes.” (HO III, 240.) 81 CSÁNKI 1897, 225. 2 Valószínűleg a Csánki-féle adat késztethette a 2004. évi régészeti-örökségvédelmi hatástanulmány elkészítőjét arra, hogy a Bakonycsernye felé vezető út melletti területen régészeti lelőhelyet határozzon meg, amely később 63304-es egyedi azonosító alatt került be a nyilvántartásba. Mint fentebb láthattuk, mindez tévedésen alapult. 83 KISS 1978,586-587. 170
