László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

18. kép: A lemezes gúlacsüngös fülbevalók lelőhelyei: 1. Adony; 2. Alibunar (Szerbia); 3. Bágyog-Gyűrhegy; 4. Budapest XIII. Angyalföld; 5. Budapest XIII. Erzsébetfalva; 6. Búj-Gőzmalom; 7. Dávod; 8-12. Deszk D, G, H, Sz, T; 13. Erdélye?); 14- Fadd; 15. Gyula-Szentbenedek; 16. Hajdúböszörnény-Vidi puszta, Erdős-tanya; 17. Hódmezővásárhely - Szabadságtér; 18. Inota; 19. Jutas; 20. Kisújszállás(?); 21. Körösladány-Dózsa TSz; 22. Kula (Szerbia); 23. Kunpeszér- Felsőpeszéri út, Homokbánya (Peszéradacs); 24. Magyarmajdán-Újtemető/Majdan (Szerbia); 25. Mokrin-Vodoplavdűlő (Szerbia); 26. Makó, Mikócsa-halom; 27. Oroszlány-Borbálatelep; 28. Péterréve/ Васко Petrovo Selo, Óik (Szerbia); 29. Ram (Szerbia); 30. Rácalmás; 31. Szeged-Kundomb; 32. Szegvár-Oromdűlő; 33. Szegvár-Sápoldal; 34. Szentendre; 35. Szentes-Sárgapart; 36. Üllőf?); 37. Velika Kladusa (Bosznia-Hercegovina)

Abb. 18: Fundorte der blechernen pyramidenförmigen Ohrgehänge: 1. Adony; 2. Alibunar (Serbien); 3. Bágyog- Gyűrhegy; 4. Budapest XIII. Angyalföld; 5. Budapest XIII. Erzsébetfalva; 6. Búj-Gőzmalom; 7. Dávod; 8-12. Deszk D, G, H, Sz, T; 13. Transsylvanien(?); 14. Fadd; 15. Gyula-Szentbenedek; 16. Hajdúböszörnény-Vidi puszta, Erdős-tanya; 17. Hódmezővásárhely-Szabadságplatz; 18. Inota; 19. Jutas; 20. Kisújszállás(?); 21. Körösladány-Dózsa TSz; 22. Kula (Serbien); 23. Kunpeszér-Felsőpeszéri Straße, Sandgrube (Peszéradacs); 24. Majdan-Neuer Friedhof (Serbien); 25. Mokrin-Vodoplav-dűlő (Serbien); 26. Makó, Mikócsa-Hügel; 27. Oroszlány-Borbálatelep; 28. Васко Petrovo Selo, Cik (Serbien); 29. Ram (Serbien); 30. Rácalmás; 31. Szeged-Kundomb; 32. Szegvár-Oromdűlő; 33. Szegvár-Sápoldal; 34.

Szentendre; 35. Szentes-Sárgapart; 36. Üllőt?); 37. Velika Kladusa (Bosnien und Herzegowina)

azok nagy része a Kárpát-medenceieknél későbbre, a 7. század első és második harmadára keltezhetők.

A Velika Kladusa-típusú csüngök mindegyike szórványlelet, a 10 példányból 5-nek legalább a tágabb lelőhelyét ismerjük. Duna menti előfordulásuk (10. kép) helyi készítést, a közelben működő ötvöst vagy műhelyt valószínűsít. A típust leletösszefüggések hiányában stíluskritikai alapon próbáltuk pontosabban keltezni, de a 7. század első felénél jobban időrendi helyzetét nem sikerült leszűkíteni.

Az eddig csak három példányban ismert, a többi típustól eltérően bronzból készült, préselt, áttört Oroszlány-típusba sorolt fülbevalók keltezésénél a préselési technika Kárpát-medencei elterjedését figyelembe véve és a bágyog-gyűrhegyi függő mellől származó, C típusú szűrőkanál alapján a 7. század

második negyedében történt készítésüket valószínűsítjük. A kunszentmártoni ötvössír leletei között lévő, gúla előállítására alkalmas préselőtő ilyen típusú függők előállítására (is) alkalmas volt, mint sablon. Párosán viselt függőtípus volt, női és férfisírból is ismerjük. (11. kép) Kárpát-medencén kívüli analógiáinak teljes hiánya alapján a függőtípust helyi terméknek, a Velika Kladusa-típusúak préselt utánzatának tartjuk.

Ezzel ellentétben a Deszk-típusú fülbevalók eddig csak női sírokból kerültek elő. Köztük a granulációdíszek kompozíciója alapján 3 változatot különítettünk el (A-C), а В változat csak a Közép-Tiszavidéken fordul elő, a másik kettő területe részben fedi egymást, döntő többségük a Tisza-Maros- Aranka szögben látott napvilágot. (14. kép) A függők

1ЗЗ