László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók

AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

is feltűnnek. A szegvári bronz szűrőkanál az A típus A variánsai közül való.1 2 286 A típus kronológiai helyét Lőrinczy Gábor és Straub Péter a kora avar kor középső szakaszában határozta meg:287 a típus képviselőivel együtt előforduló bronzláncok, bizánci bronz lámpafüggesztő, Deszk-típusú nyakék, tekercselt díszű, tokos fülkarika, hajtű alapján a 6. század végétől a 7. század első harmadáig terjedő időszak ez. A peszéradácsi lelet ezüst kanala a szűrőkanalak C típusába tartozik (B variáns).288 Ez a típus Avarföldön nagy területen terjedt el, hosszú időn keresztül használatban volt.289

Ez utóbbi leletegyüttesben a piperekészlet egyéb tartozékai is megtalálhatók. Az ezüst lancetta köröm- vagy fogpiszkáló lehetett.29" A szűrőkanalakkal ellentétben a spatulák csak kora avar kori leletkörnyezetben fordulnak elő, egyetlen, biztosan a 7. század közepe utánra datálható példány sem ismert eddig.291 A szentendrei 3. sír Phocas 607-610 között vert, verdefényes solidusa jól keltezi a tárgytípust.

Érdekes az innen származó, kiszélesedő szárú ezüst csipesz.292 293 Hasonlókat csak néhány avar kori női sírból ismerünk.298 Ami az eredetüket illeti, a kölkedi pont-kör díszes darab és a viminaciumi késő antik romanizált lakosság temetőjének 103. és 151. sírjaiból294 származó példányok hasonlósága adja meg erre a választ: ezeknek a sajátos formájú szőrcsipeszeknek az előzményei késő antik-kora bizánci környezetben keresendők, de Kárpát-medencei előfordulásuk alapján feltehetően az avarokhoz gepida közvetítéssel kerültek. Keltezésük a Kölked- Feketekapu, A-108. sír295 leletei (pávás fülbevaló, korongfibula, tausírozott vasszék)296 és a Várpalota-Unió homokbányái temető alapján29 a 6. század végére/7. század első harmadára tehető.

Kuriózum a leletegyütteshez tartozó P alakú ezüst tarsolyfül.298 Ugyanerről a lelőhelyről, abból a 26. női sírból került elő legjobb párhuzama,299 amelyből az előbb említett díszített ezüst csipeszek egyike is származik. E tarsolyfülek legismertebb analógiája a 7. század középső harmadára keltezett kunbábonyi vezéri sírból származik. A sír monografikus feldolgozásában a lemezfüleket a wesselowi lelet analógiájára tarsoly vagy erszény füleként rekonstruálták.300

Mindezeket egybevetve a deszki, a peszéradácsi és a szegvár-oromdűlői 870. sír fülbevalóját a 7. század első harmadára keltezhetjük. A szentendereit kicsit későbbre, a 7. század második negyedére tehetjük.

A rábapordányi fülbevaló lelőhelyéről származó, aranylemezből préselt, Mezőszilas-típusú csüngő301 a Kárpát-medencei párhuzamai alapján a 7. század középső harmadára való keltezés302 lehetőségét is magában hordozza. A rábapordányi fülbevalón már nemcsak az üres cellarendszer fordul elő, hanem feltűnnek rekeszutánzatok is, amelyek kőbetéteket imitálnak. Valószínű, hogy a gúlacsüngős fülbevalók В változatának rekeszutánzatos példányai (Alibunar, Rábapordány és egy ismeretlen lelőhelyű függő) későbbiek, mint a hasonló cellakompozíciójú többi függő, s egyben ezek a Szentendre-típusú fülbevalók közül is a legkésőbbiek, a 7. század középső harmadára keltezhetők.

Tehát a fülbevalótípus hosszú életű volt, a 7. század első két harmadában viselték.

EGYEDI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK

1. Jutas (5. tábla 6)3°3

2. Szeged-Kundomb, 262. sír. (5. tábla 7-8)304 2 db bronz lemezből préselt, aranyozott, gúlacsüngős fülbevaló. A négylapú gúla élein keskeny, keresztben bordázott szegély húzódik. Az oldalak egy

LŐRINCZY-STRAUB 2005, Katalógus.

287LŐRINCZY-STRAUB 2005,130.

288 Vő.: LŐRINCZY-STRAUB 2005, Katalógus.

289 LŐRINCZY-STRAUB 2005,130.

290MARTIN 1984,130. A nagyobb méretűek por vagy kenőcs adagolására, keverésére alkalmas eszközök is lehettek. (GRÜNEWALD 1988, 97.)

291 Vö.: TOBIAS 2001,177, Abb. 6.

292HAMPEL 1905, Taf. 269. и.

293 Balatonfűzfő 2. (FETTICH 1965, Abb. 165. 13);

Dévényújfalu/Devinská Nova Vés (Szlovákia) 305.

(EISNER 1952, Obr. 45. 1); Kölked-Feketekapu A. 108.

(KISS 1996, Taf. 36. 16); Mezőbánd/Band (Románia)

60. (KOVÁCS 1913, 46. kép 4); Várpalota-Unió homokbánya 20. (BÓNA 2000, Taf. V. 4); Péterréve/Backo

központi kerek és köré rendezett hatkaréjos áttöréssel díszítettek. A gúla alsó csúcsához három kisebb és alattuk egy nagyobb, két-két préselt félgömbből összeforrasztott lemezgömböt illesztettek. A kisgömböket felülről ívelt, gyöngydrótpánt

Petrovo Selo, Cik (Szerbia) 92. sír (BUGARSKI 2009, Tab. XV.) és Kunpeszér 26. és 29. sírok.

294 IVANISEVIC et al. 2006, Fig. 17. 5.

295 KISS 1996, 42-44, Taf. 36.

296 KISS 1996,270.

29 BÓNA 2000,154.

298HAMPEL 1897, CCCXXVI. t. 4.

294 H. TÓTH 1984,11.

300H. TÓTH-HORVÁTH1992,152-154, Abb. 64.

301 TOMKA 2008, Abb. 12.

302BALOGH 2012, 284.

303 RHÉ-FETTICH1931, Abb. 17.

304 SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 34, Pl. 31. 262:1. A publikációban nincs tárgyleírás, a hiányosságot pótolva itt kerül sor erre.

I25