László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK mártoni ötvössír préselőmintáján készült volna, de az elég biztosnak tűnik, hogy az a préselőminta hasonló típusú, azaz az oldallapokon préselt kerettel díszített gúlacsüngős fülbevaló előállítására volt alkalmas. így a kunszentmártoni ötvössír keltezése a fülbevalótípus keltezésénél nem lehet érdektelen. A leletegyüttest Csallány Dezső a 7. század közepére tette.254 Ha a szerszámkészletben lévő préselőmagokat tekintjük, akkor a Martynovkastílusú, pont-vonal mintás préselőminták készítése tehető a legkorábbra, a 7. század elejére. Az éremmel keltezett sírokból származó lemezgömbös fülbevalók alapján valószínű, hogy a fülbevaló készítésére szolgáló félgömb alakú minta és talán a lószerszámveretekhez tartozó darabok is szintén ekkor készültek. Viszont a többi préselőmag — a kettőspajzs alakú veretek megjelenésének általánosan elfogadott időpontja alapján — már a 7. század második negyedére tehető. Tehát Csallány keltezésével alapvetően egyetérthetünk, a préselőminták földbe kerülése a 7. század második negyedére, legfeljebb a század közepére tehető. A Deszk-típusú fülbevalók olyan letetgyüttesek részeként fordulnak elő, amelyekben egyéb bizánci eredetű tárgyak (boglár, bronzlánc, ecsettubus, szűrőkanál), késő antik-kora bizánci ízlésű, rövid gyöngysorok fordulnak elő. Ezek, valamint a kunszentmártoni ötvössír alapján jelenleg a fülbevalótípus 7. század második negyedére való keltezését látjuk megalapozottnak. Szentendre-típus255 (8-9. tábla) 1. Alibunar (Szerbia), szórvány (15. kép 5; 9. tábla 8)256 2. Budapest XIII., Angyalföld (8. tábla g)257 254 CSALLÁNY 1933,48. 255 A fülbevalótípus lelőhely listáját összeállította Bálint Csanád (BÁLINT 1993, 256-257), ezt átvette és kiegészítette Ormándy János (ORMÁNDY1995,154-155). E két listában a következő pontatlanságok és tévedések vannak: 1. A Békéscsaba-Repülőtér lelőhely e típusba sorolása téves. (Vő.: GARAM 1990,150.) 2. A hódmezővásárhelyi függő lelőhelye nem Hódmezővásárhely-Majdán (vő.: BÁLINT 1993, 256), hanem Vásártér/ Szabadságtér. (LŐRINCZY-SZALONTAI 1996, 276-277) 3■ Iregszemcse törlendő a listából, Iregszemcse-Felsőireg, Téglagyár női sírjából egy granulációdíszes, nagylemezgömbös, arany fülbevaló származik. (LŐRINCZY-STRAUB 2003, 176, 4• kép 1-2.) 4. Oroszlámos-Podlukány-dűlő/Banatsko Arandjelovo (Szerbia) 2. sír (?) fülbevalójának típusa Tömörkény István leírása alapján nem határozható meg egyértelműen, csak a szentendrei sírokban fellelhető párhuzamokat említi (TÖMÖRKÉNY 1904, 269), amely egyaránt vonatkozhat az 1. és 3. sírok lemezgömbös és a 2. 3. Budapest XIII., Angyalföld, Gömb u.-Üteg u. (15. kép 3; 8. tábla 8)258 4. Budapest XVIII., Erzséberfalva (15. kép 6; 9. tábla 6)259 * * 5. Búj-Gőzmalom (8. tábla io)2bo 6. Deszk-G, 15. sír. (15. kép 1; 8. tábla 1) Északkeletdélnyugati tájolású fülkesírban fekvő nő csontváza mellől bronz peckű vascsat, egy borostyán- és szemesgyöngyök, valamint 2 db arany fülbevaló került elő. Leírás: A fülbevalók gúlacsüngőjének alapját egy aranylemezből készített háromoldalú gúla alkotja. Az oldallapok közepére vékony aranyszalagból háromszög alakú cellafalat forrasztottak. E köré, a gúla éleire nagyobb préselt aranygömbök kerültek. A gúla aljára három kisebb és egy nagyobb, préselt lemezgömböt illesztettek. A vékony aranylemezből kinyírt háromszögletű zárólapot a sarkoknál az éleken lévő lemezgömbökre hajlítva rögzítették. A fedlapot átlyukasztva, azon egy hurkosra hajlított bordázott szalagot húztak át, hurkos végébe egy hasonló pántból hajlított kisebb karikát akasztottak. Ezzel függesztették a fülbevalót a vastag, kerek átmetszetű, oldalt nyitott fülkarikára. A zárólap sarkaira keresztben bordázott hengeres tagra préselt lemezgömböt ültettek. Az egyik fülbevaló függesztőfüle kiszakadt, a fülkarika elveszett. H=6 cm (3,8 cm), sössz=io,88 g. Ltsz.: MFM A. 53-18.25. 7. Erdély/Transilvania (Románia, Düsseldorfi Múzeum) (9. tábla 6)26' 8. Hódmezővásárhely-Szabadságtér, 3. sír (15. kép 6; 8. tábla 5)262 9. Inota (8. tábla 2)26i * 10. Ismeretlen lelőhely (Magyarország) (9. tábla 3)2h4 11. Ismeretlen lelőhely (Magyarország) (9. tábla 1)265 12. Kula (Szerbia) (8. tábla 3)266 sír gúlacsüngős fülbevalóira is (vö.: BÓNA 1983, 99- 100). A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében és a Régiségtári Naplóban sem lehet kiegészítő információkat fellelni, ezért mi nem vettük be a katalógusba. 256 HAMPEL 1894, 61-62, LVIII. t. 8; GARAM 1993, 52, Taf. 2.1-2. 25 NAGY 1998,101-103, Taf. 83. C: 1, Taf. 159.13-14. 238 GARAM 1993, 57-58, Taf. 2. 3; NAGY 1998, 101-103, Taf. 83. C: 2-3, Taf 159.15-16. 259 GARAM 1993, 64, Taf. 29. 6-7; NAGY 1998, 139, Taf. 98. B, Taf. 168. 6-7. 260 JÓSA 1904; ALMÁSSY et al. 1997, 81. 261 LEHOCZKY1905, 428. 262 В. NAGY 1984, 250; LŐRINCZY-SZALONTAI 1996, 276-277,18. kép 1. 263 GARAM 1993, 67, Taf. 2. 3. 264 VINSKI1955, Tab. III. 23. A képaláírásban Peszéradacs olvasható, de attól eltérő cellakompozíciójú tárgyról van szó. Ezért ismeretlen lelőhelyűként szerepeltetjük. 265 VINSKI 1955, Tab. IV. 25. 266 VINSKI 1958,21. Tabla X. 11-12. 121
