László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA nak is. Olyan mühely/mester termékéről lehet szó, amelyből/akitől az álcsatos-kör veretéinek egy része is kikerült. Ugyanakkor a szerényebb kivitelű kisújszállási és a hasonló, ismeretlen lelőhelyű fülbevalók inkább helyi megrendeléseket kiszolgáló, „vidéki” mesterek készítményei, de nagyfokú hasonlóságuk alapján valószínűleg egy helyben készültek. Az alibunari függőpár feltehetően a dunai limes mentén működő egyik ötvösműhely készítménye lehet, talán épp azé, amelyre az öntött fülbevalók kapcsán már utaltunk a Drobeta-Turnu Severinben talált öntőminták és félkész termékek kapcsán, vagy amelyikből az ugyancsak Alibunarból származó, szórvány Szentendre-típusú gúlacsüngős fülbevaló is kikerült. (15. kép 5) Valószínűnek látszik, hogy a Maros tágabb környezetéből származó fülbevalók helyben, ezen a környéken működő mesterek készítményei. A hasonlóságok ellenére a függőkön megfigyelhető apró különbségek más-más mesterre utalnak. A fülbevalótípus Kárpát-medencei készítésének kézenfekvő bizonyítéka a kunszentmártoni ötvössír préselőmintái között fellelhető préselőmag. (5. tábla 1) Csallány Dezső a Deszk-D, 170. sír fülbevalója kapcsán annak préselőmintájaként a kunszentmártoni mintára hivatkozott.240 Ahhoz természetesen nem férhet kétség, hogy a kunszentmártoni préselőmintán gúlacsüngős fülbevaló gúlatagját lehetett elkészíteni, de nem tartom valószínűnek, hogy bármelyik eddig ismertté vált Deszk-típusú fülbevaló ezen készült volna, ugyanis azon csak 1,5 cm széles és 1,8 cm hosszú oldalélű gúlát lehetett előállítani, miközben a függők gúlatagjának hossza 2,8-3,2 cm közötti, vagyis azok lényegesen nagyobbak. A fülbevalók keltezése A fülbevalótípus kronológiai helyzetének meghatározásához elsősorban stíluskritikai alapon közelíthetünk, mert kísérőleleteik szegényesek. Csak a deszki és a majdáni fülbevalók mellől ismert egyéb lelet, de a többségnek (vascsat, orsókarika, tűtartó, kézzel formált edény) nincs kronológiai értéke. Mindhárom deszki női sírban volt néhány szem gyöngy, ugyanakkor köztük egyetlen, jellegzetes avar készítménynek tartott, rátétdíszes {„szemes”) darab sincsen. A hengeres és hasábos, fehér, narancs és 240 CSALLÁNY 1943,165. 241 PÁSZTOR 1995, 72. 242 Például: Keszthely-Fenékpuszta, Horreum (PÁSZTOR 2011); Keszthely-Fenékpuszta, déli erődfal (PÁSZTOR 2010); Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlő (PÁSZTOR 2014). A tiszántúli kora avar kori anyagban a szegvár-oromdúlői temetőben is több síregyüttesben önállóan alkotnak láncot. (PÁSZTOR 2014.) 243 PÁSZTOR 2008,316-317. kék színű, valamint az egy hosszú, orsó alakú monochrom gyöngy mind késő antik hagyományra vezethető vissza.241 A monochrom gyöngyök általában kísérőgyöngyök a kora avar kori gyöngysorokban; főként a Keszthely környéki kora avar temetőkben gyakori jelenség az, hogy csak ezekből áll a lánc.242 A gyöngyök között kronológiai értékkel bír a Deszk-Sz, 3. sír sötétzöld és a Deszk-D, 170. sír feketésbarna, kétszeresen összetett monochrom gyöngye. Ez a gyöngytípus a 7. század második negyedében kezdett gyakrabban feltűnni az avar gyöngyviseletben.243 Szintén ebből a síregyüttesből való egy drapp alapon többszörös barna folyatott, nyomott gömb alakú opak gyöngy, amely a korai gyöngyök között a Meroving-kultúra felé mutató elem.244 Főként a 6. század végétől a 7. század közepéig fordulnak elő a színes láncokon.241 Valószínűleg nyugat-európai (frank, alemann) műhelyekből származó kereskedelmi áru lehet. A Deszk-H, 12. sírból szabálytalan magformára csiszolt borostyángyöngyök kerültek elő, a medence környékéről. Helyzetük alapján elképzelhető, hogy tarsolyt díszítő gyöngyök voltak. A borostyángyöngyökkel díszített tarsolyviseletnek gepida sírleletek között találjuk meg az előzményeit.246 A borostyángyöngyök az avar kori leletanyagban inkább a korai időszakra jellemzőek. Általában más típusú gyöngyökkel egy láncban fordulnak elő, viseletűk a 7. század végéig kimutatható.247 Gyöngysorok viszonylag ritkán állnak csak ebből, példákat főként Keszthely-Fenékpuszta, Horreum temetőjéből ismerünk.248 Ezenkívül nagyobb arányban vannak jelen a Szekszárd-Bogyiszlói úti temetőben is.249 Avar környezetben való előfordulásukat a korabeli késő antik-kora bizánci és a Meroving-kori germán nyakláncokon a sokoldalú kereskedelmi kapcsolatok viseleti divatban megjelenő elemeként értékelhetjük. A Deszk-D, 170. sírból egy préselt, kerek bronz boglár került elő. Egyedi darab, a többi kora avar kori boglár alapján keltezhetjük a 7. század második negyedére.250 Ezt a keltezést — az eddigi kutatások alapján — a sírban lévő bronzlánc,251 ecsettubus252 és a bronz szűrőkanál (D típus A változata253) is lehetővé teszi. Bár nem tartjuk valószínűnek, hogy bármelyik eddig ismertté vált Deszk-típusú csüngő a kunszent-244 Vö.: KOCH 1977, 207. 245 PÁSZTOR 1995, 75; PÁSZTOR 2001,141-142. 246 B. TÓTH 1994, 296-297. 247 PÁSZTOR 1997,189-190. 248 PÁSZTOR 2011. 249 PÁSZTOR 2001. 250 Vö.: BALOGH 2000, 226. 251 GARAM 2002,174. 252 TOBIAS 2007 ЗЗ5-ЗЗ6. 253 LŐRINCZY-STRAUB 2005, Katalógus. 120
