László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)

Bartus Dávid et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2011-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről

BARTUS-BORHY-DELBÓ-DÉVAI-KIS-NAGY-SEY-SZÁMADÓ-SZÓRÁDI-VIDA

lemzőek a befelé hajló, lekerekített peremű tálak,54 illetve kis számban, de jelen vannak gyűrűs tálak peremtöredékei is.55 Egy gömbös testű, kissé kihajló peremű csésze56 párhuzama Carnuntumból ismert.57 A vörös bevonatos kerámiák egy része Drag. 18/31, Drag. 33 és Drag. 37 terra sigillata formát utánoz,58 ezek anyaga rossz minőségű, porózus, sárgásvörösre égetett, fehér mészszemcséket és homokot tartalmazó agyag, kopott, matt narancssárga bevonattal. Drag. 37 terra sigillata utánzat vörös bevonattal Szőny- Gerhát fazekastelepen is készült.59

2011-ben 161 (2,59%) dörzstáltöredék került elő. Többségük bevonat nélküli, nyers színű, de van közöttük 29 vörös bevonatos, közöttük 3 lángolt festéssel díszített peremű60 és egy mázas is.61 A római étkezési szokások elterjedését jelölő mortariumok formáját funkciójuk határozta meg, így felépítésük kisebb jegyeket leszámítva nem változik az évszázadok során. Nyers színű és mázas dörzstálakat Szőny-Gerhát fazekastelepén is készítettek.62 Póczy K. szerint vörös bevonatos mortariumok is nagy számban jelentkeztek a fazekastelep anyagában,63 de Bonis É. későbbi publikációjában már csak egy lángolt festésű peremet közölt.64

123 töredék (1,98%) „pompeii vörös tál” utánzatokhoz tartozott, jórészt perem- és oldaltöredékek, valamint 6 profiltöredék.65 A kerámiatípust behúzott peremű tálak jellemzik, íveltebb vagy meredekebb fallal, belső oldalukon és a külső peremszegélyen vörös festéssel. A szőny-vásártéri leletek anyaga főleg vörösessárgára égetett, porózus, rossz minőségű. A „pompeii vörös tálak” utánzatait Pannóniában a Kr. u. 1. század végén kezdték el gyártani, majd az Antoninus-kortól a vörös festésű változatokat a szürkére, ritkábban nyers színűre égetett utánzatok kezdték felváltani. A forma szórványosan a 4. századig továbbélt.66

Nagyon kevés turribulum, azaz füstölőtál (62; 1%), úgynevezett pannoniai szürke kerámia (53; 0,85%), márványozott festésű kerámia (16; 0,26%)

55 Ltsz.: KGYM 2011.J13-K13.011.562, 2011.J13- K13.098.48, 2011.E20~F20.009.y9.

56 Ltsz.: KGYM 20il.F20.lll.48.

57 GRÜNEWALD 1977, Taf. 5, 7.

58 Drag. 18/31: ltsz.: KGYM 2011.F20.113.2.; Drag. 33: ltsz.: KGYM 2011.J13-K13.036.68.; Drag. 37: ltsz.: KGYM 2011.E21-F21.010.307, 2011.E20-F21.009.115, 2011.E20-F20.009.36, 2011.L15-L16.025.33.

59 BÓNIS1979, Abb. 9:2., Abb. 15:2, 9, Abb. 16:3.

60 Ltsz.: KGYM 2011.E18-F19.008.17, 2011.E20-F20.009.130, 2011.L15-L16.054.263.

61 Ltsz.: 2011.J13-K13.011.216.

1,2 BONIS 1979, Abb. 16:12,13.

63 PÓCZY1957, 39.

64 BONIS 1979,108, Abb. 6:17.

65 Ltsz.: KGYM 2011.E20-F20.009.123, 2011.E20-és vékony falú „firnisbevonatos” pohártöredék (15; 0,24%) jelentkezett az anyagban.

A Kr. u. 2. században Pannóniában igen kedvelt füstölőtálak a Szőny-Vásártéren szürke és nyers színű változatban is megtalálhatóak, amelyeket a has külső részén két vagy több sorban plasztikus hullámsorral, rovátkolt sorral vagy szögletes fogasdísszel díszítettek, ritkábban a talp szélén vagy a belső oldalon. A Szőny-Gerhát lelőhely és a szőnykurucdombi fazekastelep anyagában egyaránt jelen vannak ezek.67 Az úgynevezett pannoniai szürke kerámiatöredékek között egy szürke anyagú, szürke bevonatos Drag. 37 formát lehetett azonosítani, amelyen a fogaskarcolás alatt bepecsételt díszítés maradványa látható (7). (13. tábla 7) Drag. 37 terra sigillata formát utánzó pannoniai szürke kerámiákat a Szőny- Gerhát fazekastelepen is gyártottak.68 2011-ben további két bepecsételt rozettával díszített töredék került elő (8-9). (13. tábla 8-9) Anyaguk sárgára égetett, bevonatuk vörös színű.

A márványozott festésű kerámiatöredék mindegyikének anyaga sárga, porózus, rossz minőségű, amelyre közvetlenül ecsettel vitték fel a vörös és barna különböző árnyalataiban a márványozást. Főleg nagy ecsetvonásokkal márványozott korsók oldaltöredékei vannak jelen, amelyeken kívül egy korsó fültöredéke,69 egy terra sigillata formát utánzó edény talpgyűrűs aljtöredéke,70 továbbá egy gyűrűs tál peremtöredéke került elő.71 A márványozás technikája a Kr.u. 1. században tűnt fel Pannóniában és az Antoninus-korig általános volt.72 Márványozott festésű korsók és gyűrűs tálak Szőny-Gerhát fazekastelepről is ismertek.73

A ritka leletek közé tartozik 6 arcos edénytöredék (0,10%), közülük két-két töredék anyaga és hasonló kivitelezése miatt egy-egy edény részét képezte. Az egyik arcos edénynek egy szemet és egy fület ábrázoló töredéke maradt meg (10), (13. tábla 10) a másiknak két peremtöredéke egy szemábrázolással (11). (13. tábla 11) Egy további, szórványból előkerült töre-F20.009.122, 2011. L. 14.084.149, 2011.L.14.084.155,

2011.L.14.084.142-146, 2011.L.14.084.150,

2011.L.14.084.152, 2011.L15-16.097.78, 2011.L15- 16.097.80-81,20n.E20-F20.088.i0-n.

66 GABLER 1977,163; GABLER 1989, 476; GRÜNEWALD 1979, 41, Taf. 25, 4-5.

67 BÓNIS 1976, 78; BÓNIS 1979, Abb. 7:17,18, Abb. 9:9-n, Abb. 15:15-17.

68 BÓNIS 1979, Abb. 8:9-10,13.

69 Ltsz.: KGYM 2011.J13.034.9.

Ltsz.: KGYM 2011.L14.084.154.

Ltsz.: KGYM 2011.E18-F19.044.5.

72 BÓNIS 1942, 22; PÓCZY 1956, 42; GABLER 1977 161; GABLER 1989, 495.

73 BÓNIS 1979, Abb. 6:14-15, Abb. 9:1, 5-6, 8, Abb. 14:6, 9, Abb. 15:13,14, Abb. 17:7.

28