László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Régészeti feltárások Komárom-Esztergom megyében 2012-ben
RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK 2012-BEN 2. kép: Komárom-Szőny, Vásártér. Az északi szektor a feltárás után Abb.2: Komárom-Szőny, Marktplatz. Der freigelegte Nordsektor A 2012. évi ásatásnak köszönhetően megállapítható volt, hogy az I. insula 1. épületének déli részén folyatódott az a kavicsos udvarszint, amely már az előző években előkerült. (3. kép) Ismét megfigyeltük, hogy a kavicsos udvarfelületet a legkésőbbi fázisban kőlapokkal burkolták. A kőburkolatot feltehetőleg a 19. század elején „kibányászták”. Azonban az 1990-es években megfigyelt, egymással párhuzamosan futó falak, közöttük a két épületet elválasztó sikátorral, itt nem folytatódnak. 3. kép. Komárom-Szőny, Vásártér. Mercuriust ábrázoló ólomvotív öntőformája azt. épületből Abb. 3: Komárom-Szőny, Marktplatz. Gussform eines Votivs von Mercurius aus dem Gebäude 1 Ásatásvezető: Bartus Dávid-Borhy László-Számadó Emese OROSZLÁNY, GERENCSERVAR 2008-ban kezdődött el a középkori építmény régészeti kutatása, azóta évente, anyagi lehetőségektől függő mértékben folytatódik a tervszerű kutatás. 2012 folyamán 3 szelvényt nyitottunk a vár központi részén emelkedő toronytól észak-északkeletre elhelyezkedő, előző években már részben feltárt épület területén. A megnyitott, összesen 60 m2 alapterületű szelvényekkel kapcsolatban az volt a célunk, hogy a hiányzó területeken a falkötéseket megvizsgálhassuk, ezáltal az építéstörténet egyértelműsíthető legyen. Korábban ez azért nem volt lehetséges, mert ezeken a helyeken hatalmas fák álltak, s a terület vagyonkezelője csak ez év tavaszán vágta ki ezeket, lehetővé téve a további régészeti feltárást. A 7. szelvényben (mérete: 6x3 m) helyenként majd 3 méter vastag betöltést kellett eltávolítanunk. Az északi sarokban egy korábban megfigyelt fal további szakaszát találtuk meg, a fal síkja igen erőteljesen dőlt északkeleti irányba. (4. kép) Ez vagy annak köszönhető, hogy a mellette levő hatalmas fa gyökérzete eltolta a falat, vagy pedig az épület használatának idején süllyedhetett meg. Ez a rész így lakhatatlanná válhatott, minden valószínűség szerint ennek következtében kellett visszabontani a falat az első építési periódus végén. Mellette fehér apró kavicsos, kemény falalapozás vonala látszódott, ez talán a későbbi építési periódus alapját jelenthette. A 8. szelvényben (mérete: 3,5x7 m) a fatönkök akadályozták munkánkat. Ettől függetlenül itt is megállapíthattuk, hogy a feltárt épület két építési korszakra osztható. (5. kép) Az első, korai periódusban viszonylag jól rakott, 75 cm vastag falakat építettek, majd ezt visszabontották a második periódus kialakításakor, a felszínt elegyengették, és erre egy rosszabb minőségű falat húztak. Ennek alapozási szintje mindenütt elkülöníthető a korábbi, mélyebb falalapozásoktól. A 9. szelvényben (mérete: 7x3 m) csak a felső mintegy 40-50 cm-nyi betöltés eltávolítására nyílt módunk, azonban jól kivehető volt az épület keleti sarka, amelybe a falazáskor téglákat helyeztek. (6. kép) Az előző években feltártakhoz hasonló további támpillérnek nem találtuk nyomát. A következő években szükséges még a szelvény területének teljes feltárása. 174
