László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Czibula Katalin: Gustav Klimt és a Tatai Színház
CZIBULA KATALIN zeumban található 1943-as jegyzékben a következő bejegyzés lelhető fel: „Gustav Klimmt (sic!): olajfestmény, vászon, Theatre parée Tatán, 165x124 cm, szélesßorentiner keret.”23 Tehát ma a múzeum fotója a legjobb, illetve legtöbb képi információforrás az elveszett festményről, és ugyancsak a múzeumban található írásos források nyilatkoznak a kép méretéről. A festménykompozíció nagyon hasonló a bécsi Burgtheater-képhez: a festő mintegy a színpadon állva festi le a nézőteret. Az architektonikus elemek erős hangsúlyt kapnak, és sok emberi, főleg női figura népesíti be a teret. Köztük valószínűleg valóságos portrék és fiktív személyek keverednek, mint a bécsi képen. Nincs határozott centruma, de az előtérben egy erősen hangsúlyozott, dekoratív női szereplő áll. Erről a finom, fehérbe öltözött arisztokratikus figuráról ismerünk egy vázlatot „Dame mit Cape” címmel.24 (9. kép) A vázlattal szemben a festő később változtatásokat tett a figurán: a tágra nyílt szem és a hajviselet megváltoztatta a nőalak karakterét, de a vázlatnak és a végleges változatnak határozottan köze van egymáshoz. A festmény további részletei is a későbbi Klimtképek jellegzetességeit és kvalitását mutatják: a szereplők arcának és testének ábrázolása, a nőalakok kifinomult és artisztikus mozdulatai, a textíliák ábrázolása. 9. kép: Gustav Klimt: Köpenyes hölgy (ceruzarajz) Abb. 9: Gustav Klimt: Dame mit Cape (Skizze, Privatbesitz) A KÉP ÉS A SZÍNHÁZ SORSA Mára már sem a kép, sem a színház nem maradt fenn. A gróf halála után a színházat bezárták, 1913- ban a kiskorú Eszterházy Ferenc gyámja az épületet rozzant állapota miatt lebontatta. Más vélemények szerint az idős grófné bontatta le a színházat attól való félelmében, hogy fiát a színésznők rossz útra térítik.25 A sors különös iróniája, hogy az utolsó Esterházy gróf, aki a kastélyban lakott, a második világháború után elhagyta Magyarországot, és az Öregtavon olyan pezsgős búcsúpartit rendezett, sok vendéggel és színésznőkkel, hogy a tatai szóbeli hagyomány még ma is számon tartja pazarló fényességét. A kastély könyvtárában olyan súgópéldányok maradtak fenn, amelyek a színház művészei számára készültek.26 Ezek között megtalálhatóak Madách Az ember tragédiájának példányai is, német nyelvű szö~3 Erre a bejegyzésre Kövesdi Mónika muzeológus hívta fel a figyelmemet, akinek itt szeretnék köszönetét mondani a kutatásaimhoz nyújtott önzetlen segítségéért. 24 Keletkezése: 1893; mérete: 44x30 cm; technikája: papír és kréta. (Lásd: http://w1vw.zeno.0rg/Kunstwerke/B/ veggel, amelyeket a korszak jeles drámaírója és fordítója, Dóczi Lajos ültetett német nyelvre. A gróf lelkes támogatója volt Madách műve külföldi bemutatásának, az ő anyagi támogatásával került színre a tragédia Hamburgban és Bécsben is. A bécsi bemutatóhoz 1892-ben gazdag jelmezeket és díszleteket készíttetett, amelyeket Zichy Mihály könyvillusztrációi ihlettek. Az Országos Széchényi Könyvtár őriz egy fotósorozatot, amelyet Eszterházy-díszletek néven tartanak számon, és amelyek vagy a bécsi vagy a tatai bemutatóhoz készültek. (Ma már nehéz eldönteni, hiszen azt sem tudjuk, hogy a tatai bemutató megelőzte-e vagy követte a bécsi bemutatót.) De ez a díszlettervsorozat később évekre meghatározta Az ember tragédiájához kapcsolódó színpa-Klimt,+Gustav:+Dame+mit+Cape; 2013. szeptember i8.) 25 BUSCHEK1999, 192; STAUD 1977, 255; VIRÁG 2003, 131-15O
