László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Czibula Katalin: Gustav Klimt és a Tatai Színház
CZIBULA KATALIN 1. kép: A tatai színház homlokzata Abb. 1: Das Tataer Schlosstheater (Foto: Kuny-Domokos- Museum in Tata) Az új épületkomplexum a kastéllyal szemben több funkciót foglalt magába.7 A fő traktusban közösségi helyszínek kaptak helyet, amelyet a kastéllyal egy üvegtetővel fedett udvar kapcsolt össze, ez ünnepélyes alkalmakkor télikertként is funkcionált. A színház bejárata is ebből a fedett udvarból nyílt, az előtérből lehetett megközelíteni a színháztermet, amely néhány lépcsővel magasabban helyezkedett el, innen nyílt egy lépcsősor jobbra és balra, ezeken keresztül lehetett feljutni az oldalsó emelvényekre, amelyek ülőhelyei páholyszerűen helyezkedtek el. Hátul, néhány lépcsőfokkal magasabban állt a kiemelt jelentőségű proszcénium páholy, ahol a kastély ura és családja, valamint az előkelő vendégek foglaltak helyet. Innen egy folyosón keresztül is el lehetett jutni az előtérbe. (2. kép) A város polgárai és a birtok alkalmazottai egy saját galérián kaptak helyet, amely az utcáról külön bejárattal volt megközelíthető. A nézőtér és a bejárat tehát funkcionálisan a korábbi kastélyszínházak megoldásait követte, határozottan elkülönítette a nemesi közönséget a város polgáraitól és a kiszolgáló személyzettől. A nézőtér, a színpad és a színházhoz kapcsolódó egyéb funkciójú helyiségek, mint a téli lovasiskola, a pálmaház és télikert, a hangversenyterem, az étterem, a kávézó, a tekéző - az emeleten az irodahelyiségek, a vendégszobák, a jelmeztár, a műterem és a próbahelyiségek, mind villamos megvilágítást kaptak, amelyről egy elektromos központ gondoskodott.8 1936-ból fennmaradt egy érdekes, rövid leírás a színházról, amely a kastély idős tisztviselőjétől, Kriszt Jánostól származik.9 A leírás ismerteti az épületet, amelyben 250 darab elektromos lámpa égett, és leírja a telefonhálózatot, amely a földbirtok különböző pontjain elhelyezett telefonfülkék által lehetővé tette, hogy a vendégek kikapcsolódásuk alatt is bármikor telefonon elérhetők legyenek. 2. kép: A tatai színház belső tere Abb. 2: Der Innenraum des Tataer Theaters (Foto: Ungarische Nationalbibliothek Széchényi) Két alaprajzát is ismerjük a tatai színháznak. Az egyiket Hans Christoph Hoffmann publikálta.10 (3. kép) 3. kép: A tatai színház alaprajza Hans Christoph Hoffmann nyomán Abb. 3: Grundriss des Tataer Theaters (nach Hans Christoph Hoffmann) Itt a térkezelésnek egy sajátos formáját látjuk: az építészpáros munkáinak fontos jellemzője, hogy mindig törekedtek a szimmetriára. Ha a külső homlokzat lehetetlenné is tette a szimmetrikus kialakítást, a belső terekben mindenképpen megpróbálták érvényre juttatni a szimmetriát, mint többek között a bécsi Stadttheater, (4. kép) a budapesti Operettszínház esetében. Sajátos példa a badeni színház (Baden Leírását lásd: BUSCHEK1999,191; RADOS1964,56. NTH1891,423. 9 A leírás ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban található. (RDM Helytörténeti gyűjtemény gy. sz.: 148.) 10 HOFFMANN 1966, 202. ábra. 146
