László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Polgár Balázs: Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2013 - 2014. évi dunai víz alatti régészeti kutatásairól
BESZÁMOLÓ A HM HIM 2013-2014. ÉVI DUNAI VÍZ ALATTI RÉGÉSZETI KUTATÁSAIRÓL ezeknek ellenvetései dacára, hajókkal kívánta azt építeni. Folytonos lövöldözés alatt a híd elkészült; alig azután reggeli 11 óra tájban golyó ért egy hajót, az lesüllyedt, s az egész hidat magával rántotta: nagy része elúszott. A mérnöki kar most átlátván elkövetett hibáját, tőlem azt kérték, hogy szálakra csináltassak új hidat, mint azt vállalkozók akarták. Ezen második híd április 25-én délben készült el, s ezért a sarlói csata után április 23-án megérkezett felmentő seregeknek pár napig vesztegelni kellett.”'5 4. kép: A 2013. évi árvíz által kimosott cölöpelem a feltételezett komáromi hídfőből Fig. 4: A pile section from the assumed bridgehead of Komárom, drifted by the flood of 2013 A 2013. évi árvíz kimosta és partra vetette a cölöpobjektum egy elemét, a lucfenyőként (Picea abies) azonosított cölöpkarón (4. kép) Grynaeus András (MDL) végzett dendrokronológiai vizsgálatot. (5. kép) A mikroszkópos vizsgálat során egy 126 évgyűrű vastagságadatát tartalmazó adatsort lehetett megállapítani a mintán. A kapott adatsort Grynaeus András összevetette az ausztriai lucfenyőminták már feldolgozott adatsoraival. Az összehasonlítás során teljes egyezést nem talált, a komáromi (1. számú) minta adatsora a Kelet-Ausztria területére összeállított (a 13. századtól a 20. századig vezető) adatsorral mutatott egyezést 0=3.87, GW=6s.2/99.9%). Az összehasonlítás alapján a legkülső lemért évgyűrű 1763-ban képződött, így a felhasznált fatörzs kivágására ezt követően kerülhetett sor.* 16 A Csillag erőd és az Újvár közti 1849-es hadihíd pontosabb lokalizációja és a korábban azonosított cölöpsor újabb vizsgálata céljából a HM HIM 2013. október 16-án előzetes lelőhelyfelderítést végzett az MH 1. Honvéd Tűz's HERMANN 2000,425. 16 Vizsgálati eredmény a Komárom-Duna-part lelőhelyen 2013-ban talált cölöpobjektum mintáinak elemzéséről. (Jelentés, Magyar Dendrokronológiai Laboratórium.) Nyilvántartási szám: MÙZ/5Ç6/2013, HM HIM, Irattár. 1 Az alakulat hadihajós alosztályának katonái - az AM- 31-es, Dunaújváros nevű aknamentesítő hajó és a Baja szerész és Hadihajós Ezred katonabúvárai, illetve az Argonauta Kutatócsoport segítségével.17 A cölöpobjektum egy markáns ácsolási nyomokkal rendelkező eleméből újabb mintát (2. számú minta) vettünk a katonabúvárok segítségével. A mintavétellel párhuzamosan az Argonauta Kutatócsoport szonaras felmérést végzett a cölöpsor térségében a folyó belsőbb szakaszán. A szonaras kutatás során nem sikerült további, hipotetikusan hídelemhez köthető víz alatti objektumot azonosítani. Az újabb mintán Grynaeus András dendrokronológiai kontrollvizsgálatot végzett el. A 2. számú, szintén lucfenyőként azonosított minta negyvenhét évgyűrűt tartalmazott. Az újonnan vett minta évgyűrűi egyezést mutattak az 1. számú darab évgyűrűivel, így a kontrollminta megerősítette a cölöpobjektum faelemeinek 18. századi keltezését.18 A megtalált cölöpobjektum biztos interpretálása azonban további terepkutatásokat igényelt. A cölöpelemek faanyagának korai keltezése önmagában még nem mondott ellent a cölöpobjektum 19. századi hídfőként való azonosításának, a gyors ütemű, hevenyészett munkálatokra utalhat az a tény, miszerint a 2013-ban kimosódott karó nem rendelkezett a hajómalmok rögzítő cölöpjeinél gyakori megoldásnak számító vasalással. Szintén a gyors ütemben zajló munkálatokra utalhat még az éppen rendelkezésre álló, másodlagosan felhasznált faanyag alkalmazása is. 5. kép: Mintavétel a cölöpelemből Fig. 5: Sampling from the pile section 2014 tavaszán a Komárom és Almásfüzitő közti gátépítésnek, illetve a rendkívül alacsony dunai víztűzszerész járőrhajó - szinten tartó kiképzés keretein belül kapcsolódtak be a terepi munkálatokba Márfi Attila őrnagy vezetésével. 18 Vizsgálati eredmény a Komárom-Duna-part lelőhelyen 2013-ban talált cölöpobjektum mintáinak elemzéséről. (Jelentés, Magyar Dendrokronológiai Laboratórium.) Nyilvántartási szám: MÙZ/5Ç6/2013, HM HIM, Irattár. 141
