László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)

László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány

EGY MÉLTATLANUL ELHANYAGOLT VÁR A VÉRTESBEN: VITÁNY A külső és a várudvart körbefogó belső várfalak közötti részek nagymértékben feltöltődtek. Csupán egy részen - a torony keleti sarkán - feltételezhe­tő közöttük egy falszakasz. Ezt a falat a 19. századi alaprajz még épületként azonosította, a maradványok későbbi pusztulása, a feltöltődés növekedése miatt erre vonatkozóan csak sejtések vannak. A jelenlegi állapot alapján úgy tűnik, hogy a vár belső részének kapuja nem lehetett máshol, csak az udvar északi sarkában, ahol jelenleg is egy nyílás található. Ennek állapota jelenleg instabil, azonnali felfalazás lenne szükséges a teljes falfelület megóvása érdekében. 2012 novemberében a várfalról egy oszloplábaza­ti elem gördült le, három darabra törve. (15. kép) Még nyitott az a kérdés, a vár melyik részén lehetett olyan nagy helyiség, amelyben szükségessé vált ilyen tartó­oszlop elhelyezése. 15. kép: Az oszloplábazati elem Abb. 15: Säulenfuß aus der Burg A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS 16. kép: Az kutatóárkok helye Abb. 16: Die drei Suchgräben A 2012. évi régészeti feltárás helyét és nagysá­gát a rendelkezésre álló anyagi források, valamint a Hasonló jellegű feltárások esetén számításba kell ven­ni a különböző szakhatósági előírásokat, s csak ezek figyelembevételével folytathatóak a munkálatok. így kellett tekintettel lenni a zöldhatóság azon előírására, hogy a vár területén levő babérboroszlán példányok műemléki és környezetvédelmi előírások határozták meg.81 Ezek alapján három helyszínen jelöltünk ki kutatóárkokat, (16. kép) nagyságukat, irányukat jel­lemzően a növénytakaró determinálta. A kutatást egy több évig tartó, a vár állapotában bekövetkező lényeges javulást hozó munkafolyamat első állomá­sának szántuk, amelyből származó információk se­gítségével elindulhatunk a műemléki romkonzervá­lás és hasznosítás irányába. 1. kutatóárok (1. tábla) A kutatóárok a vár belső, központi részét vág­ta át. Kijelölésével az volt a célunk, hogy ismereteket nyerjünk a vár belső részén levő omladékréteg vas­tagságáról, jellegéről, optimális esetben akár a belső járószint meghatározása is lehetővé vált volna ezen a szakaszon. Az árok hosszúsága 10 méter, szélessé­ge 2,5 méter volt, iránya pedig északnyugat-délkele­ti. Északnyugati végét az északnyugati magas épület délkeleti vastag alapfala (SE 3) képezte, továbbá me­rőlegesen átszelte a feltárás kezdetekor mintegy fél méternyire kiemelkedő, 70 cm vastag udvari falsza­kaszt (SE 1) is. Ettől a faltól délkeletre nagy mélységig újkori bolygatást tapasztaltunk az omladékban, mindezt a betöltésben (SE 2) levő modern kori szemét bizonyí­totta.- amelyek egyébként a Bakony és a Vértes erdeiben szinte mindenütt megtalálhatóak - érintetlenek ma­radnak, vagy például a műemlékvédelmi szakhatóság azon feltételére, miszerint csak ott folytatható feltárás, ahol a környéken levő falmagasság nem haladja meg az 1 métert. 105

Next

/
Thumbnails
Contents