László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
LÁSZLÓ JÁNOS V. László 1453-ban a Rozgonyi testvéreket erősítette meg a vár birtokában,52 majd miután Rozgonyi János megtagadta a vár átadását, a király jószágvesztésre ítélte és a várat a testvéreknek adta.53 Mátyás trónra kerülésével a birtokper tovább folytatódott. Először Rozgonyi János erősíttette meg birtokát a királylyal,54 majd ugyanez sikerült Rozgonyi János immáron erdélyi vajdának és testvéreinek, Rénoldnak és Osvaldnak is.55 Végül a testvéreket beiktatták Vitány várának, illetve tartozékainak birtokába,56 s Mátyás király ezt később meg is erősítette.57 A birtok irányítása feletti küzdelem akkor ért nyugvópontra, amikor Rozgonyi János meghalt és a Rozgonyi testvérek (akik közül már csak János és Rénold élt) 1462-ben megígérték néhai Rozgonyi János özvegyének, hogy amint fia nagykorú lesz, megkapja Vitány várának és tartozékainak felét.58 Az elhunyt Rozgonyi János fia János ugyan tett még egy kísérletet később, 1464- ben Vitány várának és birtokainak visszaszerzésére, azonban ez a tulajdonlást már nem tudta megváltoztatni.59 Három évvel később, 1467-ben Rozgonyi János királyi tárnokmester és Rozgonyi Rénold újabb egyezséget kötött, immáron Olnódi Cudar Jakab fia Jakabbal - birtokaik egyben tartására - arra az esetre, ha utód nélkül halnának meg, ebben az esetben a másik fél örökölné a birtokokat, várakat.601478-ban a vár és birtokai Rozgonyi Dorottya tulajdonában voltak, emellett ismerjük a vár két ekkori várnagyát, Acél Andrást és Csépi Benedeket.61 A 15. század folyamán több oklevél is leírta a vitányi várbirtokokat. (1. táblázat) Ezekből jól látható, hogy a század derekáig a várhoz tartozó birtokok száma jelentős volt, majd a század végére megcsappant. Talán mindez a sorozatos Rozgonyi-féle családi perpatvaroknak köszönhető. A 15. század végén ismét királyi kézben volt a vár, amelyet 1493-ban Ulászló király elzálogosított Egervári László horvát-dalmát-szlavón bánnak és feleségének, Klárának, mindaddig, míg ők vagy utódaik a csökkentett, 16000 arany forintnyi zálogöszszeget meg nem kapják.62 Egervári László halála után Vitány is István nevű fia birtokába került. Hamarosan ő is örökös nélkül meghalt, ezek után II. Ulászló 52 DL 14601. 53 DL 15159; DL 15162; DL 15163. 54 DL 15217. 55 DL 15163; DL 15399; DL 15400; DL 15401. Lőrinc addigra már meghalt. 56 DL 56803; DL 88893. 57 DL 15421; DL 15400; DL 15401; Dl 56803; DL 88893. 58 DL 15767. 59 DL 15976. 60 DL 18139. 61 DL 18094. 62 DL 19957; THALLÓCZY-HORVÁTH1912,246-248. 63 DL 21818; DL 21725. Kanizsai László édesanyja Egervári István felesége volt, aki első férje halála után hozzáment Kanizsai Györgyhöz. döntése értelmében 1508-ban Kanizsai Györgyre és fiára, Lászlóra szállt a birtok.63 Később visszaszállhatott a királyra, mert közvetett utalásunk van arra nézve, hogy II. Lajos ismeretlen időben elzálogosította a várat és a hozzá tartozó birtokokat Szerdahelyi Imreffy, azaz Fekete Mihály Fejér megyei ispánnak és budai várnagynak.64 A mohácsi csatavesztést követő időszakban mind I. Ferdinánd, mind Szapolyai János igyekezett a hozzá közel álló személyeknek birtokadományokat juttatni, ezáltal kívántak stabil támogatói hátteret kiépíteni. Ennek következtében 1532-ben Szapolyai János Héderváry Istvánnak adományozta a várat, ezzel korábbi tulajdonosa, Fekete Mihály - aki hűtlensége miatt vesztette el birtokait - már nem formálhatott jogot többek között Vitány birtokára.65 A vár Héderváry általi birtoklása nem volt zavartalan, mivel ezt Fekete Mihály örökösei, özvegye Bothkai Katalin, lányai Katalin és Anna, valamint vitányi várnagya Horváth Farkassovics Gergely megakadályozták, sőt a várnagy többször még foglyokat is ejtett a környéken, akiket Vitányba záratott, lovakat raboltatott, több ezer aranyforintnyi kárt okozott. Mindezen bűnökért törvényszék elé is idézték az egész társaságot 1536-ban.66 Mindeközben az országba betörő török seregek 1529-ben rövid időre elfoglalhatták a várat,67 majd 1543-ban ismét.68 Erről Batthány Ferenc értesítette Nádasdy Tamás országbírót: „Thurea invasisset castrum Vittam”.69 A következő évek egyikén Ferdinánd visszafoglalta a várat és újból használhatóvá tette a megrongálódott erősséget, Tatával közös várkapitánnyá pedig Nagy Lászlót nevezte ki.7° Ebből az időszakból, 1555-ből maradt ránk az eddig ismert egyetlen inventárium, amelyből értesülhetünk a vár helyiségeiről: „Az thoronba negh hordó 00 Bor (...) az Kys Pyncheben három hordó 00 Borf(...) az Nagy Pyncheben Veres bor losy egy hordó. (...) az Echetes házban (...) az thoronban zalonna 88 (...) az Söther házban (...) az Kapw feletwdlo kylenc wegh zwr, egy öreg szekren kyben az Wr tollay wannak (...) Marthon deák hazában (...) az Pathyanthyws házban (...) az kys Boltban (...)”.71 Az inventáriumban megneve-64 HÉDERVÁRY II, 84-85. Köszönöm Schmidtmayer Csabának az oklevél lefordítását. 65 HÉDERVÁRY II, 52-53. Köszönöm Schmidtmayer Csabának az oklevél lefordítását. 66 HÉDERVÁRY II, 84-89. 67 ROHRBACHER 1888,103. 68 ROHRBACHER 1888,106. 69 MNL Kamarai It. Nádasdy-család It-a B. 1517. ksz. pali 5. p. 24. Vitány 1543. június 10. Hivatkozik rá: G. SÁNDOR 1968,253. 70 ROHRBACHER 1888,106. 71 MNL Kamarai It. Nádasdy-család It-a B. 1557. Leltárak p. 6. Wytan 1555. július 23. Hivatkozik rá: G. Sándor 1968, 253. 100
