Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Dévai Kata-Gelencsér Ákos kú folt (SE 14, SE 15, SE 16) némileg távolabb (8-9 méterre), a kút (SE 18) túlsó oldalán helyezkedik el. így feltételezhető, hogy az előbbi (SE 35) talán a műhely és a kemencék egyik utolsó működéséhez köthető, míg az utóbbi másik három gödör korábbi gyártás alatt keletkezhetett. Ideiglenes depó szerepüket valószínűsíti, hogy a bennük talált nagyszámú üvegrög apró, nagyjából hasonló méretű darabokra törve került elő, amelyre nem lett volna szükség, ha végleg kidobásra ítélik őket, viszont az újraolvasztáskor, a következő alkalommal könnyen hozzáférhettek az egyszerűen kimérhető és adagolható nyersanyaghoz. A műhelyhez tartozhatott még esetlegesen a B5 szelvényben a faoszlop lenyomata (SE 12), amelyben szintén nyersüveg töredékek voltak. Talán egy faoszlopos, védőtetős felépítmény képzelhető el a műhely felett, (3. tábla, 4. kép) bár úgy tűnik, a jelenség túl messze van a kemencéktől (11 méterre), emiatt kérdéses, hogy a műhely működéséhez kell-e ezt kötnünk. Vizsgáim szükséges továbbá a B3-B4 szelvényben elhelyezkedő kút (SE 17, SE 18) szerepét, amelynek datálása még nem kellőképp tisztázott. Az üvegműhelyeknek fokozott vízigényük volt, részben a tűzveszélyesség miatt, részben például a faformák beáztatásához is, ezért feltehető, hogy a kutat már használták a műhely létezésekor. A kút belső gyűrűjéből 8 üvegedény töredék és 5 olvadt üvegdarab került elő. A kemencék környékéről nagy mennyiségű üvegrög (20-30 kg) (valószínűleg nyersüveg töredékek) került elő. Az egyik ilyen nyersüveg rög a kör alakú kemencéből származik. (10. kép) Ezek bizonyossá teszik, hogy a kemencéket üveggyártásra használták, továbbá valószínűsítik, a kör alakú kemence szol10. kép: Üvegrögök (fotó: Bartus Dávid) Fig. 10: The chunks of raw materials gált az alapanyag olvasztására. Színük nagyrészt hasonló. Sötétzöld, áttetsző, helyenként egészen feketének, sötétkéknek tűnő és opak, a színezés, homályosítás következtében. Fontos megemlíteni, hogy ezen rögök színe általában átmeneteket tartalmaz, nem egyenletes a színezése, részben áttetszőek, részben opakok. A színezésre használt anyagok nem elegyedtek egyenletes mértékben a masszában. A legtöbb esetben kis darabkákban (néhány centiméteres) kerültek elő, oldalaikon éles törésfelületek voltak megfigyelhetők, mintha szándékosan törték volna össze ezeket, hogy az olvasztáskor könnyen tudják a megfelelő mennyiséget adagolni. (10. kép) Más részük külső felén agyaghoz hasonló kérges, vékony réteg látható, amely úgy keletkezhetett, hogy valamilyen okból kifolyólag az olvadt üveget kiöntötték, az hirtelen kihűlt, és a környező anyagok, amellyel a massza érintkezett, részben üvegesedtek.71 * Nem a kemence falából származik ez a réteg, hiszen vörösre égett részeket nem tartalmaz és olvasztó tégelyhez sem tartozhatott. A nyersanyag kis darabokra törése logikus volt, hiszen így mindig csak az éppen szükséges mennyiséget olvaszthatták meg. Szemmel láthatóan ebből az alapanyagból készült a gyöngyök nagy része, 15 darab sötétzöld, áttetsző és 63 db sötétkék, opak gyöngy. Ilyen nyersüveg töredékek leginkább a B3 szelvényből kerültek elő (SE 35 rétegből 63 db, SE 26 rétegből 21 db, kisebb számban SE 53, SE 57, SE 58, SE 70, SE 97 rétegekből, illetve SE 5 kör alakú kemencéből). A téglalap alakú, egyik végén lekerekített kemencéből (SE 58) 9 töredék származik. Nagy számban fordultak elő ilyen nyersüveg rögök a B4 szelvényben, ahol a műhely hulladékgödrei (SE 14, SE 16) voltak, 61 töredék került elő belőlük. Továbbá a szelvény felső rétegeiből is (ekkor még nem rajzolódtak ki a gödrök) további 53 darab. A B5 szelvényből 8 nyersüveg rög van, de az A3 szelvényben az SE 68 rétegből 14, az SE 96 rétegből 31, míg az A4 szelvényben az SE 93 rétegből 64 darab került elő. Az A3 és A4 szelvényekbe talán a műhely elplanírozásakor kerülhettek a töredékek. Eszközök, szerszámok Üveggyártó műhelyre utalnak a gyártás során használatos eszközök, szerszámok maradványai. Ma már nem tartható Schuler véleménye, miszerint a tartórúdon és a fúvócsövön kívül más szerszámra nem volt okvetlenül szükség a gyártáshoz, mivel csak a fúvóvasat ismerjük képi ábrázolásról és előkerült lelettöredékekből. 7 A Kr. u. 2. századtól kezdve az üvegtárgyak igazi tömegáruvá váltak. Az igények kielégítésére jól szervezett és jól felszerelt műhelyekre 71 Az egyik ilyen rögöt vizsgálta Fórizs István és Nagy Géza pásztázó elektron-mikroszondával. Ezúton szeretnénk megköszönni munkájukat. SCHULER 1959,116. 68
