Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból

Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból egy 2-5 házra tagozódott építménysor része lehetett, amelyet a nyugati, rövidebb oldalán minden bizony­nyal egy porticus zárt le, amelyen keresztül lehetett bejutni az utcáról az épületbe.13 3. periódus A Kr. u. 2. század végére, 3. század elejére tehető periódus során az épület kisebb átalakításokon esett át. (3. tábla) Feltehetőleg szerkezetileg megfelelő ál­lagúak voltak a tartófalak, így az épület teherhordó szerkezetei és belső elosztása nem változott ebben az időszakban. Új hozzáépítésként kell megemlíteni azt az észak-déli, egy római láb vastagságú válaszfa­lat (SE 41), amely az Ai szelvény területén került elő. (3. kép) A válaszfal kötés nélkül, csak habarcstapasz­­tással kapcsolódott az épület kelet-nyugati osztófa-3. kép: Római lakóház válaszfalának lábazati része. 3. pe­riódus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 3: The lower section of a sleeper wall, 3rd period Iához, és felső felületén a többi falon megfigyelt ha­barcssimítással azonos magasságban kiegyenlítő ré­teggel rendelkezett. Funkciója valószínűleg az ugyan­csak ebben az időszakban az épület keleti zárófalán kívül kiépített üveghutával magyarázható. A kézmű­vesek és kereskedők által is lakott „hosszúház” jel­legzetes fallal lekerített hátsó udvarában (tabernae) kemencék, latrina szemétgödör, anyagnyerő gödör és kisállatok tartására szolgáló ólak is lehettek.14 A B3 szelvény területén feltárt üvegolvasztó kemencék egyike az első periódus keleti zárófalát fedő planíro­­zás fölött helyezkedett el, így annál csak későbbi le­het, továbbá a műhely leletei alapján annak kiépíté­se és működése a harmadik építési periódushoz köt­hető. Az épület keleti falának közelébe telepített ke­mencék és a huta üzemeltetése során keletkező égés­termékek és hő alapján feltételezhető, hogy a keleti falon ebben az időszakban nem volt kijárati nyílás. Nagy a valószínűsége annak, hogy az említett válasz­fallal leválasztott folyosón keresztül lehetett kijutni az épületből déli irányban a műhely területére. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az utólago­san kialakított folyosó déli irányban egy utcára nyílt, amelyen az épület mellett elhaladva lehetett elérni a műhely területét. Mivel a feltárás nem terjedt ki a ház feltételezett déli zárófalán túli részekre, jelenségként csak az a negyedik periódushoz tartozó kiszélesített fűtőcsatorna (Al/SE 106) - amely délen minden bi­zonnyal egy praefurnium-nyílásban végződhetett — utalhat arra, hogy a kérdéses terület már az épüle­ten kívül volt, esetleg egy az épület déli oldalán húzó­dó utcán vagy sikátorban. Az insularendszerben el­helyezett házsorok egyes elemei szorosan állhatták, fal-fal mellett vagy akár egy keskeny sikátorral elvá­lasztva.15 (4. kép) A válaszfal keleti lábazati részét a kövek közötti habarcsban kváderköveket utánzó ha­barcsbehúzásokkal tagolták. Az épület észak-déli tartófala között kialakult helyiség méreteit tekintve is inkább közlekedő folyosó volt, mint egy tároló he­lyiség. A folyosó északi végénél egy a falban kialakí­tott habarcságyba helyezett elszenesedett fagerenda 4. kép: A Komárom/Szőny, Vásártér 13. szám alatt talált római ház rekonstrukciója (rajz: Gelencsér Ákos) Fig. 4: The reconstruction of a striphouse, Komárom- Szőny, Vásártér 13. volt, amely méretei alapján is egy bejárati ajtószerke­zet küszöbrésze lehetett. (5. kép) A Severus-kori első periódus átalakításai so­rán az épület északi traktusának két helyiségét is terrazzopadlóval látták el (SE 73, SE 76), amelyek 13 KORTÜM 2005b, 252. ‘5 KORTÜM 2005b, 252-253. 14 KORTÜM 2005b, 253. 61 I

Next

/
Thumbnails
Contents