Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Dévai Kata - Gelencsér Ákos: Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból
Római kori lakóépület és üvegműhely Brigetióból egy 2-5 házra tagozódott építménysor része lehetett, amelyet a nyugati, rövidebb oldalán minden bizonynyal egy porticus zárt le, amelyen keresztül lehetett bejutni az utcáról az épületbe.13 3. periódus A Kr. u. 2. század végére, 3. század elejére tehető periódus során az épület kisebb átalakításokon esett át. (3. tábla) Feltehetőleg szerkezetileg megfelelő állagúak voltak a tartófalak, így az épület teherhordó szerkezetei és belső elosztása nem változott ebben az időszakban. Új hozzáépítésként kell megemlíteni azt az észak-déli, egy római láb vastagságú válaszfalat (SE 41), amely az Ai szelvény területén került elő. (3. kép) A válaszfal kötés nélkül, csak habarcstapasztással kapcsolódott az épület kelet-nyugati osztófa-3. kép: Római lakóház válaszfalának lábazati része. 3. periódus (fotó: Gelencsér Ákos) Fig. 3: The lower section of a sleeper wall, 3rd period Iához, és felső felületén a többi falon megfigyelt habarcssimítással azonos magasságban kiegyenlítő réteggel rendelkezett. Funkciója valószínűleg az ugyancsak ebben az időszakban az épület keleti zárófalán kívül kiépített üveghutával magyarázható. A kézművesek és kereskedők által is lakott „hosszúház” jellegzetes fallal lekerített hátsó udvarában (tabernae) kemencék, latrina szemétgödör, anyagnyerő gödör és kisállatok tartására szolgáló ólak is lehettek.14 A B3 szelvény területén feltárt üvegolvasztó kemencék egyike az első periódus keleti zárófalát fedő planírozás fölött helyezkedett el, így annál csak későbbi lehet, továbbá a műhely leletei alapján annak kiépítése és működése a harmadik építési periódushoz köthető. Az épület keleti falának közelébe telepített kemencék és a huta üzemeltetése során keletkező égéstermékek és hő alapján feltételezhető, hogy a keleti falon ebben az időszakban nem volt kijárati nyílás. Nagy a valószínűsége annak, hogy az említett válaszfallal leválasztott folyosón keresztül lehetett kijutni az épületből déli irányban a műhely területére. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az utólagosan kialakított folyosó déli irányban egy utcára nyílt, amelyen az épület mellett elhaladva lehetett elérni a műhely területét. Mivel a feltárás nem terjedt ki a ház feltételezett déli zárófalán túli részekre, jelenségként csak az a negyedik periódushoz tartozó kiszélesített fűtőcsatorna (Al/SE 106) - amely délen minden bizonnyal egy praefurnium-nyílásban végződhetett — utalhat arra, hogy a kérdéses terület már az épületen kívül volt, esetleg egy az épület déli oldalán húzódó utcán vagy sikátorban. Az insularendszerben elhelyezett házsorok egyes elemei szorosan állhatták, fal-fal mellett vagy akár egy keskeny sikátorral elválasztva.15 (4. kép) A válaszfal keleti lábazati részét a kövek közötti habarcsban kváderköveket utánzó habarcsbehúzásokkal tagolták. Az épület észak-déli tartófala között kialakult helyiség méreteit tekintve is inkább közlekedő folyosó volt, mint egy tároló helyiség. A folyosó északi végénél egy a falban kialakított habarcságyba helyezett elszenesedett fagerenda 4. kép: A Komárom/Szőny, Vásártér 13. szám alatt talált római ház rekonstrukciója (rajz: Gelencsér Ákos) Fig. 4: The reconstruction of a striphouse, Komárom- Szőny, Vásártér 13. volt, amely méretei alapján is egy bejárati ajtószerkezet küszöbrésze lehetett. (5. kép) A Severus-kori első periódus átalakításai során az épület északi traktusának két helyiségét is terrazzopadlóval látták el (SE 73, SE 76), amelyek 13 KORTÜM 2005b, 252. ‘5 KORTÜM 2005b, 252-253. 14 KORTÜM 2005b, 253. 61 I
