Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
Bartus-Borhy-Dévai-Kis-Nagy-Sey-Számadó-Szórádi-Vida 5. kép: A 2010-ben előkerült amphoratöredékek típusai Abb. 5: Typen der Amphorenfragmente aus dem Jahre 2010 AMPHORÁK*b 2010-ben 18 karakterisztikus amphoratöredék látott napvilágot, amelyek elemzése bepillantást nyújt az ókori Brigetio kereskedelmi kapcsolatrendszerébe.86 87 * (5. kép) Dressel 2-4S8 Pannonia provinciába először Dressel 2-4 típusú amphorákban érkeztek borszállítmányok, Brigetio sem kivétel ez alól. A lelőhelyen 2010-ben talált amphoraleletek legnagyobb része is ehhez a borszállító edénytípushoz tartozik, a töredékek valószínűleg egy edény részét képezték (1-7). (14. tábla 1-5; 6. kép) Bár a típus formája függött gyártási helyétől, általában elmondható, hogy enyhén kihajló, egyszerű szalagperemmel rendelkezik. Jellegzetes vonása a kiszélesedő, tölcsérszerűen kialakított, lépcsőzetes edényváll. Az amphoratest cilindrikus és kisméretű aljban végződik. Legkarakterisztikusabb jellemzője a kettős osztatú, ovális keresztmetszetű fül: két részből áll, amelyet vagy egy vájat jelöl, vagy két külön rudat illesztettek egymáshoz. Az évszázadok során a két összeragasztott pálca gyakran szétvált, ásatásokon is sokszor ilyen formában találkozunk velük: eb86 Az amphoratöredékek meghatározása Hárshegyi Piroska (BTM Aquincumi Múzeum) közreműködésével történt. Az ásatásvezetők ez úton köszönik meg szíves segítségét. A Penny Copeland által készített rajzok forrása a Southampton University Amphora Project online elérhető adatbázisa: http://archaeologydataservice. ac.uk/archives/view/amph0ra_ahrb_2005/ (2013. január 12.). Amphorák tipologizálásához lásd: ÜRESSEL 1899. ben az esetben a fülön lévő varrat (az illesztés helyének érdesebb felülete) segíthet az azonosításban. Az amphora fülére, nyakára vagy az alj fölé, a has és az alj találkozásához nyomtak bélyeget.89 A kora császárkorban az egyik legelterjedtebb borszállító amphora volt ez. Prototípusa a hellénisztikus kori koszi edények között található, ezt vették át a Dressel 1 formát készítő itáliai műhelyek, amelyből kialakították a Dressel 2-4 típust.90 Előállítását azonban nem lehet kizárólag csak Itáliához kötni, az anyagmintákban ugyanis túl nagyok az eltérések.91 Ma már tudjuk, hogy gyártása szinte behálózta az egész ókori Római Birodalmat: Britanniában, Hispániában (Baetica, Tarraconensis), Gallia Narbonensis területén, Italiában (Etruria, Latium, Campania, adriai partvidék), Egyiptomban, a Földközi-tenger keleti partvidékén és feltételezhetően az Isztriai-félszigeten voltak műhelyek.92 Birodalmi viszonylatban a Kr. e. 1. század közepétől a Kr. u. 2. század közepéig gyártották a Dressel 2-4 típusú amphorákat, de néhány helyen elszórtan még 3. századra datálható rétegekből is napvilágra kerültek.93 A 2010-ben Brigetióban előkerült darabok törésfelülete világosvörös színű, mátrixában 89 BEZECZKY 2005, 38. 90 FREED 2000, 462. 91 PEACOCK 1971,166. 92 Britannia: CASTLE 1978, 386; Hispania: TCHERNIA-ZEVI 1972, 35; Gallia Narbonensis: LAUBENHEIMER 1989, 106; Italia: TCHERNIA 1986, 127-129; Egyiptom és a Földközi-teng er keleti partvidéke: EMPEREUR-PICON1989, 227; Isztriaifélsziget: MARION-STARAC 2001,119. 93 BEZECZKY 2005,38. 24 Dressel 2-4 Dressel 24/Zeest 90 Schörgendorfer 558 Dressel 7-11
