Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről

Bartus-Borhy-Dévai-Kis-Nagy-Sey-Számadó-Szórádi-Vida

A 2010. évi ásatáson nagyszámú raetiai áru (24%, 21 darab töredék) vagy más néven „geometrisch verzierte Glanztonware”60 töredéke került elő, de a pontos típusba sorolásuk (Drexel 1, 2a, 2b, 3a, 3b)61 a fragmentáltságuk miatt nehézkes. Főként oldaltöredékek fordultak elő (17 darab),62 amelyek csillogó barnás színűek, díszítettek vagy díszítetlenek. Egyegy díszítéssel (rovátkolás, barbotinpatkók) ellátott töredék több csoportba is besorolható lenne, így ezek biztos meghatározása és formacsoportba való besorolása nem lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy Pannóniába az Antoninus-korban érkeztek nagy számban a raetiai edények, s az összes típus megtalálható a provinciában.63 Ezt a datálást támasztják alá az azonos rétegekből előkerült érmek is.64 A Kr. u. 2. század végén, 3. század elején az import lecsökkent, s megkezdődött helyi gyártásuk, mind Poetovióban, mind Vindobonában, mind pedig Savariában próbálkoztak az előállításukkal.65 Csupán a külső formai jegyek szemrevételezésével biztosan nem lehet állást foglalni abban, hogy helyi, pannoniai készítésű utánzatok vagy pedig eredeti, import darabok alkotják-e az ásatási anyag ezen részét.

Fekete firnises kerámia vagy más néven „Schwarzfirnis-Keramik” töredékek is kerültek elő az ásatás folyamán (16%, 14 darab). 7 darab oldaltöredék,66 5 darab peremtöredék67 és 2 darab aljtöredék68 sorolható ide. Finom anyagúak, vörös, illetve vörösesszürkére égetettek, fémesen fényes fekete bevonatosak. A trieri műhelyek jellegzetes termékei, a fehér barbotinnal díszített feliratos pohártöredékek is megjelennek (6%, 5 darab).69 A rendkívül kisméretű, különálló töredékek miatt sem a feliratukat/ díszítésüket, sem pedig a formájukat nem sikerült

WALKE 1965, 79.

61 DREXEL 1911.

2 Ltsz.: KGYM 2010.L17.053.63-65, 2010.L17.053.79,

2010.L18.019.433-434, 2010.L17.017.297, 2010.

L18.019.637- 638, 2010.L18.012.40, 2010.

L18.019.410-411, 2010.L18.019.438, 2010.J14.133.66, 2OlO.Ji4.Oi3.438, 2OlO.Ji4.Oi3.443, 2010.

Jl4.013.567-3 FÉNYES 2003,12.

64 Az SE 012 rétegből: Domitianus quadrans (ltsz.: KGYM 2010.L18.012.5. - Kr. u. 81-96); Julia Domna denarius (ltsz.: KGYM 2010.L18.012.2. - Kr. u.196- 211) és egy Antoninus Pius as (ltsz.: KGYM 2010. L18.012.8. - Kr. U.139) került elő.

65 GABLER 1996-1997, 261.

66 Ltsz.: KGYM 2010.L18.019.440-441, 2010.

J14.108.10-12, 2010.L17.165.112, 2010.K17.016.21.

67 Ltsz.: KGYM 2010.L18.019.435-436, 2010.

L18.019.457, 2010.K16.143.27-28.

68 Ltsz.: KGYM 2010.J14.118.85, 2010.K16.143.29.

69 Ltsz.: KGYM 2010.K15.085.08, 2010.J14.013.43, 2010.J14.013.565-566,2010.J14.013.568.

70 Ltsz.: KGYM2010.L17.053.60.

71 Ltsz.: KGYM 2010.K15.086.13. (2 db), 2010.

meghatározni. A firnises kerámiák csoportjába tartozó, benyomkodott falú, „Faltenbecher” töredékek nagy számban kerültek elő (51%, 46 darab). Van közöttük kiváló minőségű, fémesen csillogó, barnásszürkés, szürkésfeketés bevonatú töredék,70 homokszembeszórásos71 vagy épp anélküli példány, valamint kevésbé jó minőségű, matt vagy nagyon halvány fényű, sárgás-vöröses bevonatos,72 esetleg bevonat nélküli.73 Ezek nagy része feltehetőleg helyi, pannoniai gyártmány lehet. E. Gose szerint a korai, Kr. u. 1. századi darabok vörösessárga-barnás színűek, matt vagy nagyon halvány fényűek voltak, míg a 2. századtól a sötétebb árnyalat, a barnásfeketefekete dominált, s ezek felülete már fémesen csillogott.74 Pannoniai műhelyekben is folyt a gyártásuk, Brigetióhoz a legközelebb lévő gyártóműhely az ún. Schütz-műhely volt, amely Aquincumban működött.75 Az utánzatok az importoktól rosszabb minőségűek, általában szürkére égetett anyagúak, bevonatuk pedig szürke vagy fekete, enyhén fényes, de leginkább matt.76 Valószínűleg pannoniai műhelyben készült utánzatok alkotják az anyag legnagyobb részét, de töredékességük miatt ezek eredetét illetően biztosan nem lehet állást foglalni.

Helyi kerámiák (4. kép)

Vörös bevonatos kerámia alkotja a helyi készítésű anyag legnagyobb részét (32%, 342 töredék).77 Főként korsók és nagyméretű tálak oldal- és peremtöredékei jelennek meg, de terra sigillata formát utánzó edények töredékei78 (Drag. 33)79 is előfordulnak.

Mennyiségüket tekintve második helyen a brigetiói festett sávos kerámiatöredékek állnak (28%,

L18.128.80, 2010.K17.016.23, 2010.K16.025-26,2010. L17.106.37-38, 2010.L17.050.27, 2010.K16.109.26, 2010.K16.138.162, 2010.J14.145.19, 2010.J14.145.17, 2010.J14.108.7-9, 2010.114.040.208-209, 2010.

I14.040.213,2010.J15.154.9,2010.J15.135.39-40.

72 Ltsz.: KGYM 2010.K15.086.70, 2010.K15.086.171, 2010.K14.076.25-27.

3 Ltsz.: KGYM 2010.K15.063.110-111, 2010.

K15.086.170, 172-173, 2010.K15.086.22, 2010.

K17.016.22, 2010.K15.086.70, 2010.J14.013.453,

2010.J15.135.38, 2010.J15.135.41, 2010.J15.135.43- 44, 2010.J15.135.47, 2010.J15.116.46-47, 2010.

J14.013.586,2010.J14.013.614.

74 GOSE 1975,16.

75 FÉNYES 2003,18.

76 FÉNYES 2003,16.

Az ásatás kerámiaanyagának legnagyobb részét az egyszerű, szürke és sárga házi kerámia töredékei alkotják (a leltárkönyv alapján számuk körülbelül 5000 darabra tehető), viszont ezeket hatalmas menynyiségük és jelentéktelenségük miatt nem tárgyalom. 8 Ltsz.: KGYM 2010.L17.017.435, 2010.L18.019.417.

79 DRAGENDORFF1895-96.

22