Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Marton Melinda: A tatai lovas élet a dualizmus korában
A TATAI LOVAS ÉLET A DUALIZMUS KORÁBAN és Budapestről 150 látogató érkezett.38 A versenytéren 3-4000 ember volt jelen. A lelátón az I. osztályú helyjegy 3 forintba, a II. osztályé 1 forintba, a III. osztályé pedig 20 krajcárba került. A katonatisztek pedig abban a kedvezményben részesültek, hogy az I. osztályú helyjegyet a II. osztályú helyjegy árán kapták meg.39 Az egyes futamok között a zenepavilonban a komáromi katonai zenekar játszott galoppokat, indulókat, keringőket és polkákat a közönség szórakoztatására. A versenyekre érkezőknek igyekeztek minden kényelmet biztosítani. „Mindjárt a park elején kényelmes vendéglő fogadta az érkező vendégeket.”40 Három nagy büfé, a grófi konyha és pince olcsó áron csillapította a közönség éhségét és szomját. A tatai verseny jól kiegészítette a budapesti nyári meetinget. „Esterházy Miklós gróf alkalmat szolgáltatott arra, hogy az idegen közönség ide özönölve némi pénzforgalmat idézzen elő. A sportemberek állítják, hogy a tóvárosi talaj kitűnően alkalmas lóidomításra és futtatásra, Tóvároson évente pár száz ló idomittatik, bíznak benne, hogy a pálya állandósítva lesz.”41 Az idézett szövegrészletből arra következtethetünk, a tataiak abban reménykedtek, hogy Tata fogja betölteni a Széchenyi István által 1828-ban tervbe vett állandó tréningtelep szerepét Magyarországon. Ez azonban nem valósult meg, mert az 1890- ben Alagon létesített tréningtelep töltötte be ezt a szerepet. Az 1886 és 1896 között rendszeresen megtartott versenyeken a királyi ház tagjai mellett Bécsből, Csehországból és Angliából érkeztek vendégek, valamint a magyar közélet jeles szereplői is jelen voltak. Esterházy Miklós József életében minden évben, augusztusban vagy szeptemberben vasárnaponként került megrendezésre az egynapos lóverseny.4' Az emberek a vár tornyát figyelték, ha azon a grófi színekkel tarkálló zászló lengett, akkor otthon volt a gróf. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy közeleg a lóverseny időpontja.43 A gróf tatai érkezésével egy időben megjelentek a plakátok, hirdetve a lóversenyt és a várszínházi előadást. A lóversenyekre a belépőjegyeket általában a tatai „Engländer nyomda” készítette. A jegy két összetűzött lapból és további két részből állt. Belépéskor az alsó részt leszakították, a fel38 Tata-Tóvárosi Híradó 7. évf. 40. sz. 1886. október 2. 39 Tata-Tóvárosi Híradó 25. évf. 24. sz. 1904. június 19. 40 Tata-Tóvárosi Híradó 10. évf. 35. sz. 1889. augusztus 31. 41 Tata-Tóvárosi Híradó 7. évf. 40. sz. 1886. október 2. 44 Tata-Tóvárosi Híradó 1886-1896. 43 STRÓBEL 2009,4. 44 STRÓBEL 2009, 7. 45 STRÓBEL 2009, 2-3. 46 Tata-Tóvárosi Híradó 10. évf. 35. sz. 1889. augusztus 31. 4 Vadász és Versenylap 40. évf. 36. sz. 1896. szeptember 2. 492. 48 Tata-Tóvárosi Híradó 1886-1904; Vadász és Versenyső részt pedig egy kis selyemzsinóron a gomblyukba kötötték.44 A versenyekre érkezett közönség és meghívottak szórakoztatására 1888-ra felépült a színház, amely előadásait a verseny hétvégéjén tartotta meg vándortársulatok, ismert színésznők és színészek közreműködésével. A színházjegyekből befolyt bevételt a gróf rendszeresen felajánlotta jótékony célra. A lóverseny hétvégéjén a gróf a várat is megnyitotta, hogy a vendégek Rausz János várnagy kalauzolása mellett megtekinthessék a kép- és fegyvertárat, valamint a lovasmúzeumot.45 46 „A lefolyt versenyeknek annyi volt a látogatója, mint akár Budapesten. (...) A lóversenypálya (...) szép és ízléssel épült nagy tribünje a szakadásig telve volt elsőrangú közönséggel, míg az olcsóbb helyeken ezrekre menő közönség tolongott. (...) Minden ép kézlábú úri ember eljött e nagy napra mely valóságos ünnep volt a tataiaknak.”48 „A pálya zászlóerdővel volt feldíszítve, az uradalmi huszárok, vadászok, az erdészeti személyzet, a vörösbe öltözött whippek pompás lovaikon, a tó sima tükre, a remek vidék (...) gyönyörű festői képet nyújtottak.”47 A tatai versenypálya felügyelője Keywood volt. A 3. táblázat az összegyűjtött adatok alapján az 1863 és 1908 között lezajlott lóversenyeket mutatja be.48 Az 1886-ban életre keltett intézmény rövid idő alatt annyira megnyerte a bécsi és a budapesti versenyistállók tulajdonosainak tetszését, hogy a résztvevők száma évről évre emelkedett.49 A versenypályán éppen ezért a lelátóhelyek számát bővítették és újabb sör- és borkimérő helyek épültek.5“ Tata volt a 19. század utolsó évtizedeiben a „magyar Epsom”,51 ahol Bécs és Budapest legnagyobb sportkedvelői találkozhattak. A versenyek közkedveltté válását tükrözi egy korabeli leírás: „Vendégszerető főurunk gróf Esterházy Miklós József úr ő méltósága pontban fél háromkor érkezett a verseny színhelyére előkelő vendégeivel. A sok grófi fogat alig győzte a nagyszámú vendégeket kiszállítani. A fogatok sorát egy nagy s díszes négyfogatú vadászkocsi - melybe négy pompás arabs mén volt fogva - nyitotta meg a melyet maga a szíves házigazda hajtott. Mellette ült a grófi ház legmagasabb vendége Ferenc Ferdinánd d’Estate főherceg (...) ezredesi egyenruhában, lap 10. évf. (1866) 489-491; FEHÉR-TÖRÖK 1977, 46; Allgemeine Sport-Zeitung 1905-1908. Bár egyes források arról számolnak be, hogy 1863-tól kezdve évente megrendezésre kerültek a tatai lóversenyek, azonban konkrét adatok csak a táblázatban szereplő versenyekről állnak rendelkezésre. 49 Tata-Tóvárosi Híradó 10. évf. 34. sz. 1889. augusztus 24. 50 Vadász és Versenylap 32. évf. 54. sz. 1888. augusztus 24. 413. 51 Az első kancadíj kiírására 1779-ben Epsom közelében, Edward Stanley birtokán került sor. (HECKER-KARÁDI2004, 60.) 175
