Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.

A PÁPA-UGOD-DEVECSERI ESTERHÁZY-URADALOM GAZDÁLKODÁSA A l8. SZÁZADBAN... I.

bort. Ezért árendába adását javasolta, hozzákínálva

egy kis szántót.327- A pálinka akója a zsidóknál 6.50-7 Ft, így érdemesebb volt venni, mint égettetni, 1 akóra ugyanis 4 mérő gabona szükséges.328 329 330 1774-ben viszont a „Fölső majorban” lévő, üres, romladozó pálinkaházat a prefektus megcsináltatta, és 1 év/100 Ft-ért árendába adta annak a zsidónak, aki Thanhoffer prefektus idejében is bérelte. így megszűnik várakozása szerint a vidékről behozott pálinka áruitatása.i2g

A marhahús árát Veszprém vármegye 7 pénzre (dénár) limitálta a mezővárosokban, így a drágaság miatt a mészárosok az uradalomban a széket felmondták. Ezért a prefektus, bár 1772-ben ebből a forrásból 330 Ft-ot vett be, az antfai pusztát 200 Ftért adta nekik árendába. A püspök szerint „jól cselekedte k(e)gy(elme)d, hogy Antfai pusztát ocsobban engedte az Mészárosoknak, mindenütt Hlyen baj vagyon.” 330 1775-ben az antfai pusztát és a csíramező egy darabját a mészárosok bírták árenda nélkül. Kis- Gyimóton a kaszálás és szénahordás után szabad legeltetést élveztek marháiknak. Akkor voltak hajlandók tovább működtetni a székeket, ha az uradalom fenntartja ezt a gyakorlatot. Eszterházy Károly elismerte, „mészárosok nélkül nem lehetünk.”331- A pápai prefektus 1767-ben a papírmalom első kerekét kiadta árendába 3 évre a győrszigeti posztósnak, 1 évre 180 Ft bérleti díjért. A bérlő a malmot „konzerválni” köteles. Akkor kezdi, ha a faragó ember megjön az aratásból és szélesebb fészkeket csinál a kerékre. Az eddigi fészkek ugyanis kicsinyek, a posztósok eddig 60 Ft-ot fizettek egy-egy után, mert méreteik miatt egész véget nem tudtak hallatni.332 A Tapolca ereje egy malmot sem tud 2 keréknél többel hajtani, ámde a pápai nagy- és kismalmon 8 kerék van és egy deszkametsző kerék, ezeken kívül 2 kerék és szűrkalló a volt papírmalomnál.333- 1772-ben a Szegedi-féle igari malomban a prefektus tizedrészért megvette az uradalomnak „Pichler úr” részét 265 Ft-ért.334- 1773-ban a pulaiak határukban malmot akar327 MOL P. 1216. Domínium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 116. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1775. augusztus 10.

328 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 6-g. Epistola D(omi)ni Praefecti Papensis. 1771. október 10.

329 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 87. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1774. június 2.

330 MOL P. 1216. Domínium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C 4g. N. 3. p. 64. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1773. április 4.

331 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 102-105. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1775. március 15.

332 VeML XI. 602/b. p. 120-123. Litera Missilis Papensis

tak építeni, de a földesúr szerint jobb, ha ezt az uradalom teszi.335 1777-ben az ugodi Soós István a Gerencén deszkametsző építésére kért helyet, utána 50 Ft árendát ígérve, ha ép dőlt fákból a Bakonyból vehet az uraságtól. Ugyanő az eperjesi küllőért 100 Ft árendát ígért, ha malmot építhet. Eszterházy véleménye szerint azonban „nem parasztoknak való az illyetén állapot, csak inkább Szántson vessen, Kapállyon, Úgy is nehezen lehet őket az Erdőkrül el Szoktatni.”336- 1774-ben a prefektus a teszéri határban a lakosok által épített 8 malmot, 1 fenyőfőit és 1 szentiványit a helyi lakosoknak akarta árendálni. A lakosok azokat „pro recognatione Juris terrestralis” építették, s 4-6 Ft árendát fizettek utánuk. Kiss Ferenc elődje a negyedrész jövedelmet vette ki, ő 3 évi átlagot véve számolta ki a kérhető árendát. A rozsot 85, a búzát 1 Ft 75 dénáron számolva, egy malom mintegy 20- 30-45 Ft hasznot hoz. Az árendába adással megmenekülnek a fenntartás költségeitől, s azt a robotot is másra lehet fordítani, amellyel a malomvámot Pápára hordatták, és a kasznár idejének egy része is felszabadul. Eszterházy Károly szerint azonban előbb ki kellene próbálni a saját használatba vételt, s a bevétel függvényében árendálni. A prefektus válaszában kifejti, hogy a teszéri határban 13 malom van, többsége olyan, hogy csak akkor forog a kereke, ha esik. Mind fából vannak, födelük szalmás, „igen könynyen romlik.” Több lenne a javítanivaló, mint megérné ráfordított költség. „Az Jobbágy maga is molnárjával dolgozik, maga szekerén, marháján meg hordja fáját. Pénzében nem kerekedik. Az uraságnál a robot is kész pénz, és nyáron szükségessebb mint a kész pénz.”337 Ha visszavennék a malmokat, talán bosszúból máshová járnának őröltetni. A granárium majorsági, továbbá 1/9 és 1/10 gabonával minden évben megtelik, a malmok visszavétele esetén új tárhely {depositorium) is kellene. Valószínű újabb tiszt állítása is szükségessé válna Teszéren mindez együtt túl sok kiadás. A teszéri plébánia elkészült roboton kívül, most a templomhoz hordanak meszet a

Praefecti. Pápa, 1767. július 27.

333 VeML XI. 602/b. p. 283-287. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1769. január 28.

334 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 31-33. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1772. május 5.

335 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 64-65. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1773. április 18.

336 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 168-177. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1777. december 18.

3J/ MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 85-86. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1774. május 2.

155