Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.

A PÁPA-UGOD-DEVECSERI ESTERHÁZY-URADALOM GAZDÁLKODÁSA A iS. SZÁZADBAN... I. raktak. A széna legjobb része Eszterházy Károly lo­vaié lesz, a többiből 3-4 ölet egyszerre kivágva a bé­resek padlására rakják, s konyha- és sörhordó lovak és az ökrök kapják eledelül. Télen a juhok is kapnak szénát. A szalmát a nyomtatásból a gulyának hord­ták.271 * *- 1776-ban a kilenced- és tizedből lencse és bük­köny jött be, „akármi kaszált jószág” után is adták, „in natura’’.2"1 Szőlészet-borászat A szőlőbeli munkák szakértelmet kívántak, így az uradalmak azt nem robotosokkal törekedtek el­végeztetni. Kiss Ferenc prefektus is úgy vélte, hogy a szőlőmunkákhoz jobb zselléreket kell szerezni és a szőlővel bíró községek határában juhot kell tar­tani a trágyázás végett.27'1 A talajerő pótlás jeleként 1775-ben trágyát vettek az ecséri szőlőhöz Kővágó­­őrsről.274 275 276 277 * Trágyázták a szőlőt 1776-ban is, a kisörsivel együtt.275 276 277 * A pápai uradalomhoz hasonlóan, az egri püspö­ki uradalomban is voltak saját kezelésben tartott, il­letve a Hegyalján bérelt szőlők, s a „szőlőtermesztés­nek semmilyen igazgatási összefüggése nem volt az allodiális szántó-, rét- és legelőgazdálkodással, il­letve az állattartással.”276 Az egri püspöki birtokon a „pincészeti központok összekapcsolása és a hor­dókészítő műhelyek lokális összekapcsolása erőtel­jes gazdasági racionalitás érvényesüléséről vall.”2 Devecserben viszont 1761-ben olyan kevés volt a hor­dó, hogy „régi állott lisztes, és káposztás” hordókat kényszerültek a szüretkor használni.2 5 A prefektus 1770-ben azt írta a majorbeli óborokról, hogy azok vasabroncsos hordókban vannak, s az Egerbe, Esz­terházy Károlynak szállítandókat faabroncsosokba teszik át.279 1773-ban a szentbékkállai pincébe a pulai 2 ' MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 131-132. Kiss Fe­renc pápai prefektus. 1776. július 29. MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 133. Kiss Ferenc pápai prefektus. 1776. augusztus 11. 2 3 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 129-131. Kiss Fe­renc pápai prefektus. 1776. június 6. 2 4 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 98-100. Kiss Fe­renc pápai prefektus. Pápa, 1776. január 26. 275 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 127-128. Kiss Fe­renc pápai prefektus. 1776. május 6. 276 BÁN 1999, 324. 277 BÁN 1999,331. 2 ' MOL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. 1. p. 155-157. Szobothin Lajos devecseri provisor. Devecser, 1761. november 16. pintérrel 20 pozsonyi akós és nagyobb, vasabroncsos hordókat csináltattak.280 1775-ben Devecserben saját fából csináltattak hordókat a szentbékkállai szőlők-1 •• 281 A pápa-ugod-devecseri uradalomban 1761-ben az allodiális borok Badacsonyból és Kisörsről jöt­tek be, a pincében a legrégibb allodiális bor 1756-os évjáratú volt.282 1762-ben Balogh régens azt jelezte, hogy nem várható több termés 2000 akónál, de az éves szükséglet az uradalomban 7-8000 akó.283 A balatonmelléki bérelt szőlők és járandóságok pontos számbavétele 1766-ban Tóth István prefek­tus alatt történt meg. Az uradalmi alattvalók közül saját határukban bírtak szőlőt az arácsiak, fürediek, szentbékkállaiak, kisapátiak, istvándiak. Hegyvám járt Szentbékkálla, Ecsér, Kisörs, Lábdi, Badacsony régi szőlőiből, nyolcad az újakból (Kisörs, Lábdi, Badacsony). Kisapátin a Zsindelyes nevű szőlőből, Istvándon minden 10 akóból másfél akó járt Eszter­házy Károlynak.284 A Balaton mellett hegyvám járt Eszterházy Károlynak 1 hold szőlő után 6 vödör, „az az annyi fertály” bor, a terméstől függetlenül. Szol­gáltattak a szőlősgazdák kappant, cipópénzt, veder­pénzt és évente minden 10 marha után legeltetés­re 10 pénzt.285 A szerecsenyiek ez évben kezdtek bele szőlőhegy telepítésébe, de beültetve még nem volt, nagyobb része árokkal kerített. A ságiak a múlt ta­vaszon fogtak fel egy darabot szőlőnek határukban, Szentivány felé, de veteménnyel ültették be.286 - 1767 őszén a prefektus Kisörsön a szántóföldek dombosabb részét szőlőknek adta, valamint berkes erdőt Badacsonytomajig szintén tervezett erre adni. A fát a szentbékkállai ispánra bízta, aki azt 116 Ft­ért el is adta. Eszterházy Károly megerősítette, a sző­lőnek itt valóban nagyobb hasznát veszik, mint a fá­nak.287 1774-ben a teszérieknek megengedték, hogy Zsörkön, Bélahegyen szőlőhegyet csinálhassanak, 279 VeML XI. 602/b. p. 414. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1770. szeptember 9. 0 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 62-64. Kiss Ferenc pápai prefektus. Pápa, 1773. március 28. 281 MOL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 98-100. Kiss Fe­renc pápai prefektus. Pápa, 1775. január 26. 282 MOL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. 1. p. 26-27. Thanhoffer József pápai prefektus. Pápa, 1761. már­cius 16. 28,1 MOL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. 1. p. 62. Ba­logh Ferenc régens. Csákvár, 1762. október 8. 284 FÜLÖP1994, 259-260. 285 MOL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. 1. p. 236-238. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1766. július 4. 386 VeML XI. 602/b. p. 149-151. Tóth István pápai pre­fektus. Pápa, 1767. október 16. 28 VeML XI. 602/b. p. 186-188. Tóth István pápai pre­fektus. Pápa, 1768. január 18. lő!

Next

/
Thumbnails
Contents