Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről tagsága 2,5-4 mm között mozog. Többségük zöldes árnyalatú, de színtelenített töredékek is vannak közöttük. Végül szükséges néhány szót ejteni az egyéb, üvegből készült kis tárgyakról. Meg kell említeni egy 1,7 cm átmérőjű kör alakú, opak, sötétzöld, rossz minőségű, öntött üvegkorongot (54). Ezen kívül mindössze két gyöngy került elő, az egyik egy opak fehér, közepes minőségű, hengeres alakú üveggyöngy, közepén vastagabb opak, sárga és a sárga sáv két szélén vékony áttetsző, sötétkék, a diaméter mentén felhelyezett sáv díszítéssel (52). A fehér színű, opak hengeres üveggyöngy ritka a birodalomban, legnagyobb számban Pannóniában fordul elő, a ságvári temető hét sírjában is megtalálható.43 A rajta szereplő szálrátét díszítés gyakran fordul elő birodalomszerte, de általában egyszínű szalagokból áll, a több színből álló díszítés szintén a ritkábbak közé sorolható. A másik pedig tengerkék színű áttetsző, nyolcas alakú, a felső részén átlyukasztott üveggyöngy (53), amely Pannóniára és Raetiára a Kr. u. 2. századtól a 4. századig jellemző.44 A kék szín a neki tulajdonított apotropaikus szerep miatt volt különösen népszerű.45 Előkerült még egy üvegzöld színű, jó minőségű csavart üvegrúd töredéke (55). Ezek az üveg rudak többféle funkciót szolgálhattak, ennek megfelelően a végüket is többféleképp alakíthatták ki. Lehetett gyűrű alakú végződésük, de éppenséggel lapos korongban, kis gömbben vagy hegyben is végződhettek.46 E. Riha az augsti leletanyag feldolgozása kapcsán a korongban végződő változatát említi, mint kozmetikumok, illatszerek kivételére szolgáló eszközt, szerinte a lapos korongban végződő változat az üvegek szájának lezárására is alkalmas lehetett.47 I. Lazar a Poetovióban előkerült példányt szintén keverőrúdnak határozta meg.48 Funkciójukat tekintve bizonyított, hogy egyes darabjaik, különösképp a gömbben vagy lapos korongban végződök, a különféle illatszerek, kozmetikumok kivételére szolgáltak az illatszertárolókból.49 A gyűrűben végződő példányok valószínűleg guzsalyok lehettek, bár kétséges, hogy az üveg változatok ténylegesen használatban voltak-e, vagy funerális célokat szolgál43 SWIFT 2000, 94; BURGER 1966, 99-234. (A 178., 201., 211., 251., 265., 286., 316. sír leletei.) 44 RIHA 1991, Form 11.26. 45 STERN, 2001, 363. 46 BIAGGIO SIMONA 1991, Táv. 46-48. 47 RIHA 1986, 38. 48 LAZAR 2003, Form 10.5.1. 49 BIAGGIO SIMONA 1991, 220-224. A tessini síroknál több esetben megfigyelték, hogy unguentariumokkal együtt kerültek elő. 50 STERN 2001, 228. 51 STERN 2001, 228-229. tak csupán.50 Ezen kívül Italiában a Kr. e. 1. századtól, a Kr. u. 1. századig falinkrusztációként is feltűntek, de E. M. Stern véleménye szerint akár papirusztekercsek olvasásakor mutatópálcaként is használatban lehettek nagyobb méretű példányai.51 Ezek elemzésénél a végkialakítás az elsődleges, azonban ez a rész marad meg a legritkább esetben. Darabunk esetében is csak feltételezzük egy kis vízszintesen induló rész alapján azt, hogy talán korongban végződhetett, így illatszerek kivételére szolgált. A 2010. év során is előkerültek olyan üvegleletek, amelyek üveggyártásra utalnak (49-51). Valószínű, hogy a 2006-ban feltárt üveggyártó műhely működéséhez köthetőek ezen leletek.52 A gyártási hulladéknak tekinthető üvegmaradványokat J. Price és H. E. M. Cool osztályozta, és négy fő kategóriát állított fel, amely a műhely működésének rekonstrukcióját segíti.53 A most előkerült darabok az általuk felállított első csoportba tartoznak. Vagyis olyan töredékek, amelyek akkor keletkeztek, amikor az edényt leválasztották a fúvócsőről. Ekkor a fúvócsövön maradt egy kis darab üveg, amelyet később eltávolítottak. Ezek általában hengeres alakúak, 2-3 cm átmérővel, egyik felük élesen levágott, belső felükön gyakran borda található. Átmérőjük a fúvócső átmérőjével megegyezik. Ide sorolhatóak azok a kupak alakú darabok is, amelyek nagyobb szájátmérőjű poharak, tálak fújásakor keletkeztek.54 Összességében elmondható, hogy főként asztali edények kerültek elő a 2010. évben is, elsősorban poharak és tálak. Jelentős a tárolóedények csoportja is, különösképp a hasábos testű palackok számítanak gyakorinak. Az ablaküvegek előfordulása bizonyítja, hogy egyes helyiségek ablakait üvegezték. Az üvegből készült kis tárgyak között csekély számuk ellenére találhatunk ritka, különleges darabokat. Fontosak a brigetiói üveggyártásra utaló műhelyhulladékok is. Zömmel a Kr. u. 2. századra datálhatóak az előkerült töredékek, de néhány esetben megfigyelhető volt a Kr. u. 1. század második felére jellemző tárgyak előkerülése, valamint egy pohárforma és egy korsóperem késői datálású (a Kr. u. 3-4. századra tehető). 52 2006 szeptemberében a komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke mentő feltárást végzett Szőnyben, a Vásártér 13. szám alatti telek területére eső lelőhelyen, ahol üvegműhely maradványai kerültek elő. Több kemence, rontott, deformált, szerszámnyomokat mutató üvegdarabok, nagy mennyiségű üvegsalak, üveggyöngyök, üvegedények töredékei láttak napvilágot. (DÉVA I-FÓRIZS-GELENCSÉR é. n.; illetve ebben a kötetben olvasható teljes régészeti feldolgozás.) 53 PRICE-COOL 1991, 26-29. 54 PRICE-COOL 1991, 26. lő
