Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről

Bartus-Borhy-Dévai-Kis-Nagy-Sey-Számadó-Szórádi-Vida

A 20io-es idényben kevés plasztikus szálrátéttel díszített kehelytöredék került elő, amelyek egyébként a lelőhely jellegzetes leletei. Említésre méltó az az oldaltöredék, amely színtelen alapon opak fehér szállal díszített, valamilyen növényi motívum része, de felszíne sima, nem rovátkolt (23). Barkóczi L. négy csoportból álló felosztásába a töredék nem illeszthető be egyértelműen.33 33 34 Datálása az itt előkerült szálrátéttel díszített kelyhekhez hasonlóan a 3. század elejére valószínűsíthető.35 Utolsóként megemlíthetjük egy sárgászöld színű, hengeres vagy kónikus testű, formába fújt technikával készült pohár oldaltöredékét, amelyen az edény testéből kialakított U forma díszítés figyelhető meg. Datálása korai, a tárgy az 1. század 2. felére és a 2. századra jellemző.36

A településanyagok feldolgozásánál különleges problémát jelentettek a viszonylag nagy számban fennmaradt talpgyűrűs aljtöredékek, amelyeknek az átmérője legtöbbször kiszerkeszthető volt, mégsem lehetséges még csak a funkciókategóriába sorolásuk sem. Ennek oka az, hogy ezek az aljak majdnem azonos méretben és színben szinte mindenféle funkciójú edénykategóriához tartozhattak (tálak, poharak, tálkák, korsók, kannák).37 Többségükön megfigyelhető a tartórúd nyoma. Tehát az edényt a fújási szakasz után a száj befejezése végett tartórúdra helyezték át. Ezek egyrészt tömör szálból kialakított rátétek, másrész előfordul közöttük csőszerű kialakítású darab is (43-47, 57-60, 62, 64, 70-73)- Az egyik nagyobb átmérőjű, csőszerű talpgyűrűs alj tálformára jellemző (2s).38

Szintén kevés, bizonyosan italfelszolgáláshoz köthető töredék látott napvilágot. Itt jelentkező probléma a talpgyűrűkhöz hasonlóan, hogy több töredéket is ismerünk, amelynek peremkialakítása lehetővé teszi, hogy akár korsókhoz, akár palackhoz és nagyobb méretű illatszertárolókhoz is egyaránt tartozhatott, így még funkcionális meghatározásuk sem könnyű feladat. Általában hengeres nyakú, melegen lekerekített, befelé visszahajtott peremű töredékekről van szó. Talán italfelszolgáló edényhez köthető az a pontosan nem meghatározható típusú peremtöredék, amelynek tölcséres peremkialakítása, melegen lekerekített, megvastagodó pereme inkább korsóra utal (27).

Nehezen eldönthető a kérdés, hogy két töredék inkább palackhoz vagy nagyobb méretű illatszertartóhoz kapcsolható (34, 39). Különleges az az oldaltöredék, amelynek a vállán az edény testéből kiképzett kettős csőszerű vagy nyolcas alakú díszítés figyel33 RÜTTI1991, Form AR 69; ISINGS 1957, Form io6d; GOETHERT-POLASCHEK1977, Form 54.

34 BARKÓCZI 1981, 35-62.

35 DÉVAI 2011,137-138.

36 RÜTTI 1991, Form AR 48.

37 PÁNCZÉL-LÁZOK 2003,196.

hető meg (28), a díszítés révén korsóhoz, kancsóhoz köthető, amely korai időszakra, a Kr. u. 1. századra datálható.39

Némiképp több töredéket tudunk a tároló- és szállítóedényekhez sorolni, lévén ezek általában nagyobb falvastagsággal bírtak, így jobbak a megmaradási esélyeik is. Általában üvegzöld, illetve különféle zöldes árnyalatok a jellemzőek rájuk, amihez szintén jó minőség társul. Brigetióban hasábos testű palackok oldaltöredékei fordulnak elő gyakran (56, 65-69). A legjellegzetesebbek mégis ezen palackok aljtöredékei, amelyek gyakran változatos mintát mutatnak.40 Több esetben figyelhető meg rajtuk koncentrikus körökből álló minta (29-30), egy esetben pedig rozettadíszítés töredéke figyelhető meg, a széleken pedig talán a stabilitást elősegítendő pötty található (31).41 Ezeket a hasábos testű palackokat a Kr. u. 1. századtól a 4. századig használták.42 Szintén tárolóedényekhez, legtöbb esetben épp a hasábos testű palackokhoz tartozhattak az előkerült üvegzöld színű vagy zöldes árnyalatú, bordázott szalagfülek töredékei (32-33).

Nehezebb pontos típushoz kötni azt a kis színtelen szalagfület, amely mindenképp kisméretű hasas edényhez tartozott, a legvalószínűbb talán, hogy aryballoshoz vagy valamilyen kisméretű hasas tárolóedényhez (41). Kisméretű fazékformához sorolhatunk egy csőszerű, melegen lekerekített, befelé viszszahajtott peremtöredéket (63).

2010-ben kevés illatszeres üveg töredéke került elő, csupán néhány tartozik ide. Kis méretük, amelyhez általában kis falvastagság és jó minőségű, gyakran színtelenített vagy kékes, zöldes színű anyag társult, sem kedvezett túlzottan megmaradási esélyeiknek. Biztos formákat nem is volt lehetséges megállapítani, csupán méretük és kialakításuk okán került ide néhány töredék, például egy hengeres nyakú, melegen lekerekített, befelé visszahajtott, kisméretű peremtöredék, amely tartozhatott akár csepp, nyújtott csepp, gömb vagy kónikus illatszertartóhoz egyaránt (40).

Ablaküveg-töredékek viszonylag nagy számban kerültek elő, az összes töredék 12%-át adják (74- 79). Ez utal arra, hogy a lelőhely egyes épületrészeinek ablakai valószínűleg üvegezettek voltak. Az ablaküveg-töredékek jellegzetessége, hogy egyik oldaluk érdes felszínű. Ennek oka a készítésmódban keresendő: egy keretbe simították őket, amely alját homokkal, üvegporral szórták fel azért, hogy a töredék ne tapadjon a formához. Az itt előkerült üvegek vas-3 RÜTTI 1991, Form AR 79; ISINGS 1957, Form 87.

39 RÜTTI 1991, Form AR 16; ISINGS 1957, Form 53.

40 CHARLESWORTH 1966, 26-40.

41 RÜTTI 1991, Taf. 199.3214.

42 RÜTTI 1991, Form AR 156; ISINGS 1957, Form 50.

14