Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.
Fülöp Éva Mária tó falvakban.65 Újabb példájaként a dunántúli birtoktestek és az egri uradalom kapcsolatának, 1763- ban Balogh Ferenc régens mintául elküldte Eszterházy Károlynak a tatai uradalom szerződéstípusait: az örökös jobbágyok, a tisztán jövevényekkel telepített falvak, az örökös jobbágyok mellé települt hospesekkel népesített falvak s a szűk határú irtásfalvak számára kidolgozottakat.66 Ismeretes, hogy „a Mária Terézia-féle állami szabályozás előtt számos magánföldesúri urbárium készült.”67 Rendeltetésük a földtulajdon biztosítása mellett a birtokok körének pontos meghatározása, a jövedelmek kimutatása. A bevételek nagyságának, összetételének rögzítése az urbáriumok kiemelt fontosságú része. A földesúr jövedelmei az úrbéres járadékokból, a regáléjövedelmekből és a majorsági bevételekből származtak. Ezek közül a majorságiak nem jelentek meg az urbáriumokban, hiszen azok „alapvető célja a földesúr és az uradalom népessége közötti gazdasági kapcsolat szabályozása volt.”h8 Az úrbéri rendelet célja a telki állomány nagyságának és az utána járó, a telki arányokhoz igazított szolgáltatásoknak a megállapítása, szabályozása s ennek a meghatározott telki állománynak jobbágykézen tartása volt. Az úrbérrendezés így elkülönítette a zsellérek rétegét a telkesekétől. A táji adottságokat és a talaj minőségét figyelembe véve az (eszmei) egész telek nagysága a szántó vonatkozásában 16—40 kh, a rété 6-22 kaszás. Mindenütt azonos viszont a belső telek nagysága: 3 68A kh. A járadékok közül meghatározó a termény- (kilenced, victuale69 *) és a munkajáradék (heti 1 nap igás vagy 2 nap gyalogrobot, fuvar stb.), háttérbe szorult a pénzjáradék (az 1 Ft füstpénz mellett alkalmanként pl. országgyűlési segély). A Mária Terézia-féle úrbéri rendezés is 1 forintban állapította meg valamennyi telkes jobbágy cenzusát, függetlenül a telek nagyságától, s ezt az öszszeget a házas zselléreknek is fizetniük kellett. A robotszolgáltatást az 1548-as országgyűlés egy (egész) jobbágytelek után 52 napban jelölte meg. Az 1767-es úrbérrendezés szerint az egész (úrbéri) telkes jobbágyot évi 52 igás- vagy 104 nap gyalog robot terhelte. Az igásrobot szántáskor 4, egyébként 2 igásállatot kívánt.’0 A töredék jobbágytelek után arányos hányadot, a házas zselléreknek évi 18, a házatlan zsellérek évi 12 gyalognapot kellett szolgáltatni.71 Mária Terézia úrbéri rendelete és II. József jobbágyrendeletei jelentős változásokat hoztak a jobbágyság életében. Mivel az állami adóbevétel nagy része az úrbéres földön élő parasztság adózásából eredt, a kormányzatnak érdekében állott, hogy a földesúri terhek növekedésének gátat vessen. Az úrbéri rendelet lehetővé tette, hogy az egyes jobbágyközségek szabadon választhassanak abban, hogy urbárium vagy szerződés (örökös, ideiglenes) szerint teljesítik szolgáltatásaikat. Az úrbéri rendelet végrehajtásának előkészítéseként, összeíró biztosok vették fel a 9 kérdőpontos kérdőív adatait, az egész falu jelenlétében, a helyiek anyanyelvén. Az eredetileg adott 2 hónapos végrehajtási időtartam tarthatatlannak bizonyult, a megyék zömében 1770-75 közt ment végbe. ADATOK GRÓF ESZTERHÁZY KÁROLY ÉS MAGÁNFÖLDESÚRI BIRTOKA IRÁNYÍTÓI LEVELEZÉSÉBEN Birtok A csatolt birtokrészek közül főként az ugodi területekről és Eszterházy Károly részbirtokairól találhatóak feljegyzések az iratanyagban.- Az ugodi uradalom kapcsán a fiskus 1597-ben pert kezdett a Csórón família férfiágának kihaltával, ezt még az 1626. és következő években is folytatta.72 Esterházy Miklós nádor 1630-ban zálogba adta az ugodi és devecseri domíniumok tartozéka65 FÜLÖP 1994,260-261. FÜLÖP 1994,256-257. 7 SZIRÁCSIK 2010, 9. 68 SZIRÁCSIK 2010, 24. 69 Az 1767-es úrbéri rendelet szerint victuáléként egy jobbágytelek után évente a következőket kellett adni: 2 csirke, 2 kappan, 12 tojás, 1 icce vaj (1 bécsi icce ebben a korban=o,7i liter; 1 pozsonyi icce=o,84 liter). A culinaria, victualia körébe tartozott minden, a kilenceden és tizeden kívül szedett földesúri terményjáradék, „ajándék”, amelyet a jobbágyközség többnyire nem háztartásonként, hanem együttesen szolgálit (pertinentia) gr. Csáky László országbírónak, aki 1642-ben a hidegkúti, füredi és arácsi „jószágokat” kétezer forintért elzálogosította Fölső/Tölső? Balázsnak és Sándor Györgynek (utóbbi a tótvázsonyiak első birtokszerzője, aquisitora volt). Az Eszterházy Károly elleni birtokperben a tótvázsonyi közbirtokosok (compossessorok) azt állítják, hogy Eszterházy Károly jószága Nagy-Hidegkút, de Kis-Hidegkútpuszta az övék.73- Ugodról Veszprém vármegye generális gyűlése látott. (BARTA 2002,25; FATUSKA 2007,133.52. j.) ° FELHŐ 1970,12. 71 FATUSKA 2007,149; FELHŐ 1970,12. 72 VeML XI. 602/b. p. 307-308. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1769. március 20. 73 A tótvázsonyi közbirtokosság állítását, miszerint két Hidegkút lenne, és az egyik pusztára nekik „jussuk” van, Kiss Ferenc uradalmi ügyész azzal cáfolta, hogy Kis-Hidegkút nem szerepel az iratokban. (VeML XI. 602/b. p. 352-355. Kiss Ferenc fiskális Pápa, 1769. szeptember 3.; VeML XI. 602/b. p. 504-507. Kiss Ferenc fiskális. Pápa, 1771. szeptember 5.) I36
