Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.

Fülöp Éva Mária

nyitását Balogh Ferencre (1708-1765), a nagy gazdasági tekintélyű tatai régensre bízta, majd Balogh hamarosan bekövetkezett halálát követően a gazdálkodás a pápai prefektus vezetésével folytatódott.18 Az 1760- as évek derekára kiépült az uradalmi irányítás: a birtokközpont Pápa mezővárosban működtek a központi irányító adminisztratív-gazdasági szervek (prefektus, tiszti ügyészek, levéltáros, számvevő). A Devecser oppidumhoz tartozó birtokrész gazdasági rendszere a pápainak alárendelt volt, az Ugod mezőváros nevével jelzett jószág gazdálkodása pedig nem különült el a központi birtoktesttől.19 Pápán és Devecserben tiszttartóságot építettek ki. Devecserben két út találkozott: a Pápáról és Veszprémből jövők, így ott a bormérés igen jól jövedelmezett, s nem véletlen, hogy 4-5 bolt is működött a mezővárosban.20 Ugodon, a bakonyi erdők irányítását a pápai prefektus alárendeltségében működő főerdész látta el. 1794-ig, Szentbékkállán a szőlőművelést és a szántóföldi gazdálkodást kasznár felügyelte, majd, a szőlőműveléshez képest kevésbé jelentékeny szemtermelés miatt, kulcsár vezette a gazdálkodást.21 A részbirtokok, a zálogos telkek megszerzésénél nem csak a telek értéke lehetett a szerzés oka, hanem például „a közösségi erdőhasználathoz való jogosítvány”.22

Balogh régens tevékenységének köszönhetően az uradalomban megszervezték az erdőgazdálkodást, a jelentősebb bevételek közt megjelent a bakonyi sertéstartás23 és fakitermelés haszna, továbbá a regálék közül ismét saját kézbe vették a kocsmáltatást.24 A devecseri uradalomban az allodiatura kialakítása már Balogh halálát követően valósult meg.25

Az egri püspöki javadalmas birtokon a püspök a pénzbevételek és a dézsma összegének növelésére, a kőbányák és téglaégetők termelésének fellendítésére törekedett. Az intenzív majorsági gazdálkodás Pusztaszikszó mellett Felnémeten és Hídvég-pusztán épült ki. Az állattenyésztés e korban megjelenő belterjes elemei közül említést érdemel a hídvégi lefejő tehenészet magas színvonala. Az importált szarvasmarhák mellett jól jövedelmező juhászatot is fennFÜLÖP 2000a, 65.

19 FÜLÖP 2000a, 66.

20 FÜLÖP 2000a, 68.

21 HUDI2000, 80-81.

22 SZIRÁCSIK 2010, 23.

23 Eszterházy Károly Balogh levelére írt rávezetésében a makkot „az édes Bakonyi gyümölcs”-nek nevezi. (MOL PEL P. 1216. Dominium Pápa. C. 51. N. l. p. 58- 60. Balogh Ferenc régens. Tata, 1762. szeptember 10.)

24 FÜLÖP 1994,255-256; HUDI 2000, 81.

25 FÜLÖP 1994,258.

26 SUGÁR 1984, 428.

Németek telepesek érkeztek 1773-ban Kerecsend, Makiár, Nagytálya, Kápolna possessiókra.

28 BÁN 1999,260.

29 A kerületek (districtusok) nem hasonlíthatók pl. az

egri váruradalom 15-16. századi officiolatusaihoz:

nem pusztán adóbeszedő intézmények, hanem - a

tartottak. Legtöbb jövedelem azonban továbbra is a kocsmáltatásból származott.26

A püspöki birtokon a bevételek növelésének eszközei között tarthatjuk számon az új úrbéres szerződések megkötését 1763-1767 közt. Újabb betelepítések történtek 1770-től,27 s 1771-től a jobbágytelkek méretének növelésére törekedtek. A szervezeti-szerkezeti racionalizálás a gazdatisztek (officiales) hatáskörének szabályozását is jelentette.28 A kerületek (districtusY9 élén egy-egy officiális állt, jelesül tiszttartó (provizor) vagy kasznár (frumentárius). A kerületi központok a térség legnépesebb települései közül kerültek ki.3°

A püspöki székhely és birtokközpont Egerben működött a tisztiszék (oeconomi/c/alis conferentia/ sessio), azaz „a számadó tisztek kollektív tanácskozása”,31 amely 1764. április 22-től minden hét pénteken, később negyedévente tartotta üléseit. „A dunántúli magánbirtoka igazgatását már megszervezett püspök tudatosan a gazdatisztek nevelő intézményének is szánta a gazdasági üléseket.”32

A pápai magánföldesúri és egri javadalmas birtokok gazdálkodása számos ponton összefüggött, különösen, ha gazdasági újításokról volt szó. így 1763- ban Eszterházy Károly számtartót kért püspöki javadalmába, s Balogh Ferenc egy pápai számtartósági gyakornokot (practicanst) küldött Egerbe.331769/70 fordulóján a püspök a pápai uradalomból az egribe rendelte Panker Ferencet, gyöngyöspüspöki kasznárrá (frumentarius Gyöngyöspüspökiensis) téve, s Panker 1799-ig ott állt szolgálatban.341769-ben Eszterházy Károly pápai tiszttartójának ajánlotta Poór Istvánt, aki Pápán Doboczky Ádám tiszttartó, majd prefektus deákja volt, utána az egri káptalan „első Tisztye”, s ismét a Dunántúlon, Devecserben szeretett volna tiszt lenni.35

Ugyancsak a tatai uradalom hivatalaiban tanult az egri Ulrich János,36 őt „Egerben és részben Tatán szisztematikusan oktatják az építkezések menetére.”3 Kezdetben „kasznár, kulcsár és Bauschreiber”

tiszttartóságok (provizorátusok) és kasznárságok - a termelési és fogyasztási szakágak szerint csoportosított, pontos számadásokban nyilvántartott bevételek és kiadások kezelői voltak. (BÁN 1999, 272.)

30 BÁN 1999, 268.

31 BÁN 1999, 273.

32 BÁN 1999,278.

33 FÜLÖP 1994,254.

34 Bán erről az egy esetről tud a püspöki levéltár alapján. „Egy ennyire szórványjellegű információt nem lehetséges értelmezni átfogóbb kutatás nélkül.” (BÁN 1999,308,348.1150.)

35 VeML XI. 602/b. p. 330-334. Tóth István pápai prefektus. Pápa, 1769. június 8.

36 Ulrich János 1763 tavaszán érkezett Tatára, hogy Balogh Ferenc mellett fejlessze tudását. (FÜLÖP 1994, 254■)

37 CS. DOBROVITS1983, 30.

I32