Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom gazdálkodása a 18. században, különös tekintettel az úrbéri rendezésre. I.

Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 18. (2012) 131-157.

A PÁPA—UGOD—DEVECSERI ESTERHÁZY-URADALOM GAZDÁLKODÁSA A l8. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÚRBÉRI RENDEZÉSRE I.

Fülöp Éva Mária

GRÓF ESZTERHÁZY KÁROLY (1725-1799) CSALÁDI ÉS JAVADALMAS BIRTOKA

Gróf Eszterházy1 2 Károly püspök családi birtoka, a pápa-ugod-devecseri uradalom 18. századi, az úrbérrendezés korszakát is magába foglaló megszervezése és gazdálkodása történetét a rendkívül hiányos forráslehetőségek keretei között, a Pápa város históriáját bemutató tanulmánykötetben foglaltuk össze/ A domíniumra vonatkozó fennmaradt gazdasági feljegyzések további elemzését, a dolgozatban terjedelmi korlátok miatt nem közölt, illetve a folytatódó kutatások nyomán azóta napvilágra került adatok közlésével, mindenképp indokolja a korszak agrártörténeti jelentősége, a nagybirtoka úrbérrendezés előtti és azt követő időszakban folytatott mezőgazdálkodásának vizsgálata.

Eszterházy Károly, a püspök, főispán, földesúr egri temetésén 1799. június 18-án Nováky József kanonok gyászbeszédében így értékelte a főúr sokrétű tevékenységét: „Minden hivataljaiban úgy foglalta magát, mintha csak egyre fordítaná minden gondjait és mind a háromnak megfelelt szerencsésen.”3 4

A „kiemelkedő személyiségek életrajzában mindig kulcsfontosságú kérdés: hol tanult? Milyen szellemi útravalóval kezdte életpályáját?”4 Az 1725. május 4-én, Sopronban született Eszterházy Károly tanulmányait a soproni jezsuita gimnáziumban kezdte, majd hat év után a rend nagyszombati egyetemén folytatta. Az egyetem 3 éves bölcseleti kurzusa és a teológia első éve elvégzése után, mint az esztergomi egyházmegye papnövendéke, 1745- ben érkezett Rómába.5 Az ugyancsak a jezsuita rend vezette Collegium Germanicum-Hungaricumban a korabeli jellemzés szerint lelki erő, erkölcsösség jel1 A családnév írásában - több szerzőhöz hasonlóan - Eszterházy Károly saját kezű aláírásaiban tükröződő névhasználati gyakorlatát követjük.

2 FÜLÖP 1994, 225-286.

3 BITSKEY 1999, 7.

4 BITSKEY 1993, 43.

5 SUGÁR 1984, 425; BITSKEY 1993, 44; BITSKEY 1999, 8.

6 BITSKEY 1993, 45-7 1744: címzetes rátóti prépost; 1755: pozsonyi prépost, címzetes cattarói püspök. MKLIV. 1998,426; SUGÁR 1984, 425; BITSKEY 1999, 10; MEZEI 2000, 42, 44; VARGA 1995,15.

8 MEZEI 2000, 43.

9 SUGÁR 1984, 433; BITSKEY 1999,10.

10 MOL PEL P. 1216. Dominium Pápa. A pápai uradalom

lajstromozott iratai. C. 51. N. 3. p. 220-222. Kiss Felemezte. A kollégium anyakönyvében így írtak róla: „Optimo praeditus ingenio, parique profectu.”6 Rómából a teológiai doktori cím megszerzését és pappá szentelését követően 1748. augusztus 31-én tért haza. 1748-1752 közt Pápán, öröklött családi jószága központjában működött a helybeli plébános mellett,7 8 majd az esztergomi érsek által 1752-ben esztergomi kanonok és szenttamási prépost címet nyerve Esztergomba távozott.h Pápán, uradalma székvárosában, a várkastélyt rezidenciájává alakíttatta, az építkezés 1755-ben kezdődött meg.9 Amint megfogalmazta: „En szeretem a szépet és jót, ez pedig időt és költséget kíván.”10 *

„Bármelyik monografikus munkát vagy egyegy problémakört kiemelő részlettanulmányt veszszük a kezünkbe, szinte elkerülhetetlen, hogy ne találkozzunk azzal a megállapítással, hogy Eszterházy Károly mintaszerű gazda volt.”" Az 1759-től váci, majd 1761-től egri püspök Eszterházy Károly12 uradalomszervező tevékenysége kapcsán Bán Péter, az egri püspöki uradalom gazdasági tevékenységének kiváló kutatója kiemeli, sajnos, hivatkozás nélkül: „Közismert, hogy évente meglátogatta pápai családi uradalmát, s nem kevés időt fordított főpásztori kötelezettségeinek teljesítésére (egyházlátogatások, bérmáló körutak stb.).”13 Eszterházy Károly magánföldesúrként és javadalmas püspökként is szervezett és eredményes gazdálkodást megkövetelő, ugyanakkor takarékos gazda volt.14

A pápai uradalmat Károly püspök 1762-ig, a testvéreivel tett tatai családi birtokosztályig15 bátyjával, Ferenc kancellárral (i7i5-i785),b közösen bírta.1 Önálló gazdálkodása kezdetén, 1762-től az uradalmak irárenc pápai prefektus. 1779. február 5.

BÁN 1999, 259.

SUGÁR 1984, 425-426.

13 BÁN 1999, 341. 31. j. Ugyanezt közli SUGÁR 1984, 433. Hermann István félévente(?!) tett látogatásokról szól, Varga Teréz évente több hónapnyit?!) pápai tartózkodást említ. (HERMANN 1995, 7; VARGA 1995, tó.)

14 BÁN 1999, 259.

'5 FÜLÖP 1994,235.

lb A szempci (Szene) gazdasági főiskola (Collegium scientiarum politico-oeconomico-cameralium 1763- 73) alapítója.

17 Gróf Esterházy Ferenc udvari magyar kancellár, a semptei és cseklészi domíniumok ura, a cseklészi ág őse. (FÜLÖP 1994,235; FÜLÖP 2000a, 64.)

131