Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Bartus Dávi et el.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2010-ben folytatott régészeti feltárások eredményeiről
Bartus-Borhy-Dévai-Kis-Nagy-Sey-Számadó-Szórádi-Vida l. kép: Az üvegek szín szerinti megoszlása Abb. í: Verteilung der Glasfunde nach Farbe csak megegyeznek a korábban megfigyelt tendenciákkal, elsősorban színtelenített és üvegzöld árnyalatú töredékek kerültek elő.16 Kisebb részben előfordultak sárgászöld és sötétzöld, valamint egyéb zöldes árnyalatok. (1. kép) Az üvegedények és ablaküveg töredékek kivétel nélkül áttetszőek, ezért a katalógusban ezt külön nem jelöltük. Az üvegek fényáteresztő képességét figyelembe véve mindössze két üveggyöngyöt és egy korongot említhetünk, amelyek ettől eltérőek, opak alapanyagból készültek. A korábbi évek leletanyagához hasonlóan elsődleges cél volt az apró töredékekből legalább a funkciókategória szerinti elkülönítés, abban az esetben is, amikor a pontos tipológia nem volt meghatározható, mivel ezek az adatok fontos információval szolgálnak az egykori üveghasználat mértékéről és milyenségéről. Ehhez a korábbi évekhez hasonlóan S. M. E. van Lith és K. Randsborg tanulmányában közölt felosztást használtuk fel az edények tekintetében,17 kiegészítve az ablaküvegek csoportjával, valamint az egyéb üvegtárgyak csoportjával (üveggyöngyök), amelyeket célszerűnek láttuk jelen összefoglalóba belevenni. Az összes töredék mintegy harmadát sikerült funkció szerinti kategóriába sorolni, ezen belül a korábbi évekhez hasonlóan az asztali használatra szánt edények dominálnak (53%), majd a szállító/ tárolóedények csoportja következik (28%), a harmadik helyen szerepelnek a különböző illatszerek tároDÉVAI2011,141. Az 1992 és 2006 közt előkerült üvegek 66,9%-ban színtelenített üvegből készültek, 14,9%-ban üvegzöld árnyalatúak. A 2010. év leletanyagában 50,8%-ot a színtelenítettek, 36,8%-ot pedig az üvegzöld töredékek jelentenek. VANLITH-RANDSBORG1985. A katalógusban csak a funkciókategóriába sorolható töredékeket tüntettem fel, így a meghatározhatatlan oldaltöredékeket nem szerepeltettem. lására használt üvegek (7%), ha az edényeket vizsgáljuk. Az ablaküveg töredékek nagyobb arányban vannak (12%), míg az üveggyöngyök, korongok, kistárgyak csoportja nem túlzottan jelentős (2%). (2. kép) Ez az eredmény szintén összhangban van a korábbi évek leletanyagából nyert információkkal.18 A tipológiai párhuzamokat tekintve minden meghatározható töredéknél megadjuk a leginkább elterjedt, Isings által kidolgozott típust és az ezt kiegészítő trieri anyagból származó meghatározásokat,19 de emellett sok töredék párhuzamát megtalálhatjuk B. Rütti munkájában.20 Valamint ahol lehetett, természetesen megadjuk Barkóczi L. katalógusában szereplő analógiákat is.21 Az asztali edények között elsősorban tál- és pohárformákat kell megemlítenünk. Túlnyomó többségük színtelenített, kisebb hányaduk enyhén zöldes árnyalatú üvegből készült. A tálformák kivétel nélkül szabadon fújt technikával készültek. Érdekes egy nagyméretű, kilaposodó, melegen lekerekített peremmel rendelkező tálforma (1), a Kr. u. 1. század második felétől a 3. század közepéig előfordul.22 Többségében a kisebb méretű, kifelé hajtott, csőszerű, melegen lekerekített peremmel rendelkező, szabadon fújt, díszítetlen tálformák dominálnak (2, 4, 5), amelyek szintén jelen vannak az 1. század második felétől a 2. század második feléig.23 Egy esetben megfigyelhető, hogy a csőszerű, melegen lekerekített DÉVAI 2011,134. ISINGS 1957; GOETHERT-POLASCHEK1977. RÜTTI 1991. BARKÓCZI 1988. RÜTTI 1991, Form AR 16.2; GOETHERT-POLASCHEK 1977, Form 23. RÜTTI 1991, Form AR 107, AR 109.1; GOETHERTPOLASCHEK 1977, Form 22; ISINGS 1957, Form 46a, 44a. 12 i üvegzöld • sárgászöld i sötétzöld i tengerkék i színtelenített » fehér
