Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Fórizs István et al.: A brigetiói üveggyártó műhely néhány jellemző üvegleletének műszeres analitikai vizsgálata
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 18. (2012) 103-114. A BRIGETIÓI ÜVEGGYÁRTÓ MŰHELY NÉHÁNY JELLEMZŐ ÜVEGLELETÉNEK MŰSZERES ANALITIKAI VIZSGÁLATA Fórizs István-Dévai Kata-Tóth Mária-Nagy Géza-May Zoltán BEVEZETES Az üvegtárgyak eredetének vizsgálata hosszú ideig alapvetően a formai jegyek és a szín alapján történt, napjainkban azonban már nélkülözhetetlen a természettudományi módszerek alkalmazása. A régészeti leletek természettudományi módszerekkel való vizsgálata önálló tudományág, archeometria néven. Hazánkban is egyre nagyobb a súlya. A különböző kutatóműhelyek tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai és Ásvány-, Kőzettani Tudományos Bizottsága koordinálja, az egyre aktívabb és bővülő kutatógárda az Archeometriai Műhely című folyóirat köré szerveződik. A Római Birodalom különböző területeiről (Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet) nagyon sok üvegműhely maradványa került elő, amelyekből számos leletet vettek archeometriai vizsgálat alá.1 Ma már bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a római alapüvegkészítés sztenderd receptúra alapján történt, amit id. Plinius rögzített, minden bizonnyal hallomás alapján.2 Az alapüveget 3 fő nyersanyagból készítették: homok, mészkő és natúr szóda. A homokot és a mészkövet rendszerint az alapanyag gyártásának közvetlen közelében, azaz helyben bányászták, vagy kis távolságról szerezték be, míg a natúr szódát ismereteink szerint kizárólag a Nílus deltájában gyűjtötték, és szállították az egyes provinciákban lévő műhelyekbe, sőt gyakran azokon túlra is. A római üvegek kémiai összetételének szűk tartományban való változása azon túlmenően, hogy ezek azonos recept alapján készültek, további következtetések levonására adhat lehetőséget. Sokan úgy vélik, hogy a Római Birodalmon belül csak néhány helyen olvasztottak üveget,3 amelyet alapüvegként korongok, rudak vagy egyéb formákban szállítottak a kisebb műhelyekbe, ahol azokból készárut készítettek. Olyan nézet is kialakult, hogy magát a nyersanyagot szállították az üvegműhelyekbe, és ez biztosította a nagyfokú kémiai homogenitást.4 Ugyan kevesen említik, de az alapüveg előállítására létezik egy harmadik elképzelés is. Rehren föltételezi, hogy az üveget ún. eutektikus olvasztással készítették, vagyis az olvadék egy kristályos pufferrel volt egyensúlyban, és ez biztosította a nagyfokú homogenitást, amely elképzelés egyébként összhangban van Plinius leírásával is.5 Annak eldöntéséhez azonban, hogy melyik elképzelés igaz, még további - nagy adatmennyiséggel dolgozó, statisztikai - vizsgálódásra van szükség. Pannonia területéről származó üvegleletek kémiai összetételének vizsgálata és ezek közlése eddig hiányzott a hazai kutatásból. Növeli a vizsgált minták jelentőségét, hogy üvegkészítő műhely tevékenységéhez köthető leletek elemzését tűztük ki célul, így a kiválasztott minták természettudományi vizsgálata, az adatok közlése és előzetes értékelése nemcsak időszerű, hanem egyúttal hiánypótló jelentőséggel is bír. MINTÁK LEÍRÁSA A római kori Brigetióban, ma Komárom-Szőny, Vásártér 13. szám alatt föltárt üvegkészítő műhely területéről számos üveglelet került elő.h Ebből a gazdag lelethalmazból választottuk a következőkben ismertetett 12 mintát, amelyeken részben elektronmikroszondás, részben röntgen-diffrakciós, röntgen-fluoreszcencia analízist végeztünk. Az elektron-FREESTONE 1994, 290; ARLETTI et al. 2008; JACKSON 2005; VELDE-GENDRON 1980; WEDERPOHL-BAUMANN 2000. Plinius, Naturalis Historia XXXVI. LXVI. 192-194. 3 FREESTONE et al. 2002,257-272. 4 FIORI-VANDINI2004. mikroszondás vizsgálatokhoz a mintákból néhány tized mm-es darabot törtünk le, így a minta 99%-ban megmaradt, más módszerekkel is vizsgálható. Ennél lényegesen nagyobb darabot vágtunk le a nyersüveg rögökből, hogy a kéreg-üveg átmenet teljes egészében vizsgálható legyen. Ezeken a mintákon röntgen-diffrakciós vizsgálatot is végeztünk. (1. táblázat) 5 Pilinius, Naturalis Historia XXXVI. LXVI. 194. A Plinius által említett „massa vitri candidi” esetleg megfeleltethető az említett kristályos puffernek, de sajnos többféle értelmezés is elképzelhető. Az üvegleletek részletes ismertetése e kötetben olvasható. (DÉVAI-GELENCSÉR 2012.) 103 I
