Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Mráv Zsolt: Egy különleges császárrkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum Auxiliáris Castellumából (Almásfüzitő, Komárom-Esztergom megye)
Egy különleges császárkori bronz lovas emlékmű töredéke Azaum/Odiavum auxiliáris castellumából Ágaskodó lovak nagyszobrászati ábrázolásai nem korlátozódnak kizárólag a katonai virtust kifejező szobrokra, hanem ugyanezt a mozdulatot és testtartást találjuk néhány vadászatot ábrázoló lovas szobron is. Különböznek azonban az utóbbiak abban, hogy a vadászaton használt lóra nem ún. „pyrgotós” szegélyű tapetumot,59 60 hanem állatbőrtakarót terítettek, a legyőzött barbár harcost pedig vadállatokkal cserélték fel. Az ismert szobrokat, mint a via Ostiensén0 talált vagy a torinói Régészeti Múzeumban őrzött61 lovas szobrokat, nem bronzból öntötték, hanem márványból faragták, felállításuk helye pedig jellemzően nem közterület, hanem a locus privatus. Rómából, egy lateráni villából származik a Vatikáni Múzeumban látható lovas vadász életnagyságú márvány szobra is, amely a 2. század első harmadára keltezhető.62 Az almásfüzitői töredék lelőhelye révén azonban aligha tartozhatott egy ilyen vadászati témájú lovas szoborhoz. A beállítást, mint a harciasság, harcra termettség szimbólumát néha mitológiai jelenetekben is alkalmazták.63 A legjellemzőbb ezek közül a római Museo Nazionale déllé Therme sebesült amazon szobra, aki sebét egy galatát legázolva szerezte.64 65 Helyi párhuzam híján azonban az almásfüzitői szobor esetében nagy biztonsággal kizárhatjuk a mitológiai témaválasztást is. Az említett példákból következik, hogy a császárkorban az életnagyságú vagy monumentális körplasztikai alkotásokhoz csak ritkán, kivételes alkalommal és különleges megtiszteltetésként választották ezt a nagy mesterségbeli tudást igénylő, éppen ezért költségesebb kompozíciót. Az esetek többségében császárokat ábrázoltak így. Bizonyosan az imitatio Alexandri Magni jegyében született Caesar farum Iulium közepén álló,63 valamint Domitianus/ Nerva Misenumban talált lovas szobra, amelyek jól mutatják, hogy a császárkorban nemcsak, hogy tisztában voltak a beállítás Nagy Sándorhoz szorosan kötődő hellénisztikus előképével, hanem azt tudatosan alkalmazták. A triumfáló lovasként ábrázolt császárok nagybronz szobrai ugyanis propagandisztikus többletjelentéssel gazdagodtak, amely az ábrázolt személy alexandrosi vonásait, személyes vitézségét, legyőzhetetlenségét hangsúlyozta.66 Nem véletlen, hogy éremábrázolásokon ezek a — sokszor éppen ilyen szobrok által inspirált vagy ténylegesen ezeket ábrázoló — triumfális jelenetek gyakran a virtus Aug(usti) vagy az invicta virtus köriratokkal párosultak.67 Megegyezett a mondanivalója a kora császárkori galliai és germaniai provinciákból származó sírsztéléknek, aedicula lapoknak68 és a későbbi szepulcháris domborműveknek (csatajelenetes szarkofágoknak, equites singulares Róma városi síremlékeinek). A síremlékek mozgalmas csatajelenetei és a győztes lovas katonát ábrázoló reliefjei az elhunyt katonák vitézségének, virtusának voltak hivatottak emléket állítani.66 Ugyanez a gondolati és ideológiai háttér feltételezhető az almásfüzitői töredék győzedelmes lovast ábrázoló szobra mögött. Már csak azt kell megválaszolnunk, vajon kit ábrázolhatott ez a különleges szobor, hol helyezték el, és főleg, mi lehetett felállításának indítéka. EGY GYŐZELMI TÉMÁJÚ LOVAS EMLÉKMŰ BRIGETIÓBAN? Ha valakinek közterületen lovas szobor formájában állítottak emléket — Cicero szavaival élve (Cic. Phil. 5, 41) — maximus honosnak számított.70 Rómában kezdetben csak a templomok területén nyílt lehetőség lovas szobrok elhelyezésére, de Kr. e. 82., Sulla lovas szobrának rostrán való felállítása után a Forum Romanum is egyre inkább helyet adott a szenátus által megszavazott lovas emlékműveknek. Néhány évtizeddel később Cicero már 59 Lásd ehhez: BERGEMANN 1990, 9; ALICUDIACONESCU 2008, 200. 60 BERGEMANN 1990, no-111, Kat. Nr. P53, Taf. 82, 83a-b. 61 BERGEMANN 1990,115-116, Kat. Nr. P63, Taf. 8ßa-h. 62 BERGEMANN 1990, 111-112, Kat. Nr. P54, Taf 83c, 84 a-c. 63 RUCK 2001, 218-219. 64 LACHENAL1979,162-164, n. 111. 65 Az sem lehet véletlen, hogy Arcadius (és Honorius) hasonló beállítású szobrai éppen a Caesar-forum egyik kijáratánál álltak. rosszallóan említette a Róma közterületeit ellepő lovas szobrok nagy számát, amelyeket aranyozott lovasok turmáinak nevezett. Szobor formájában való megtiszteltetés Rómában kialakult rendszerének és törvényi szabályozásának átvételével a lovas szobrok állításának szokása gyorsan elterjedt kezdetben Italia, majd a császárkorban a provinciák városaiban is.71 Az Ibériai-félszigeten például már a kora császárkortól, míg az észak-afrikai provinciákban csak a 66 BERGEMANN 1990, 4-8; HINTZEN-BOHLEN 1992, 30-31; RUCK 2001, 225-226. 67 Commodus esetében: BERGEMANN 1990,181, Kat. Nr. M169, M171; Septimius Severus érmein: BERGEMANN 1990,181, Kat. Nr. M 204, M207. 68 Eddig mintegy 70 ilyen dombormű került elő: GABELMANN 1973, 135-175; KEMKESSCHEUERBRANDT1997, 77-80. 69 SCHLEIERMACHER 1981, 95-96; KEMKESSCHEUERBRANDT1997, 83, 86. 70 Lásd még ehhez: BERGEMANN 1992,315. 71 BERGEMANN 1992, 315-316. 91 ! I
