Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Merczi Mónaika: Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Térdfibulák Komárom-Esztergom megyéből

íves fejlapos térdfibulák csaknem felénél figyelhető meg ez a forma.96 Mellettük azonban megjelennek felső (ritkábban alsó) húrozású, felülnézetben a kengyelhajlatnál és lábrésznél kiszélesedő, középtájt beívelő testtel készített darabok is.97

Pannonia esetében viszont általános a felső húr és a magasan boltozott, felülnézetben beívelő fibulatest.98 Az általunk bemutatott 14 ép fibula közül csak 3 darab készült a Noricumban gyakoribb, teljesen elkeskenyedő testtel és rézsútos állású gombbal (Kát. Nr. 6-8), amelyeknél a noricumi leletekkel ellentétben felső húrt alkalmaztak.99

A felső-moesiai leletanyagban (Singidunum)100 a felülnézetben fokozatosan elkeskenyedő fibulatest nem jelenik meg, továbbá a fejlap és kengyel ritkán kapcsolódik egymáshoz közvetlenül. Ezzel szemben a daciai,101 * alsó-moesiai10i leletanyagban a félkör alakú fejlappal és D átmetszetű testtel rendelkező fibuláknál általánosnak tekinthető a gallér hiánya és a beívelő, de a pannoniainál sok esetben keskenyebb fibulatest.

A germaniai-raetiai térségben a félköríves fejlappal készült térdfibulák mérete 3,5-4,5 cm között103 változik, ezzel szemben az itt bemutatott fibulák között jelentős méretbeli különbségek mutatkoznak: vannak kifejezetten kisméretű (2,3-2,4 cm) darabok (Kát. Nr. 6, 9), közepes mérettartományba (2,9—3,3 cm) 6 fibula sorolható (Kát. Nr. 7-8, 10-11, 19-20), nagyobb méretűnek (3,5-4,1 cm) ugyancsak 6 fibula bizonyult (Kát. Nr. 12-14,18, 21, 26, 28). A töredékes darabok közül közepes méretűek lehettek a 22-24. számú leletek, nagy mérettartományba a 15-17, 25,

27. számú fibulák tartozhattak.

B/2. változat (Kát. Nr. 29-58)

E változatba azok a fibulák kerültek, amelyeknél a félköríves fejlap és a D átmetszetű kengyel között egy gallérszerű megvastagodás található. Az előző változattól eltérően a fibulatest minden esetben oldalnézetben magasan boltozott és erősen ívelt, felülnézetben beívelő volt. Fokozatosan elkeskenyedő és tagolt gombban végződő forma nem fordult elő, két

96 JOBST 1975,164-166, Taf. 21,147,154-157; GUGL1995, 89, Taf. 16, 115. Ezzel szemben Wels leletanyagából hiányzik.

97 Lauriacum: JOBST 1975,166-168, Taf. 21,158, Taf. 22, 159,163, Taf. 23,171 (felső húrozással). Virunum: GUGL 1995, 89, Taf. 16, 114 (felső húr). Kalsdorf: HEYMANS 1997b, 354-355, Taf. 8, 82, Taf. 9, 83, 85 (felső húr). Wels leletanyagában alsó és felső húrozással egyaránt: SEDLMAYER 1995,165, Taf. 14,104-106. A Iuvavumtól délkeletre fekvő Michlhallberg leletanyagából ez a gallér nélküli változat teljesen hiányzik.

98 Ez jellemző Vindobona leletanyagára is: SCHMID 2010, 108-109, Taf. 20,168,174, Taf. 21,181-182.

99 Vindobona: SCHMID 2010, 109, Taf. 20, 173. Alsó húrozással: FAR KA-JUNGWIRTH FŐ 28 (1989) 231, Abb.

1105,234, Abb. 1180 (Carnuntum); TOPÁL 1981,13, Pl. I,

2/8 (Százhalombatta).

egymáshoz igen hasonló fibula (Kat. Nr. 36,44) teste azonban a lábrész felé fokozatosan elkeskenyedik, de ott kismértékben ismét kiszélesedik. A gallér a fejlap alakjához és a kengyel keresztmetszetéhez hasonlóan félköríves, néhány esetben (Kát. Nr. 44, 49) azonban háromszögletesen alakították ki. Ezeket Bojovic külön változatba104 sorolja. A fibulák lábrésze minden esetben félköríves talpban végződik, amelyhez ritkábban egyszerű, hengeres vagy háromszögletes gomb is kapcsolódik (Kát. Nr. 36-39, 44-46, 56-57). A tűfészek csak egyetlen fibulánál volt egyszerűen visszahajtott (Kát. Nr. 44). Noha ennél a változatnál is megfigyelhető még sok csavarulatos (2x6, illetve 7+6) rugó, ezeket a fejlap csaknem teljesen elfedi (Kát. Nr. 42-43). Egyetlen kivételtől eltekintve (Kát. Nr. 39) felső húrozásúak.

A leletek közül ki kell emelni a 39. számú brigetiói fibulát, amelynél a gallér lépcsőzetesen tagolt, a háromszögletes keresztmetszetű lábrész mindkét végét gyűrű zárja le. Az eredetileg alsó húrozású fibulán korabeli javítás mutatkozik: rugóját egy szegeccsel rögzített tűvel pótolták. A lábrész hasonló tagolása figyelhető meg egy ugyancsak kisméretű fejlappal, zömök fibulatesttel jellemezhető lauriacumi Abdánál"’’is, de ennél a kengyel- és lábrész keresztmetszetében nem mutatkozik különbség.

Míg az előző változatban a fejlap csaknem a fibulák felénél díszítetlen maradt, addig a gallérral készített fibulák esetében már csak a leletek harmadánál (11/30=36,7%) figyelhető meg díszítetlen fejlap. A perem mentén körbefutó egysoros cikcakkvonal díszíti a 40-48. számú fibulák fejlapját, kétsoros dísz a 49-56. számú fibuláknál mutatkozik, ezeknél az egyik sor mindig a peremen található, a másik futhat a fejlap közepén (Kát. Nr. 52-54) vagy közvetlenül a gallér előtt (Kát. Nr. 49-51, 56), de egy esetben a gallér felszínén találtuk (Kát. Nr. 55). Két fibulánál két, illetve négy rovátkasor díszítette a fejlapot (Kát. Nr. 57-58).

Már az előző változatnál is megemlítettük, hogy a felső-germán-raetiai térségben a félköríves fejlap és

100 A 13 félköríves fejlappal és D átmetsztű kengyellel rendelkező darab közül csak egynél hiányzik a gallér, így csak BOJOVIC 1983,120, T. XIX, 169. ábrán bemutatott lelet sorolható e változatba.

101 COCI5 2004,188-191, Pl. LV1, 809-810, 816, 821, 823, 825-827, Pl. LVII, 832, 837, Pl. LVlll, 842-844, 849, 850-851, 857, 861, 865, 878, Pl. LX, 879, 886-889, 896, Pl. LXI, 900-902, 905, 908, 910-911, 914-915, Pl. LXII, 918-919, 922-923, 926, 928-929.

102 HARALAMBIEVA 1993, 95-96, Tabi. 1,3,5-7, Tabi. II, 1,3, 6, 9 (a Tabi. II, 1. fibula lelőhelye ismeretlen, de az alsó-moesiai Ruszéban őrzik); GENCSEVA 2004,164, Tabi. XIV, 2, 4,6-8.

w:l BÖHME 1972,18.

109 BOJOVIC 1983, 55, 20/2 változat, 121, T. XX, 176-177.

105 JOBST 1975, 65,164, Taf. 21,150.

31

I