Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Marton Melinda: A mátyusházi ménes története 1824 - 1852
A MÁTYUSHÁZI MÉNES TÖRTÉNETE 1824-1852 Erre a radikális csökkenésre a 3. táblázat adhat magyarázatot. A táblázatból kiderül, hogy a vizsgált idó'szakban összesen 100 ló pusztait el, ebből 56 1845-1846-ban. A forrásokból kiderül, hogy a lovak többsége „vízi betegségben” hullott el. A betegség elsősorban az anyakancákat érintette. A helyzetet tovább rontotta, hogy 1846-ra 60%-kal csökkent a csikók száma. Ezek alapján érthetővé válik az állomány méretének hirtelen visszaesése. Az 1849-es év adataira, a lóállomány további csökkenésére magyarázatot adhatnak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményei is. Év Született csikók Halálozás a ménesben 1833 21 0 ■^rCO co 11 2 1835 7 2 1836 13 4 1837 20 O 1838 23 1 1839 19 1 1840 24 2 1841 21 4 1842 14 6 1843 24 7 1844 25 5 1845 27 33 1846 ÍO 23 1847 17 10 3. táblázat: A ménes állományának változásai 1833 és 1847 között9 Tab. 3: Changes in the volume of the stud between 1833 and 1847 A 4. táblázat azt részletei, mely mének fedeztek a ménesben, valamint hogyan alakult a fedezések száma 1832-1847 között. A vizsgált időszakban a 23 mén összesen 416-szor fedezett a ménesben. A három legsikeresebb fedező mén, Deli, Diamond és Waverley teljesítették a fedezések 61%-át. Az angol telivér mének közül Delit az iregi"1 ménesből, Diamondot a Festeticsek fenékpusztai méneséből, Waverleyt pedig a dákai ménesből bérelték fedezés céljára. A legsikeresebb fedező mén Deli volt. Az apamén a leghosszabb ideig, 1834-1847 között és a legtöbbször fedezett a ménesben. Összesen 160 fedezése volt, ez évente átlagosan 11 kancát jelent. A második helyen szereplő Diamond 1838 és 1842 között fedezett a ménesben összesen 50 kancát, évente átlagosan 10-et. A harmadik mén, Waverly, 9 10 * 9 MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki uradalom. 1-100. 10 A mai Iregszemcse mindig híres, minőségi termeléséről ismert birtok volt. bár mindössze három évig, 1843-1845-ig tevékenykedett apaménként a ménesben, azonban átlagosan évente 14 kancát fedezett. Ezzel az átlagteljesítmény tekintetében a legjobb volt, utána a dákai kasznár 6 aranyat kért fedezésenként." A táblázatból az is kiderül, hogy az 1847-es évben 23 fedezéssel a Flayer nevű mén vált dominánssá a ménesben, ezzel a számmal ugyanis éves szinten Diamond után a második legtöbb fedezést végezte. Az 1847-es év fedezéseiből csak a következő évben, 1848-ban születtek csikók, ezért a fedezések eredményességének meghatározásához csak az 1832 és 1846 közötti adatokat vettük figyelembe. A vizsgált időszakban a 391 fedezésből összesen 276 csikó született, így az eredményesség 70%-os. A ménes állományváltozásaira bővebb magyarázatot az értékesítési adatok adnak, amelyet a 4-8. táblázat mutat be részletesen. Az 5-6. táblázat az 1827-1833 közé eső időszak lóvásárlásait tükrözi. Az 5. táblázatból kiderül, hogy 1827—1832 között összesen 25 lovat vásároltak, egy állat ára átlagosan 292 forint volt. Bár az 1832-es évben nem vásároltak lovat, a következő évben 16 lovat vettek, ami a teljes időszakon belüli lóvásárlás közel 40%-a. Annak ellenére, hogy az 1832-es év állományáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, feltételezhető, hogy a vásárlás egy nagyobb állománygyarapodást eredményezett a ménesben. A lovakat Iregben és Szarván szerezték be. A lovakért készpénzben és váltóban fizettek. Az így meghatározott teljes ár alapján egy ló átlagosan 697 forintba került. Az átlagár emelkedését valószínűleg befolyásolta a váltóba foglalt kamat összege is. Tény azonban, hogy az előző időszak (1827-1832) átlagára 2,4-szeresére növekedett. Az áremelkedés a lovak jobb minőségére utal, hiszen ezeket természetesen magasabb áron tudták csak beszerezni. Míg 1827- 1832 között a lovakat Csákvárról, Pápáról, Kisbérről, Billegről és Devecserről vették, addig 1833-ban a 16 megvásárolt lóból 14 már Iregről származott. Jól mutatja az elégedettséget az iregi lovakkal az, hogy 1834-től a ménes legsikeresebb fedezőménje az innen származó Deli lett. A ménes számára 1844-ben és 1847-ben Bécsből is hoztak lovakat. A ménesbeli lovakat gróf Esterházy Miklós a saját uradalmaiban hasznosította és értékesítette is őket. (7. táblázat) 1844-ben Ghiczy Ignác, tatai uradalmi főkormányzó megbízásából Soós Antal és a lovászmester hosszabb időre Bécsbe utaztak lovakat eladni. Az út öt napig tartott, február 18-án indultak el Mátyusházáról, és február 23-án este 8 órakor érkeztek meg a császárvárosba. Amelyik vendégfogadóban éppen megszálltak, szintén ott tartózkodott a korszak neves lószakértője, Ferdinand Fechtig báró (1756— " MOL TEL P. 187. Birtokigazgatási iratok. Mezőlaki uradalom. 1-187. 241
