Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)

Lakatos Bálint: Haag, Mrakes, Cuspinianus és Hellianus. A német és francia követek tárgyalásai a magyar elittel az 1510-es tatai országgyülés idején

Lakatos Bálint

sem.21 A maga részéről mindenesetre két követet is kinevezett Helianus mellé. Egyikük, a bajor főúri családból való Leonhard von Frauenberg, Haag grófja maga is részt vett a birodalmi gyűlésen I. Miksa kíséretében.22 Másikuk, Johann Mrakes von Noskau lovag pedig a császár tapasztalt diplomatájának számított: már 1508 elején is járt Magyarországon a liga ügyében.23 Miksa császár a három követ küldéséről április 25-én írt levelében értesítette a magyar királyt. A magyar udvarba az értesítés három héttel később, május 15. körül érkezett meg.24

Két saját követe számára a császár május 15-én állította ki a megbízóleveleket és a követutasítást.25 A terv eredetileg az volt, hogy miután a francia diplomata és német kollégái Bécsben bevárják egymást, együtt teszik meg az utat Magyarországra. (A szintén Augsburgból ide igyekvő Achilles de Grassis pápai legátus — miután az eredetileg szövetséges II. Gyula pápa 1510 februárjában kivált a ligából és kibékült Velencével — értelemszerűen külön tette meg az utat.)26 Helianus, Haag és Mrakes valóban találkoztak is május végén Bécsben. A németek kezdettől fogva nem voltak elragadtatva a francia király követétől, és annak retorikai képességei miatt hátrányban érezték magukat, ezért kerestek valakit maguk mellé: „Amikor ott Bécsben — írta Haag a záró jelentésében — Helianust viselkedésére nézve megismertük,

21A nyilvános audienciákon ő mutatta be a megbízóleveleket; követtársai „közös követnek” említik (PASQUALIGO íoor), de jelentést nem ismerünk tőle. A 2. sz. forrás B részében (2ir) csak francia követként szerepel, a D pontban mint ófrancia király követe Miksánál és mint a magyar királyhoz küldött követ fordul elő (2iv).

22 WISENBERGER1976,106. (Forrása a gyűlés résztvevőiről kiadott egykorú nyomtatott lista.) A továbbiakban Haag néven említem. Birodalmi grófi családból származott, I. Miksa császár pohárnokmestere (Oberster Hofschenk), 1501-1508 között a magyar határnál fekvő Hainburg kapitánya. (MAURER 1894, 51-52; ANKWICZ-KLEEHOVEN1959,49/74.) 1511 nyarán kijelölt követ Cuspinianusszal és Wilhelm von Rogendorffal Magyarországra (ANKWICZ VON KLEEHOVEN 1959, 59-62 [43-46. sz.]), de 1511. szeptember 27-én meghalt Bécsben. Személyére lásd még az alábbi honlapot: http: //www.geneall.net/D/per_page.php?id=i778727 (2011. április 22.). A kézirat leadásáig már nem fértem hozzá egy részletes családtörténeti munkához: MÜNCH 1993.

23 WIESFLECKER 1981, 157; ANKWICZ-KLEEHOVEN

1959, 49/7. j. Mrakes (Mrakes) von Noskau, Freiherr auf Litschau (Liczow) felső-sziléziai családból származó morva nemes. Az alsó-ausztriai Drosendorf kapitánya: HHStA, Maximiliana 20 (alt 14a), Konv. 3. föl.

159. Jann Mrakeß levele Miksa császárhoz. Drosendorf,

1509. május 26. Számára a császár évi 200 rajnai

forintot utalt ki, erre szüksége is van, mert az árvíz

pusztított Drosendorfban. Az uradalmat egy idő után meg is vette a császártól, és 1530/31 táján még bővítette is. PLESSER-ZÁK 1918-1919, 280. Miksa császár diplomatája: MON. RUSTIC. 1979, 203-204 (175. sz.) 1514.

augusztus 23. Laurentius Saurer helytartó levele —hoz,

felfogadtuk dr. Cuspiniant, hogy velünk jöjjön Magyarországra, aki a latin és más dolgok révén felségedet nagyon jól és derekasan szolgálta... ”27 A bécsi egyetem neves humanista tanárának, Iohannes Cuspinianusnak ezzel a misszióval kezdődött meg diplomáciai karrierje. Néhány év alatt I. Miksa császár egyik legfontosabb és Magyarországon sűrűn megforduló diplomatájává nőtte ki magát, nem utolsó sorban kitűnő latintudásának köszönhetően, hiszen Magyarországon (és a térségben még például Lengyelországban) jószerivel csak ezzel a nyelvvel tudott egy diplomata boldogulni.28 Cuspinianus a tatai tárgyalásokon — annak ellenére, hogy a velencei követjelentésekben egyik német követet sem említették név szerint — lényeges szerepet játszhatott. Ennek bizonyítéka a kézírásával fennmaradt kötelezvények fogalmazványa is.29

A terv második része azonban nem teljesült. Pasqualigo június 12-én Szatmári György kancellártól úgy értesült, hogy a német követek még Bécsben vannak, mivel megkapták a magyar király levelét, hogy ne induljanak el az országgyűlés megkezdéséig, amire majd újabb levélben fogják hívni őket. Helianus azonban állítólag nem kapta meg a levelet, mert még azelőtt elindult — aznap már Komáromban tartózkodott.30 Megérkezése sem volt a legjobban időzítve: június 15-én délután, néhány órával a pápai

Miksa császár tanácsosához a magyar keresztesekről szóló hírekről. 1516-1518 folyamán is többször követ. (ANKWICZ VON KLEEHOVEN 1959, 63-68. [49-55. sz.]) 1518-ban ahhoz a küldöttséghez tartozott, amelyik átadta II. Lajos királynak az Arany gyapjas-rendet. I. Ferdinánd diplomatájaként is szolgált, bár 1526 után jutott újra szerephez. Cuspiniatius egyik levele szerint tudott magyarul is. (RILL 1993,137-138.)

24 FRAKNÓI 1883, 20. Miksa levele: PASQUALIGO 63r-64v (Pasqualigo és Vincenzo Guidoto május 17-i jelentésének végén).

23 Szintén a rendekhez intézett példány kelte. (Vö.: fentebbi jegyzet.) A birodalmi gyűlést május 22-én rekesztették be. (HEIL-SEYBOTH 2008, 1510. év.) A követutasításról a 2. sz. forrásból kiderül, hogy ezt a császár aláírta és megpecsételte, ennek alapján szándékoztak a kötelezvényeket kiállítani. (Lásd alább.)

26 Személyéről és a pápai részvételről lásd: LAKATOS 2010.

27 „Wie haben auch da wir Helianum zu Wienn seins wesens erkennt, haben doctor Cuispian mit unns gen Hungern genommen, der latéin unnd ander Sachen halb, darin er e. kay. m. vast woll und geschigklich gediennt hat...” (3. sz.Jol. 112V.) Életére lásd: ANKWICZ-KLEEHOVEN 1959-28 Pasqualigo is valószínűleg latinul tárgyalt, hiszen a vele beszélők szavait is általában latinul kezdi el idézni. (LAKATOS 2010,39.) A latin nyelv diplomáciai szerepére lásd: HAYE 2003.

29 PASQUALIGO 88r (június 21-i jelentésében): „unaltra banda li oratori germanici, ehe sono tre honorate persone...”

30 PASQUALIGO 82V (június 12-i jelentésében).

226