Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban csolatos foglalkozást űzők nevében is, több esetben ők vállalkoztak iskolarektorságra is. A ferences kolostor ismertetésénél már utaltunk arra, hogy ispotály működhetett a városban. Ispotály mellett vagy azzal összefüggésben a tehetősebb városok üzemeltettek fürdőket is. Tatán különösen jó adottságai lehettek ennek, hiszen a településen és közvetlen környezetében is több helyen tört a felszínre hőforrás. Ennek ellenére csak egy-egy — jórészt török kori — utalásból következtethetünk Tata fürdőire. A 16. század végéről fennmaradt térképen két felirat a Königbad és a Königinbad árulkodik arról, hogy egykor ott fürdő állt. A vár mellett az Öreg-tó felé Suess Orbán felmérésén látszik egy fürdő nyoma.232 Azonban a vártól nyugatra is állt fürdő, amelyről egy török utazó így írt: „vize mérsékelten meleg, föléje egy kis kupola van építve kőből.” 233 Az említett fürdőhelyeken ismert, bővizű források voltak, de régészeti kutatásra — részben elhelyezkedésük és a későbbi átépítések miatt — eddig egy alkalommal sem nyílt lehetőség. TATA VONZÁSKÖRZETE Tata vásárának kiemelkedését több tény együttállása eredményezte. A jó földrajzi környezet mellett eddig nem sok szó esett az ország településhierarchiájában betöltött szerepéről. A késő középkorban jelen ismereteink szerint Komárom megyében a Dunától délre csak Csépen volt hetivásár 1404-től, a megye déli határánál sem találunk sok versenytársat. Fejér megyében Csákvár már a Vértesen túl helyezkedett el, a Veszprém megyei Szombathely a Bakony előterében volt, míg az Esztergom megyei Csamaszombata és Csolnok szintén hegyektől elzárt területen állt.234 Bár a Duna-parton legalább Neszmélyen tarthattak vásárt, a fennmaradt adatok alapján Tata piackörzete jelentősnek mondható területre terjedt ki, lényegében magába foglalta a megye déli felét s talán még a szomszédos megyék egy részét is. Ezt a képet azonban némileg árnyalja, hogy egyes települések esetében elképzelhető, hogy azok vásárairól nem maradt fenn adat. Egy település központi szerepére utal, ha határában nádori közgyűlést tartottak. Ismereteink szerint 1382-ben tartottak először nádori közgyűlést Tatán.235 1419-ben és 1429-ben Győr és Komárom megyék számára közösen tartottak Tata mellett congregatio generalist,236 míg utolsó adatunk 1437- ből származik, de akkor már csak Komárom megye számára tartottak közgyűlést.237 Ezek az események 232 1572'- „Ausfluss des warmen Pad.” Idézi: SCH. PUSZTAI 1968, 265. 233 SUDÁR 2003, 260. 234 Csoltkeddének késő középkori említését nem ismerjük, a felsorolt települések vásárainak adataira lásd: WEISZ 2010,1432,1433,1436. 235 DL 42231. 236 1419: DF 207611., DF 274143., DF 207610. 1429: DL 24520., DL 83072. 237 DL 44153., DL 75644. 238 Kubinyi András által felállított centralitási pontokra és azok kritikájára: KUBINYI 2004, 12-22. Tatára nézve a pontszámokat, Szatmári Sarolta is megpróbálta összegyűjteni: SZATMÁRI 2004, 35-36. A végső pontszám további magyarázat nélkül: KUBINYI 2004, 24. — május és június fordulóján kerültek rendezésre — a fogyasztói piacra feltétlenül hatással voltak. Éppen ezért Kubinyi András egy több szempontot figyelembe vevő rendszert állított fel egyes települések centralitási pontszámainak vizsgálatára. Ezek alapján már pontosabban megfigyelhető a központi helyek osztályozása. A vizsgálatot Tatára — beleértve az Újtatára vonatkozó adatokat is — nézve elvégezte és arra a megállapításra jutott, hogy Tata a maga 24 centralitási pontjával a harmadik kategóriába, a kisebb városok és jelentős funkciójú mezővárosok közé sorolható. Tata pontszámával jóval megelőzte a szabad királyi városnak számító Kisszebent, de a megye székhelyének tekinthető Komáromot is.238 Ebben a rendszerben Tata igen kedvező helyen fekszik. (5. kép) A középkorban volt egy nagyjából nyolc mérföldes körzet, amely például Buda esetében azt jelentette, hogy akit száműztek, annak ezt a területet el kellett hagynia.239 Ráadásul, mint láttuk, nagyjából ez a távolság az, amit egy nap alatt tettek meg a kereskedők. Tata esetében nyolc mérföld távolságban volt Buda és Székesfehérvár, amelyek e települési hierarchiában elsőrendű városnak tekinthetők,240 ráadásul Győr és Esztergom — a rendszerben másodrendű város — is hasonló távolságra volt közúton.241 Ezek alapján Tata a tágabb környezetében álló, jelentősebb városok körzethatárán vagy hatá-■>'> KUBINYI 2004, 27. 240 Pasqualigo szerint Budától Tata 8 mérföldre van. (BALOGH 1966,190.) A firenzei követek szerint Tata-Székesfehérvár távolság 7 mérföld. (E. KOVÁCS 2010, 1505.) Pasqualigo és a firenzei követek szerint ezek egynapi járóföldnek tekinthető távolságok. 241 A mai közúti távolságok alapján — amelyektől nagymértékben a középkori sem térhetett el — Buda-Tata 70 km (Pilisjászfalu érintésével 76,8 km), Székesfehérvár-Tata 56 km (Mór érintésével 62,4 km), Esztergom-Tata 47 km (Duna mellett), Győr-Tata (Gömjű érintésével) 58 km (Igmándon keresztül 55,8 km). E távolságok alapján egy mérföld 8-9 km, ez nagyjából megegyezik a magyar mérföld jelenleg elfogadott távolságával, a 8000 m hosszúsággal. (BOGDÁN 1978, 85-86.) 211
