Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richard a tatai vásáron vettek halat, hiszen a Duna mellett élve maguk is könnyen szerezhettek volna. A budai mészárosokról is tudjuk, hogy árultak halat.128 Kereskedők is éltek a településen, rájuk az institor vagy kalmár szót használták. Budai és soproni példák alapján a kalmárok ebben a korban olyan személyek voltak, akik üzleti célra épített helyiségekkel rendelkeztek, és ott kiskereskedelemmel foglalkoztak.129 Tatán sajnos nem maradt fenn semmilyen adat az üzlethelyiségeikre, lakóházaikra. A kereskedó'k viszonylag korán megjelentek a forrásokban: már 1402-ben említették Albert institort, aki tanúként jelent meg egy ügyben,130 míg Konrád 1447-ben kezességet vállalt egy pozsonyi polgárért.1311490-ben pedig a bírót hívták Kalmár Balázsnak, akinek csak családneve utalt arra, hogy ő vagy egyik őse kereskedő lehetett.132 HETIVÁSÁR, SOKADALOM A városok erejét a kereskedelem és a kézművesség adta. A kézművesek a termékeiket a piacon árusíthatták, és itt tudták szükségleteiket is beszerezni. A források alapján három vásártípust lehet megkülönböztetni a középkori Magyarországon: a naponta (napi vásár/piac), a hetente (hetivásár) és az évente megrendezett vásárt (sokadalom). A mindennapi szükségletek kielégítésére szolgáló piac mellett a hetivásár sokkal jelentősebb szerepet töltött be. A tatai vásárokra vonatkozó adatokat legutóbb Weisz Boglárka gyűjtötte össze,133 ezeket azóta újabb adatokkal tudjuk kiegészíteni. A tatai hetivásárról szóló első említésünk 1300- ból maradt ránk. Ekkor országbírói kikiáltás helyszíne volt a tatai vásár. Mit keresett az országbíró ítéletét kihirdető személy a vásáron? Ennek az volt az oka, hogy a vásárokra összesereglő tömegek jelenléte kereskedelemhez nem köthető tevékenységnek is kedvezett. Ilyen alkalmakkor lehetőség nyílt új királyi rendeletek közlésére, de sor kerülhetett birtokügyekkel kapcsolatos döntések kihirdetésére is. Az ilyen típusú ún. három vásáros kikiáltás során elvileg figyelembe vették a birtokosok birtokait, illetve magának a birtoknak az elhelyezkedését is.134 1300- ban az országbíró a Zovárd nembeli nemesek és a Básztélyi nemesek között az Esztergom megyei Sárás és Bajna birtokokkal kapcsolatos ítéletét hirdették ki. Tata mellett Komárom és Esztergom vására szerepelt az oklevélben.135 Az említett nemesek közül csak a Zovárd nemzetségnek voltak birtokai Komárom megyében — Neszmély és Szőny területén —, egyébként mindkét fél Esztergom megyében élt.136 Jól jelzi a tatai vásár korban betöltött szerepét és fontosságát, hogy egy Esztergom megyei birtokokkal kapcsolatos ügyet ,28KUBINYI 2008,24. 129 TRINGLI2010,1295-1296. 130 Albert institor. (ZsO II/1, 242.) 131 DF 243176. I3~ DL 19678. 133 Tatára: WEISZ 2010,1436. 134 WEISZ2010,1419-1422. 133 ÁÚO X, 391-393; DL 1576. 136 GYÖRFFY1987,398. 137 WEISZ2010,1432. Valószínű, hogy a Bajna határában álló Csamaszombatján is volt már ekkor vásár, bár két (volt) ispáni székhely mellett Tatán is kihirdették, pedig Esztergom megyében 1300-ban Csolnokon már bizonyíthatóan működött vásár.137 * Ebből kiindulva a hetivásár eredetét korábbra érdemes helyezni.133 Azt nem tudjuk, hogy mely napon vagy napokon tartottak hetivásárt Tatán, ezért megpróbáljuk azt más adatokból kikövetkeztetni. A korszakban vasárnap kivételével bármely napon tarthattak vásárt, a korai források alapján a szombati és a hétfői nap volt a legkedveltebb.139 Természetesen a józan ész alapján figyelembe kellett venni a közeli helyeken tartott hetivásárok napját is, mert azokon a napokon már nem tarthattak vásárt Tatán. A késő Árpád-korban az Igmánd közelében levő Csoltkedden140 (1257) neve alapján kedden, Gézavásárhelyen141 (1284) szombaton, Komáromban (1272-90 körül) szintén kedden142 tartottak hetivásárt. Hozzátehetjük még, hogy a 15. századtól Csépen (1404) Zsigmond adományából vasárnap tartottak hetivásárt.143 A rendelkezésre álló információkkal még mindig csak három napot, a keddet, a szombatot és a vasárnapot tudtuk kizárni. Csukovits Enikő rámutatott arra, hogy a sedriát vagyis megyei törvényszéket általában a hetivásár napján tartották meg,144 ugyanis így lehetett biztosítani, hogy többen megjelenhessenek. Az első Komárom megyei sedriát Tatán tartották, 1357. április 17-én itt adott ki Komárom megye alispánja és négy szolgabírája oklevelet.145 Április 17-e pedig ebben az évben hétfőre esett, s ez alapján a tatai hetivásár napját feltételezhetően hétfőn tartották. A hetivásáron túlmenően számos adatunk maradt fent jelentősebb sokadalmakról. Az éves vásár vagy sokadalom kezdetben a külkereskedelem érdekeit szolgálva nagyobb településeken jelent meg, de csak 1331-től odatolható. 138 A vásár tulajdonosának Csák Istvánt tartja: WEISZ 2007, 92, 85. j. 139 WEISZ 2007, 887-888. ‘io GYÖRFFY 1987, 410-411. 141 GYÖRFFY 1987, 419. 147 GYÖRFFY 1987, 431. 143 ZsO II/l, 363; DL 42808. 144 CSUKOVITS 1997,377-378 143 ANJOU KORI VI, 556; Dl 4661. 202
