Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Cseh Gabriella: Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán
Cseh Gabriella részét látták el különböző díszítésekkel. A díszítések formakincsét tekintve eltűnt a rombuszos poncolt dísz, viszont gyakorivá vált a granulációt utánzó, úgynevezett pseudogranulációs minta. ’5 A granulációt utánzó minta mellett megtalálható a bekarcolt minta is, mind a lemezes, mind az öntött példányok esetében.35 36 A különböző díszítőmotívumok mellett a közép és késő avar kori karpereceknél megjelent a vastagodó végeket díszítő kiugró bordadísz, amelyet Kovrig I. az alattyáni temető alapján a kora és késő avar korszak közötti átmeneti formának tekintett. ’7 38 39 40 A később napvilágra került példányok ismeretében (Nagyréde, 3. sír; Érsekújvár, 245. sír; Tatabánya- Síkvölgypuszta 15. sír) elmondhatjuk, hogy a kiugró bordadíszek nem pusztán átmeneti jellegként, közép avar kor díszítéseként voltak jelen, hanem a késő avar kori motívumok között is helyet kaptak. A tatabányasíkvölgypusztai 15. sírból előkerült, bizánci eredetre visszanyúló, bronzlemezből készített kürtös végű karperecpár nyitott végeinek külső oldalán rátett díszítés figyelhető meg. (7. tábla 1-2) A karperecek belsejét fehéres színű kitöltőmasszával látták el. Pontos párhuzamaként említhetjük Pilismarót-Basaharc temetőjének 22. sírjából napvilágot látott kürtös végű karperecét, ’s a pilismaród temető környékéről 1938- ban előkerült szórvány karpereceket, ' valamint az érsekújvári avar temető 245. sírjából származó karpereceket411 is. Spirálgyűrű a kora és késő avar időszakhoz tartozó temetkezésekben is előfordul. Eltérést a gyűrűk anyagában és kialakításában találhatunk. A kora avar korhoz tartozó temetkezésekben a gyűrűk leggyakrabban ezüstből, de egyszerű előállításuk következtében bronzból is készültek. Ezeket a gyűrűket gyakran ellátták kiszélesedő, pajzsos fejjel is, amelyeket különböző mintákkal díszítettek.41 A késő avar kor temetőiben előkerült, egyszerű, díszítetlen spirálgyűrűk anyaga a tatabányai példányéhoz hasonlóan a bronz volt.4' A 15. sírból napvilágra került, egyszerű bronzhuzalból készített, kétszeresen körbetekert példány — anyagát és kialakítási módját, 35 Késő avar pseudogranulációs díszítésű karperec került napvilágra többek között az üllői II. temető 31. sírjából (CS. SÓS 1955,196. LIX tábla), a pilismarót-basaharci temető 32. sírjából (FETTICH 1965, 23.), valamint a nagyréde-ragyogóparti temető 3. sírjából (SZABÓ 1969,34-)-36 Bekarcolt mintát figyelhetünk meg a nagyréde-ragyogóparti temető 3. sírja (SZABÓ 1969,34.), a farádostffy-tagi temető 1. sírja (TOMKA 1975,18, 20.), valamint a pilismarót-basaharci temető 32. sírja (FETTICH 1965, 23.) esetében. 37 Kovrig Ilona az alattyáni temető mellett példaként említette a debrecen-ondódi, a buda-újlaki és a nagyasszonyfai temetőket. (KOVRIG 1963,168-169■) 38 FETTICH 1965,19, Abb. 22.3. 39 FETTICH 1965,16, Abb. 13.2. 40 ÖILINSKÁ 1966,51,154, Taf. XLV11-12. 41 Ezüstből készült, pajzsos fejű példány került napvilágra valamint a temetőrészlet többi mellékletét tekintve — a késő avar korra keltezhetjük. (7. tábla 3) Az, hogy a leggazdagabb női halott ékszerei is csak bronzból készültek, szintén az ide temetkező népesség szegényebb voltát erősíti. A temetőrészletben nyugvó leggazdagabb férfi (11. sír) a leggazdagabb női halottal, a 15. sírral egy sírsorban, annak jobb oldalán feküdt. Antropológiai vizsgálat hiányában csak a viszonylagos gazdagság alapján következtethetünk családi kapcsolataikra. A 11. sírban nyugvó férfi volt a temetőrészlet egyetlen fegyvermelléklettel eltemetett halottja. A sírjából íj, edény és állatcsont került napvilágra, valamint egy bőrdarab, az ásatók szerint esetleg egy bőrsapka kisebb darabja.4’ Az íj fennmaradt csontlemezein irdalás nyomai láthatóak. (6. tábla 1-7) További érdekességként említhetjük, hogy a fegyveres, viszonylagos gazdagságot mutató 11. sír nem tartalmazott ö wer eteket. Övveret csupán az erősen szétdúlt „A” férfisírból, valamint a 6. (gyermek)sírból került napvilágra. (4. tábla 1-2; 5. tábla 1-2) A 7. sírban a medence környékéről származó szerves anyag alapján valószínűsíthetjük, hogy ennek a halottnak is volt valamilyen típusú öve, azonban ezt az övét nem díszítették fémveretekkel, és övcsat hiányában feltételezhetjük, hogy valamilyen csomózási technikával erősítették a derékra. A két sírból előkerült övveretek egyező típusba tartoznak. Mindkét sírból bronzból öntött, kéttagú, közepükön áttört, szélükön gyöngysorkereteléssel díszített, pikkelymintás veret került napvilágra. A bronzból öntött, egyszerű kialakítású övveretek számarányukat tekintve szintén a közösség elszegényedett voltát hangsúlyozzák, bár meg kell jegyeznünk, mindkét övveretet tartalmazó sírt korabeli rablás során kifosztották, így a veretek számát tekintve nem rendelkezünk biztos információval. Az R formájú vagy másként pikkelymintás leletkört utoljára Szentpéteri J. elemezte behatóan az avar kori kígyómotívumok kapcsán.44 Később a székkutas-kápolnadűlői avar temető övvereteinek Zalakomár, Lesvári-dűlő 378. és 458. sírjából (SZŐKE 2002, 74.) és a kesztliely-dobogói avar temető „18.” sírjából, amit korábban a publikáló bronzgyűrűnek is nevez (KISS 1997,138,117.). 42 Késő avar korra keltezhető temetkezésekből napvilágra került sima bronzhuzalos spirálgyűrűk a teljesség igénye nélkül a következők: Pilismarót-Basaharc, 41., 55., 62. sír (FETTICH 1965, 23, 27-28); Ajka-volt téglagyár, 56.10.9 leltári számú gyűrű (S. PERÉMI2001, 162.); Ajka-Csók utca 6., 3. sír (S. PERÉMI 2001,170.); Vasasszonyfa, 310. B sír (KISS 2006, 222.); Bágyog- Gyürhegy, 26. sír (TOMKA 1972, 32.); Érsekújvár, 160., 407. sír (ÖILINSKÁ 1966, 156-157, Taf. XXXIV 4, LXI 1-2.). 43 A kérdéses mellékletet, bár szóbeli közlés alapján in situ beszállították a múzeumba, a múzeum raktárában már nem találtuk meg. 44 SZENTPÉTERI 1993.
