Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
László János: Római kori villagazdaság vaseszközei Tatabánya-Felső-Rét-földről
Római kori villagazdaság vaseszközei Tatabánya-Felső-Rét-földről kaparóeszköznek, bőrmegmunkáló eszköznek gondolták,41 a kutatás később az eszköz állatvakaró funkcióját bizonyította.42 Újonnan azonban egyre inkább bizonyítottnak látszik az a funkciómeghatározás, hogy ez az eszköztípus a textilkészítés egyik alapeszköze volt, amelyet a textilszövésnél a szálak tömörítésére alkalmaztak.43 Darabunk elég korrodált állapotú, pengéje deformálódott, azonban egyezése a hasonló példányokkal nem kérdéses. Az előbb említett fenékpusztai darabok mellett 2-3. századi felszíni leletanyaggal jellemezhető környezetben kerültek elő további darabok Haj máskér-Seghegyről,44 a 4. század 2. felében használt leányfalui őrtoronyból,45 a budakalászi, valószínűleg 372 után épült őrtoronyból,46 valamint Tác- Fövenypusztáról.47 Női sírból került elő a gorsiumi darab,48 Keszthely-Dobogó49 és Somogyszil50 temetőiből is ismerünk ilyen eszközöket. Ezek a női sírok a késő római korra keltezhetők, s a korábban említett lelőhelyekkel együtt jórészt erre az időszakra datálhatok. Egyéb római kori, nem vasból készült tárgy ak Ebbe a csoportba egy bronz szobortalapzat tartozik, (9. tábla 2) jól kivehető a felső felületén a szobor rögzítésére szolgáló furat; továbbá ide sorolható egy bronzból készült valószínűleg kocsialkatrész. (9. tábla 3) Korszakba nem sorolható vastárgyak Jellegtelenségük és funkciójuk ismeretlensége miatt több tárgyat nem lehetett datálni. Talán csákánynak gondoljuk azt a félkész eszközt, (7. tábla 5) amelynek köpűje még nem került kialakításra, s vastartalmának értéke miatt kerülhetett a tárgyak közé. 3 darab vasrúd (8. tábla 3-5) is nehezen meghatározható funkciójú; görbületük inkább földbekerülésük után alakulhatott ki, semmint használatuk során. Hasonló méretű vasrudak előkerültek más leletkörülmények között, ott azonban egyértelműen lehetett következtetni arra, hogy azok római kori kocsi alkatrészei voltak.51 A leletegyüttes egyetlen kése (10. tábla 1) nehezen datálható, a szeg, (10. tábla 2) az U alakú kapocs, (10. tábla 3) a rögzítőcsap, (10. tábla 4) valamint a hurkos fejű kampó (10. tábla 6) gyakorlatilag több korszakban is használatban lehetett. Középkori tárgy Egyetlen tárgyat datálhattunk a középkorra, ez egy béklyólakat. (10. tábla 5) Párhuzamai a szakirodalomból jól ismertek: Esztergom-Jókai utca,52 Dombóvár-Gunaras-berek,53 Zalavár-Vár,54; kivitelezésében kicsit másabb, korszakon belüli korábbi típust képvisel a cegléd-madarászhalmi darab.55 ÖSSZEGZÉS Összefoglalásunkban egy felszíni leletgyűjtés eredményeként napvilágra került leletegyüttest mutattunk be. Mint láthattuk, egy középkori béklyólakat és néhány korszakba nem sorolható tárgy kivételével a leletek zöme a római korra datálható. A tárgyak több kézműipari tevékenység eszközei közé tartoztak, így bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a provincia területén nem csak városias településeken működhettek iparosműhelyek,56 hanem villa rusticákban is, amelyek véleményünk szerint az adott gazdasági egység ellátását szolgálhatták. Lelőhelyünkön a leletek alapján mindenképpen feltételeznünk kell fémfeldolgozó (kovács)műhelyt, valamint következtetni lehet fafeldolgozó és textilkészítő, továbbá ötvöstevékenység folytatására. Természetesen a mezőgazdasági eszközök alapvetően hozzátartoztak a villa rusticák felszereléséhez. 41 FITZ-BÁNKI 1974, 209; PETŐ 1973; BURGER 1979, 37-38; MRT 7,116. 42 MÜLLER 1982, 532. 43 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2007,187. A legújabb összefoglalása e meghatározásnak: PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2009. 44 21/9. lh.: MRT2, 99,308,18. tábla 14. 45 11/2. lh.: MRT7,116,33. tábla 8. 46 3/!3- lh.: MRT7, 48-49,33. tábla 10. 47 B. THOMAS 1955, 130, XXXIII. t. 1-2; FITZ-BÁNKI 1974, 209, 214, 20. ábra 1. 48 MÜLLER 1982,205. 49 SÁGI 1981, 75, 76,57. kép 22. 50 BURGER 1979, 37-38, 96, Taf. 12. Grab 67/3, 126, Taf. 43-51 Első ilyen jellegű leletközlés a Komárom megyei somodora kocsileletet bemutató. (GAUL 1889) További feltételezhetően kocsialkatrészek kerültek elő például Dombóvár-Gunaras-berekből (GAÁL 1982) vagy Balácapusztáról (PALÁGYI2000). 32 MÜLLER 1982, 72, 861. 53 GAÁL 1982, 84. 54 MÜLLER 1982, 224, 880. 55 MÜLLER 1975, 61-62, Abb. 2.11., 75-76. 56 Vicusokat érintő alapos feltárások hiányában eddig csak közvetett adatokkal rendelkezünk fémfeldolgozó műhelyek létéről, például Albertfalva: SZIRMAI 2002, 306. Vicusokban folyó gazdasági tevékenységről: KOVÁCS 1999,157. 157
