Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
László János: Római kori villagazdaság vaseszközei Tatabánya-Felső-Rét-földről
László János üllő. Háta a fokozott igénybevétel miatt deformált, pereme kissé lehajtó. Rögzítésre szolgáló talpa háromszög átmetszetű. Oldalai és háta egyenetlen felszínűek. H=9,3 cm, sz=5 cm, m=6,4 cm. Ltsz.: 2002.4.36. 37. Tiizifogó. (8. tábla 1) Nagy méretű, vasból készült eszköz. Nyele hosszú, elkeskenyedő, négyszögletes átmetszetű. Pofái összezártan csepp alakúak, négyszögletes átmetszetűek, végük elkeskenyedő. H=64 cm, SZ=8,5 cm, M=4 cm. Ltsz.:2002.4.37. 38. Tüzifogó (8. tábla 2). Nagyméretű, vasból készült eszköz. Hosszú, elvékonyodó, négyszögletes átmetszetű nyelű. Pofái összezártan csepp alakúak, végei kiszélesedők, egymásba illeszkedők, egyik vége félkörben körbefogja a másikat. 11=56 cm, sz=7,5 cm, sZpofa=6 cm, m=3,5 cm. Ltsz.:2002.4.38. 39. Vasból készült feszítő rúd. (8. tábla 3) Téglalap átmetszetű. Egyik vége ellaposodom kalapált, másik vége hegyes kiképzésű. H=68 cm, sz=i,2 cm. Ltsz.:2002.4.39. 40. Négyszögletes átmetszetű vasrúd. (8. tábla 4) Vonala négy helyen megtörik. Egyik végétől 8-11 ernes szakaszon elvékonyodik és kiszélesedik. H=7i,5 cm, sz=i,6 cm. Ltsz.: 2002.4.40. 41. Széles, vaskos vasrúd. (8. tábla 5) Háta enyhén ívelt, vonala három helyen megtörik. H=48,5 cm, sz=3 cm, v=i cm. Ltsz.: 2002.4.41. 42. Vasból készült szárnyas üllő. (9. tábla 7) Tüskéje négyszögletes átmetszetű. Egyik szárnya kúpos, csúcsban végződik, másik négyszögletes átmetszetű és enyhén keskenyedik. H=32,5 cm, sz=4,5 cm, m=2ó cm. Ltsz.:2002.4.42. 43. Vasszeg. (10. tábla 2) Feje nagy és lapos. Szára négyzetes átmetszetű, elkeskenyedő. H=n,5 cm, sz=2,7cm. Ltsz.: 2002.4.43. 44. U-alakú vaskapocs. (10. tábla 3) Fejrésze hiányzik, szára négyszögletes átmetszetű. H=7,5 cm, sz=o,8 cm. Ltsz.: 2002.4.44. 45. Vasból készült kampó. (10. tábla 6) Hurkos fejű, visszahajlított, kiszélesedő végű, vége kissé görbült. H=i3,2 cm, sz=6,5 cm. Ltsz.:2002.4.45. 46. Négyszögletes, átfúrt fejű, rögzítésre alkalmas kapocs, szára ívelten visszahúzott. (10. tábla 4) H=6,7 cm, sz=3,2 cm, m=7,3 cm. Ltsz.:2002.4.46. 47. Szobortalapzat. (9. tábla 2) Bronzból készült, hengeres, üreges testű, feje és alsó pereme kiszélesedik. Tetején a szobor rögzítésére alkalmas mélyedés látható. Alsó pereme hiányos, tetején és oldalán sérülésből eredő áttört lyukak vannak. M=4,3 cm, á=6,5 cm, átetején=4-8 cm. Ltsz.:2002.4.47. 48. Kocsialkatrész. (9. tábla 3) Bronzból készült, középen gömbös taggal, amelyen széles furat található. A gömbös tag egy része hiányzik. Felül kör átmetszetű tompa csúcsban végződik, alul négyszögletes átmetszetű nyélben folytatódik, amelynek vége törött. H=5,5 cm, sz=2,7 cm. Ltsz.: 2002.4.48. 49. Béklyólakat. (10. tábla 5) Vasból készült, hengeres, üreges testű. Végén rögzítőkarika kampó alakúra kopott töredéke. Testének végein két-két hosszanti irányú nyílás található, amelyek az eszköz lezárásának lehetőségét biztosították. H=i4 cm, á=2,9 cm. Ltsz.: 2002.4.49. tód A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A múzeumokba beszolgáltatott hasonló darabszámú és előkerülési köriilményű leletcsoportokat célszerű egy egységként kezelni. Leszámítva az idők során hozzákevert fiatalabb és esetlegesen újkori darabokat, az ilyen leletegyüttesek rendszerint egy időpontban kerültek a földbe. Elrejtésük olyan eseményhez köthető általában, amely tulajdonosukat arra késztette, hogy a nem kis értéknek számító eszközöket hozzáférhetetlenné tegye mások számára. Az eszközök értékét nem csupán használati értékük jelentette, hanem vastartalmúk is meghatározta jelentőségüket. A nagyobb tételszámú, főleg vaseszközökből álló leletek között jellemzően mezőgazdasági eszközöket találunk, nem ritkán azonban kézműveseszközök is előfordulnak — mint jelen esetünkben —, a limes közelében fegyverek vagy esetleg az emberi kényelem eszközei, illetve azok vasból készült elemei (vas szegek, rudak stb.). 7 MÜLLER 1982, 458. Mezőgazdasági eszközök Tárgyalt leleteink közül 7 vaseszköz sorolható ebbe a kategóriába. Az eszközök között található egyetlen kapa a négyszögletes lapos kapák közé tartozik. (1. tábla 1) Időbeli besorolására pengeformája helyett köpűkiképzése alkalmas. Az ilyen megvastagított, négyszögletes köpűfok egyértelműen a római korra keltezi az eszközt.7 Esetünkben a köpűt a singvasból kovácsolt penge tömör végéből először lyukasztással, majd tágítással alakították ki. Tárgyunk huzamosabb használatára utalhat a penge deformálódott alakja, valamint élének megvastagodása.8 A mezőgazdasági eszközök következő csoportját a hosszú kaszák alkotják. Ide 3 nagyobb töredék és egy rövidebb pengetöredék sorolható, amely esetleg az egyik töredéke lehetett. (2. tábla 1-4) Köpús nyélfelerősítésűek, nyakuk hosszú, visszahajlított. Mivel egyik darab sem teljes, ezért pengéjük hossza 8 Jelen esetben nem következtethetünk nádolás meglétére.
