Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
Dévai Kata nítésnek köszönhetően jött létre (19 töredék, 0,70%). Általánosságban elmondható, miután elterjedt az üvegek színtelenítése (Kr. u. 1. század), elsősorban az asztali használatra szánt edények készültek színtelen üvegből, a tárolóedények gyakran megőrizték természetes zöldes árnyalatukat, nem fektettek hangsúlyt ezek színtelenítésére. Ezt a tendenciát alátámasztják a vásártéri darabok is. Az „A” kategórián belül a színtelen darabok száma 348 (a kategóriába sorolt darabok 79,63%-a!), ezután a különböző zöldes árnyalatok következnek nem túl jelentős számban. A tárolóedények csoportjában viszont a zöldes árnyalat (89 darab, 77%), elsősorban az üvegzöld szín dominál (82 darab, 71%). Az illatszeres üvegcsék főként színtelenített üvegből készültek (34 darab, 61%), illetve zöldes árnyalatokban játszanak (20 darab, 36%). ABLAKUVEG-TOREDEKEK Ablaküveg-töredékek viszonylag nagy számban kerültek elő, az összes üveg 5%-át, a besorolható töredékek 20%-át adják. Ez utal arra, hogy a vásártéri lelőhely egyes épületrészeinek ablakai valószínűleg üvegezettek voltak. Az ablaküvegek általában kőépületek kísérőleletei, de időnként számolhatunk használatukkal kevésbé kvalitásos faépítményekben is.93 Az ablaküveg-töredékek jellegzetessége, hogy egyik oldaluk érdes felszínű. Ennek oka a készítésmódban keresendő: egy keretbe simították őket, amely alját homokkal, üvegporral szórták fel, hogy a töredék ne tapadjon a formához. A Vásártéren előkerült üvegek vastagsága 2,5-4 mm között mozog. Színüket tekintve többségük zöldes árnyalatú (105 darab, 68%), kevesebb a színtelen darab (47 töredék, 30%). Az ablaküvegek kapcsán a legérdekesebb kérdés az, mely helyiségekben használhatták őket. Leginkább a -B16-OS (58 darab, 37,9%) és a -Bi3-as szelvényben (38 darab, 24,8%) fordultak elő, megemlíthető még a -Bi3-as és a Pn-es szelvény ahonnan 6-6 töredék került elő. A többi szelvényből egy-két darab ismert, így ezek elhanyagolhatónak tűnnek, valószínűsíthetjük azonban mindezek alapján, hogy a -B16 és -B17 szelvényekben húzódó épületrészek ablakai üveggel ellátottak voltak. TÉRBELI MEGOSZLÁS Ha az üvegtöredékek térbeli megoszlását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a -B13, -Bi6-i8-as szelvényekben különösen gyakori az üveg, összesen 275 darab; az összes üveg 10%-a került innen elő, valamint innen származik az ablaküveg töredékek döntő hányada. Ezenkívül üvegben gazdag volt a -Ci8-as (153 darab), a -Di6-i9-es (összesen 330 darab), az Fi2-i4-es (összesen 214 darab), a G12-14- es (összesen 309 darab) és a Hi2-i4-es (228 darab) szelvény. A különösen szép, reprezentatív darabok — elsősorban a rátétdíszes kelyhek és vésett, félgömb alakú tálak — az R11, Pu, G12-14, -Di7-i8-as szelvények területéről kerültek elő. JELLEMZŐ DÍSZÍTÉSEK A díszítéseket megvizsgálva kitűnik, hogy elsősorban vésett, facettált díszek és plasztikus rátétdíszek vannak jelen különböző formában és változatokban, ezek a plasztikus rátétek általában az edény saját anyagából készültek. Említést érdemelnek az edény testéből kialakított kis dudorokkal díszített félgömb alakú tálak, poharak94 * (1. tábla 2) és egy kicsípett bordákból álló, X alakkal díszítet tál alj- és oldaltöredéke.1'' (1. tábla 3) A Kr. u. 1. századra datálható darabok kisszámban kerültek elő. Bordás tál, millefiori, szalag- vagy spárgamozaik edények a Vásártérről egyáltalán nem ismertek. A Kr. u. 1. század végére, a 2. század első felére jellemző formák a fent említettek közül az ismertetett fazékformák, a 93 GABLER 1996-1997, 239. Gabler a sárvári római útállomás kapcsán először regisztrálta Pannonia területén ezt a tárgytípust olyan lelőhelyről, ahonnan csaknem kizárólag faépítmények kerültek elő. függőleges bordákkal díszített, karcsú pohárforma és a vésett oválisokkal díszített magas pohár. A nagyon jellegzetes és épp ezért kronológiailag pontosan besorolható darabok közül elsősorban a Kr. u. 3. századi darabok emelkednek ki (vésett, félgömb alakú tálak; rátétes kelyhek). Ezekből úgy tűnik, hogy az üvegek főként ekkor, a Severus-korban bekövetkezett fellendülés idején, voltak jelen nagy számban. A késői darabok (Kr. u. 380 utániak) hiányoznak a Vásártérről, például a jellegzetes kék rátétdíszes pettyes poharak, a féltojás alakú poharak, a mohazöld színű edények már nem találhatóak meg. Ennek egyértelmű oka természetesen a polgárváros felhagyása volt. A Vásártéren tett megfigyelések alapján a Kr. 91 BARKÓCZI 1988a, Kát. Nr. 131; RÜTTIi 1991, Form AR 60.3; ISINGS 1957, Form 9ób2. 95 RÜTTI1991, Form AR 29. 142
