Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Koller Bea - Polgár Balázs: 13 - 14. századi emailos díszítésű üvegpoharak a középkori Magyarországról
13-14- SZÁZADI EMAILOS DÍSZÍTÉSŰ ÜVEGPOHARAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGRÓL zománcfestéssel ellátott poharat.24 Az alábbiakban a fent említett lelőhelyekről származó, 13-14. századi emailos díszítésű poharakat vesszük sorra. Buda Az egyik legismertebb hazai, zománcfestéssel díszített pohártöredék az egykori királyi központ, Buda várának területén a Gerevich László által vezetett feltárások kapcsán látott napvilágot az 1960-as évek folyamán. (1-2. kép) A déli Anjou palota területén feltárt 47. számú, négyzetes alakú, sziklába vájt szemétgödörben kizárólag 13. századra keltezhető leletekkel és III. András pénzével együtt előkerült poharat H. Gyürky Katalin vizsgálta.25 1. kép: A budavári emailos pohár (GEREVICH 1952, XXXVI. tábla 1.) Abb. 1: Emailbemalter Glasbecher von Buda/Ofen (GEREVICH 1952, Taf. XXXVI. 1.) Maga a szóban forgó, erősen oxidált töredék csonkakúp alakú, széles szájnyílású, lefelé szűkülő, sárgás színezetű pohárként rekonstruálható, amelynek eredeti magassága 9,5 cm lehetett. Díszítését a pohár falán kívül húzott kontúrok rajzolják ki, amelyek színes kitöltését a pohár készítője belülről oldotta meg. Nyakrészét két festett keretvonal közt kialakított ún. ,futókutya” motívum ékesíti, míg oldalfalán három hegyes végű címerpajzs és a címerpajzsok között levelet hajtó ágak láthatók. A 24 1964 és 1967 között a késmárki vár udvarán, illetve a várfal mellett zajló feltáráson, a várfal déli oldalánál nyitott XXXVII/67-es szondából látott napvilágot egy tejüvegből készített, városképpel díszített, emailos díszítésű, hordó alakú pohár. Belo Polla véleménye szerint velencei importáruról van szó. A szóban forgó pohár teljes mértékben elkülönül a fentebb tárgyalt 13-14. századi pohárcsoporttól, illetve pohárcsoportoktól. (POLLA 1971,10,118.) 2. kép: A budavári emailos pohár (H. GYÜRKY 1986, XXIV. tábla 3. kép) Abb. 2: Emailbemalter Glasbecher von Buda/Ofen (H. GYÜRKI1986, Taf. XXIV. 3.) pajzs felső részén, valamint magán az alsó fekvésű pólyán folyamatában ábrázolt négyzetek figyelhetők meg, amelyek színezése H. Gyürky Katalin megfogalmazása szerint „cinóber piros és párisi kék”. Magát a címerekkel díszített mezőt alul egy vonal zárja le, ezáltal keretet adva a poháron megfigyelhető kompozíciónak.26 A darab származási helyét illetően lehetséges megoldást vetett fel H. Gyürky Katalin, amelyhez egy a III. András uralkodása alatt veretett pénzérme adott támpontot.27 Az utolsó Árpád-házi uralkodó apja, V. István Velencében nevelkedett, s innen választott feleséget is, Tommasina Morosini személyében. Az 1290-ben magyar királlyá koronázott s így Velencét elhagyni kényszerült Andrást édesanyja is követte, aki egy évvel később, 1291-ben költözött az országba. Ugyanebben az évben oklevélből értesülünk velencei küldöttség hazánkba érkezéséről, amely lehetővé teszi a pohár esetlegesen ajándékként való értelmezését. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanakkor, hogy a 13. századi budai vár topográfiá« GEREVICH 1966,129; H. GYÜRKY 1986, 55. 26 H. GYÜRKY 1986, 55. 27 Fontos megjegyeznünk, hogy egy pénzérem nem feltétlenül keltezheti egy szemétgödör teljes anyagát, ugyanis nem zárható ki, hogy például másodlagosan vagy akár harmadlagosan eltemetődött leletcsoportról van szó. így a III. András-érem nem lehet egyértelmű támasza a pohár keltezésének. 43
