Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Soós István: A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán (1809. augusztus 22 - november 21.) (Adalékok Tata történetéhez)
Soós István bevonultak Tatára az inszurgens sereg Vas, Győr és Pest vármegyei ezredei, és a „tóvárosi temető körül táborba szálltak”.14 A franciák az inszurgensek megjelenésének hírére Igmándon és Ácson mindössze 600 főt hagytak, Kocsra azonban kb. 1000-2000 embert vezényeltek.15 16 József fó'herceg nádor még a franciák elvonulása előtt, június 29-én utasítást kapott az udvartól arra, hogy mivel a franciák mindössze egy 2000 fős csapattestet hagytak hátra Nagyigmándon, Ács környékén, építsen ki erős állásokat az említett helységek környékén. Az utasításokban foglaltakat a nádor rövid idő alatt teljesítette.111 1809. július 5-6-án a Károly főherceg vezette császári-királyi sereg az alsó-ausztriai Wagramnál döntő vereséget szenvedett a franciáktól. Egy héttel később a morvaországi Znaimban a szemben álló felek meghatározatlan ideig tartó fegyverszünetet kötöttek. I. Ferenc hallani sem kívánt a békéről. Közben a császári hadvezetés terveket szőtt a még június 24-én ostrommal elfoglalt Győr felszabadítására. Ezt azonban az uralkodó mereven elutasította, és János, valamint József főhercegeket július 18-án Komáromba rendelte.17 Tata „felszabadulása” után a nádor János főherceggel egyetértve a városban egy nagyobb kórház felállítását rendelte el, ahol elsősorban az osztrák sereg Keszthelyen és Pápán nem kezelt sebesültjeit kívánták gyógyíttatni. A hadvezetés először Komáromban akarta a kórházat létesíteni, de végül mégis Tata mellett döntött, mégpedig abból a megfontolásból, hogy ott jobb a levegő.18 A wagrami csatavesztést követő héten az udvar, élén I. Ferenc császárral és királlyal, Komáromba költözött, itt ütve fel főhadiszállását. Július 27-én megérkezett ide az ifjú császár- és királyné, I. Ferenc harmadik felesége, az Estei hercegi házból származó hercegnő, a művelt, igen szellemdús, irodalomkedvelő, a német költő és írófejedelem, Johann Wolfgang von Goethe által igen tisztelt Mária Ludovika is.19 Időközben Komáromban az egészségtelen nedves levegő és az itt nagyobb számban elhelyezett 14 KÖRMENDI 1984,36; DOMANOVSZKY1935,543. 15 DOMANOVSZKY 1935,540. 16 DOMANOVSZKY 1935,540. 17 DOMANOVSZKY 1944, 280. 18 DOMANOVSZKY 1935,593. (1809. július 20.) 19 DOMANOVSZKY 1944, 286. 20 DOMANOVSZKY 1944, 284. 2‘ DOMANOVSZKY 1935, 638. 22 Megjegyeznénk, hogy a gróf felajánlását ez idáig történetileg hiteles forrásokkal még nem sikerült igazolni. Kutatásaink során mi sem bukkantunk ezt megerősítő kútfőkre. 23 DOMANOVSZKY 1935, 638; HORVÁTH 1873, 386. 24 Magyar Kurír II. évf. No. 3. (1809. szeptember 5.) 33; DOMANOVSZKY 1935, 640; KÖRMENDI 1984, 36. A Magyar Kurír 1809. szeptember 12-i számában (No. 4. 49-50.) közölte az átköltözés fő okát, egyszersmind röviden ismertetve a város történetét is: ,Az ott [ti. Komáromban] levő egészségtelen levegőre nézve Fels. Urunk beteg inszurgensek körében terjedő járvány miatt az uralkodó környezetében többen megbetegedtek. A francia császár nem értette, miért éppen ezt a várost választotta a bécsi udvar, sőt szóvá tette, a Habsburg uralkodó miért nem valamelyik Pozsony környéki kastélyban ütötte fel főhadiszállását. A Tatára költözésben minden valószínűség szerint döntő szerepe volt Anton Baldaccinak, a király nagyhatalmú miniszterének és legbensőbb tanácsosának, aki nem szívesen látta az uralkodót József és János főhercegek társaságában, és féltette tőlük az udvari háborús párt, azaz a franciák elleni háború folytatása mellett érvelők befolyásának csökkenését is.20 A főhadiszállás Tatára áthelyezésében a nádor is hatással volt felséges bátyjára. Ugyanis sikerült őt meggyőznie arról, hogy Tatán jobbak az egészségügyi körülmények és nyugodtabb a környezet is. Nem is beszélve arról, hogy a helységet a franciákkal időközben Magyaróváron megkezdett (augusztus 7.) béketárgyalások későbbi folytatására is alkalmasabbnak találta.21 A Tata melletti döntésben az általános vélekedés szerint közrejátszhatott gróf Esterházy Miklós János állítólagos nemes gesztusa is, mely szerint az uralkodó családja, illetve családtagjai, valamint a kormányzat számára felajánlotta az Öreg-tó partján álló barokk kastélyát.22 A végső elhatározás a főhadiszállás színhelyének megváltoztatásáról augusztus 20-án született meg. Másnap megkezdődött az átköltözés a tatai kastélyba.23 Itt szállásolták el a császárnét, a nádor öccsét, Antal főherceget, a német lovagrend nagymesterét is, valamint Rainer főherceget, Galícia helytartóját, Lajos főherceget és Mária Ludovika egyik bátyját, Ferenc este-i főherceget, akik 22-én érkeztek meg Tatára.24 I. Ferenc tanácsosaival együtt két nappal később követte őket. József nádor nem kísérte az uralkodót és vezérkarát Tatára, hanem az inszurrekcióval továbbra is Komáromban, majd augusztus 24- től Kisbéren, a helybéli kastélyban állomásozott. Itt ütötte fel a nemesi felkelés főhadiszállását,25 és innen is eddig ott vált hadi szállását megváltoztatta és Tatára menüén - a’ Gróf Eszterházi kastélyba szállott bé, a’ hol néhány hetektől fogva Fels. Asszonyunk is mulat. Jegyezzük meg, hogy néhai I. Mátyás Magyar Király ebben a’ városunkban, mellyet még Sz. István Király uralkodása előtt Gróf Theodatus építtetett vala, az ő nevéről elsőben Teodatusnak, idővel Tatának neveztetett, örömest múlatott, és az ott lévő kastélynak szobáit királyi módon fel is ékesítette.” 25 A nádor kisbéri szállását a következő szavakkal jellemzi: „A kastély kényelmes és meglehetősen nagy. A fő apartment jól bebútorozott. Nyitott lovarda. Nagy üvegház, a külső kilátás kellemes, a belső berendezés nem célszerű, sok kihasználatlan hely. A szobák a sziklákon, nem szerencsés ablakok. Üvegház. Az ananász beteg. Szilvafák, s más növények. Szalon középen, folyosók a gyalogláshoz, lovagláshoz és az utazáshoz. Konyha- és gyümölcsöskert, kevés kilátópont.” (DOMANOVSZKY 1935, 641-642.) 100
